Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« török költők tára

TURSZUN FAKÍH
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tár

Korbács csattant... (Demény Ottó)

TURSZUN FAKÍH (megh. 1325)
A költő imámi, azaz papi tisztet is viselt, s mint ilyen, igen fontos szerepet játszott az oszmánli birodalom kialakulásában. 


KORBÁCS CSATTANT...
(Kamcsi urdi...)

Korbács csattant, hogy a gyaur katonát
Utolérje, verte Hálit a lovát.
Kardvégre ért, megfordult az sebesen.
Nem rebbent a két harcosnak szeme sem.
Csak a pengék szikráztak, de bátran állt
Ott a két hős, nem rettegve a halált.
Végül Hálit, szívek hőse, oroszlán,
Kard nélküli birokra kelt, csak pusztán
A kezével csapta földhöz s szétszakadt
Két darabra a gyaur az ég alatt.
Lelke elszállt s gazdátlan lett a lova.
De újat hív Hálit, a hős dalia.
Küzdelemre ki jön velem, gyaurok?
Ellent ölni megtanultam, mi dolog.
Akkor tíz a sorból bátran kilépve.
Egy pillanat s mind a tíznek már vége.
Megzendül a kard Hálitnak kezében.
Hej, bajvívók! Ellenfelem ki lészen?
Negyven lép ki a seregből előre.
Hálit mozdul, suhog a kardja körbe.
Nem is ember, hím oroszlán, levágja.
Mind a negyven eléje hull rakásra.

Demény Ottó fordítása