Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« török költők tára

BEDRÍ RAHMÍ EJUBOGLU
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tár

Jöjjön végre... (Tarbay Ede)

BEDRÍ RAHMÍ EJUBOGLU (1911 – )


JÖJJÖN VÉGRE...
(Hele bir baslaszin...)

Jöjjön végre a langyos nyári eső,
szívem alatt a gyermek,
szárnyát bontsa a kék horizont,
erdők suttogjanak bólongó ligeteknek
s melengessen a nap,
hogy ne fázzanak a fű közt cikkanó gyíkok.
Teljék be végre a föld,
izmosodjatok, örök-változó évszakok,
méz fakadjon a málna tüske-nyelvén,
pipacs tüzétől lángoljon a rét,
az ég garázda gazda módján gyümölcsét osztogassa
s a kertek mind részegen heverjenek.
Jöjjön, jöjjön végre a langyos nyári eső,
szívem alatt a gyermek,
száján narancsok burka illatozzék,
talpát cirógassátok
vörös-fácánok völgyéből jött szelek,
és ringatózzék az ágak hegyén
az őszibarackok kicsattanó husa,
halljam végre a zöld-gyöngyű lugasok
csendülő szavát,
énekeljenek végre a csillagok is
s július roskassza földig a körtefaágat.
Jöjjön, jöjjön végre meztelen lábbal a földre
szívem alól ez a gyermek.

Tarbay Ede fordítása