Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« török költők tára

BEHCSET KEMÁL CSAGLAR
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tár

Akarok (Demény Ottó)

BEHCSET KEMÁL CSAGLAR (1908 – )


AKAROK
(Isztijorum)

Legyen egy szál virágom; addig éljen, míg nézem.
És szárnyakat akarok, hogy lebegjen az égen.
Napfényt akarok, éjjem útján is elkísérjen.
Márványkövet akarok, faragjam, ahogy tetszik.
Asszonyt is akarok én, ki titkától menekszik,
És térdet, melyen fáradt, hűs fejem megmelegszik.
Láncot akarok vasból, megkötni szenvedélyem.
Minden pusztító tűzvészt, hogy a lelkem is égjen.
Fejem mellé anyácskát, siratni gyöngeségem.
Ismeretlen erődöt egyedül elfoglalni,
bástya omló kövére sebesülten ledőlni.
Egy elvesző ajakkal könnyeim fölitatni.
Istenülni az ihlet ajándékos kezében.
Lelkemnek ház épüljön az Ő néző szemében.
Az életbe sodródni az Ő szeretetében.
És akarok egy szentélyt, ahol térdem meghajtom.
Kicsi helyet az úttól, ahol virulhat bokrom,
és mag akarok lenni, vetni ez üres jusson.
Követ hordani, házam alapját rakni mélyen.
Bánataimért könnyet látni egy lány szemében,
s fejet emelni bátran egy eszme védelmében.

Demény Ottó fordítása