Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
TIBET TERRIER
Őhazája a csodálatos Tibet. A „Világ teteje”
az emberek számára mindig is egy mítoszokkal, legendákkal átszőtt helyet jelentett.
Számtalan utazó járt már Tibetben és mindannyian csodálattal írtak erről a titokzatos
világról.
Ezen az elszigetelt vidéken az emberek másabbak, vallásuk
is különbözik az európai vallásoktól. Ebből az elzártságból következik, hogy
kutyáik is sokáig ismeretlenek maradtak, és talán így őrizték meg leginkább
ősi tulajdonságaikat.
A vallásból eredően Tibetben valamennyi élet különleges
védelemben részesül. Hisznek a teljes reinkarnációban , ezért tiltják bármilyen
élőlény elpusztítását, eladását. A Tibetben kitenyésztett kistestű kutyákat
azonban „szerencsehozó”-ként ajándékozták, illetve a béke jeleként
adományozták egymásnak a háborúzó felek.
E. E. Koch „A világ tetején” című könyvében olvashatjuk, hogy
már a kínai Tang-dinasztia idején is a békekötéseknél állatokat kínáltak egymásnak
a felek, így kutyákat is. „Hóország hercegei a békére esküdtek, ehhez
pedig az istenek hívására áldozatul bárányokat, kutyákat, majmokat kínáltak
föl, de éppúgy embereket, lovakat, jakot és szamarakat is.”
A tibeti fajták eredete több ezer évre nyúlik vissza, ezért
fejlődésük teljes története valószínűleg soha nem lesz ismeretes.
Az apso típusú kutyák kolostorokban, gazdag házakban és
nomádok sátraiban egyaránt éltek. A kolostorok szerzetesei és a gazdagok csak
kiválogatott példányokat tartottak és tenyésztettek, ezáltal a különböző méretű
és formájú kutyákat különválasztották.
Ezzel szemben a nomád pásztorok nem szelektáltak méret szerint,
nekik inkább a munkaképesség volt a fontos. Így vidéken igen változatos apso
szerű kutyákat lehetett látni, de a terelésben inkább a nagyobb méretű, hosszabb
arcorrú kutyák vettek részt. A hosszabb fej előnyösebb volt a szőrös állatok
lefogásánál.
Az 1934-ben megjelent standard különválasztotta a kis és
a nagy apsot, Tibet-terrier és Lhasa apso néven jegyezték be őket. Az „apso”
szőrrel borítottat jelent, de nevük eredhet a kecskét jelentő „rapso”
szóból is. A terrier név a laikusok számára megtévesztő lehet, mert nem egy
terrierről, hanem az őshazájában még terelésre használt fajtáról van szó, ami
a világ többi részén már társasági kutyaként él az emberrel szoros kapcsolatban.
Dr. Agnes R. H. Greig angol doktornőnek köszönhetjük, hogy
a fajta eljutott Európába. 1922-ben Cawnpore-ban egy befolyásos tibeti férfi
feleségén végzett sikeres műtétet. A család hálája jeléül egy Tibet-terrier
szuka kölyökkel ajándékozta meg, akit Buntinak hívtak. Még Indiában született
meg az első alom, 1924. karácsonyán. 1926-ban érkezett meg az első három Tibet-terrier
Angliába, Bunti és két kölyke. Dr. Agnes Greig édesanyja, Mrs. A. Renton Greig
alapította ezzel a három kutyával a híres Ladkok kennelt. Később még érkeztek
Tibet-terrierek Indiából. Az első alom Angliában 1927-ben született meg, a legtöbb
Európában élő Tibet-terrier ezen kutyák leszármazottja.
Valószínűleg a nomádokkal való szoros együttélés folytán
alakultak ki a Tibet-terrier máig megmaradt csodálatos tulajdonságai. Ez a fajta
rendkívül intelligens, alkalmazkodóképes, kitartó és nagyon jó túlélő. A legfontosabb
számára „falkája”, a család.
A Tibeti-fennsíkon embernek, állatnak egyaránt meg kell
küzdenie a természet erőivel a túlélésért. Ezt csak jól összehangolt együttműködéssel
lehet elérni. Ennek alapja a feltétlen bizalom. A nomádok nyugodtan a kutyáikra
bízhatták málhás állataik irányítását, nyájuk terelését, sátraik őrzését, sőt
még gyermekeik felügyeletét is. Innen maradhatott fenn rendkívül jó jelzőkészsége.
A terelő ösztön a mai Tibeteknél is megfigyelhető, de ezt a tulajdonságukat
csak az őshazában használják ki.
Imádja a családját és fontos, hogy őt is családtagként kezeljék.
Szeret hallgatózni és mindenről tudni akar, de nem tolakodóan kíváncsi.
Jól tud alkalmazkodni a váratlan helyzetekhez, mindig feltalálja
magát.
Erős egyéniségéből adódóan mindig a Tibet-terrier a központ
a családban, gyakran az irányító is, de intelligenciájának köszönhetően felismeri
a „határt”, és tudja, mikor kell visszalépnie.
Természetesen mindezen jellemzői csak akkor mutatkoznak
meg, ha egyenrangú félként kezeljük. A Tibet-terrier elég okos ahhoz, hogy az
őt ért sérelmeket kellően megbosszulja. Legrövidebben úgy jellemezhetnénk, hogy
egy eleven gyerek és egy zseni keveréke kutyabőrbe bújtatva.
Boldog, életvidám, rendkívül nagy humorérzékkel megáldott
kutya. Képes önmagát szórakoztatni, ha egyedül van, de legnagyobb öröm számára
a játék a gazdival. Minden pillanatban kész a játékra, ami kölyökkorától egészen
élete végéig megmarad. Idős korukban is ugyanolyan vidámak és szórakoztatóak,
mint a kölykök. Természetesen emellett egy felnőtt Tibet-terrier tiszteletet
parancsoló, mint egy kis bölcs Buddha, de szemében huncutság csillog.
Szeret utazni és könnyedén alkalmazkodik az idegen helyekhez.
Természetesen mindehhez szükséges a gazdi is, mert csak a legjobb barátjával
érzi igazán jól magát.
Nem ragaszkodik válogatás nélkül bárkihez, rendületlen szeretetét
ki kell érdemelni. A idegenekkel udvarias, de velük szemben zárkózott marad,
amíg jobban megismerik egymást. Ha valakit egyszer barátjául fogad, akkor mindig
szívesen látja falkája vendégeként.
Igazi családi kutya, szereti a gyerekeket. Lakásban, kertben
egyaránt tartható, de a lakásban tartott kutyának is biztosítani kell a mindennapos
mozgást. A kanok végtelenül kedvesek, nem veszekedősek és mindig szerettetik
magukat. A szukák kicsit erősebb egyéniségek, a falkában általában ők a vezérek.
Több Tibet terrier tökéletes harmóniában tud együtt élni és nagyon szeretik
egymást.
Bolondos, macis külsejét torzonborz bundájának köszönheti.
Ez a szőrzet is rendszeres ápolást igényel, ugyanúgy mint bármely más hosszúszőrű
fajtánál. A napi bundakeféléssel megelőzhetjük a filcesedést, csomósodást. Ez
nem hosszadalmas feladat, ha rendszeresen végezzük és különösen fontos kölyökkorban
és vedléskor.
Ez a fajta személyiségében hordozza őshazája misztikumát,
talán ezért ilyen vonzó és érdekes kutya. Aki a Tibet-terrier mellett dönt,
hamar megismerheti fantasztikus tulajdonságait, egy csupa szív, csupa lélek
partnert szerez hosszú évekre.
Egészséges és erős fajta. Hosszú életű, gyakran eléri a
15-16 évet is. Egészen idős koráig megőrzi életerejét és szellemi frissességét.
Jakab-Ács Krisztina
  |
||||
  |
||||
|
Külleméről
röviden:
Fej: Koponyája
gyengén ék alakú, az arc- és agykoponyai rész közel azonos hosszúságú.
Arckifejezése természetes. A szemek nagyok kerekek, sötétbarnák. Az orrtükör
fekete, de világos színű kutyáknál megengedett a váltóorr. A fülek a fejhez
simulnak, szőrösek. Harapása ollós. |
 |
|||
|
Forrás: www.terrier.hu/cikk/000724.htm
|
||||
