Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« török költők tára

KULOGLU
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tár

Növekszik a szerelmem... (Kónya Lajos)
Halld hangomat... (Kónya Lajos)

KULOGLU (XVI–XVII. sz.)
Életére vonatkozólag a korabeli feljegyzések igen kevés adatot tartalmaznak.


NÖVEKSZIK  SZERELMEM...
(Sevkümi artturur...)

Növekszik szerelmem lobogó lángja,
Amikor kedvesem együtt van velem,
Eloszlik szívemnek szomorúsága,
Amikor rámnevet az én kedvesem.
Beszéde jóízű szavakkal átfon,
Képe a szememben folytonos álom,
Az Isten szándékát orcáin látom,
Mosolya hófehér rózsát nyit nekem.
Fejemet borítja szerelem füstje,
Szívemben tűz éget, vígasza hűt le,
Úgy érzem, testemnek édeni üdve,
Amikor keblemre vonom kedvesem.
Én testem szerelem tüzében langal
Mint húrit hordozom folyvást magammal,
Azt hiszem, az égből szállt le egy angyal,
Amikor karomba kapom kedvesem.
Kuloglu vagyok, vagy folyóvíz árja?
Testem és lelkem a tüzet kívánja.
Sohasem ügyelek pénzre, jószágra,
Amikor szerelme kihajt szívemen.

Kónya Lajos fordítása


HALLD HANGOMAT...
(Isit ávázumi...)

Halld hangomat, fülemüle, itt vagyok,
Ne repülj el, ó kedvesem, ülj ide,
Szivem háza legyen néked otthonod,
Városomnak éke légy, fülemüle!
Rózsára ülj, ne tövisre, jaj, ne hidd,
Hogy baráttá válnak ellenségeid!
Tövisek közt gyönge kebled meg ne nyisd,
Sok vetélytárs törne rád, fülemüle!
Ő a szultán, szolgájának irgalom!
Ő az orvos, kínomat reá hagyom.
Ne ülj rózsaágra, balga csillagom,
Gyönge lábad megsebezné tövise!
Kuloglu ha iszik, tele pohárral,
Akit szeret, ékesíti brokáttal,
Ez a világ múló, jön s tovaszárnyal –
Rossz véget ér kerted, ó, fülemüle!

Kónya Lajos fordítása