Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« török költők tára

IZZETÎ
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tár


GAZEL

Ha megindúl, szélingatta ciprusfának rémlik,
Ha szólni kezd, édes-szavú papagálynak vélik.

Ha felbuzdúl a látásán két szememnek könnye,
Azt gondolják, véghetetlen tengervíz özönje.

Bánat hegyén megűlő nap az én nagy szerelmem,
Érte lángol, érette ég örök gerjedelmem.

Olyan vagyok, mint a fénybe borúlt hegyi pálma,
Szemeimet megégeti elém tűnő álma.

Megtépem a ruhám keblét víg öröm-megvetten,
Aki látja, azt gondolja, bánatomban tettem.

Dr. Mészáros Gyula fordítása