Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Mándoky
Kongur István
DOBRUDZSAI
TATÁR KÖZMONDÁSOK
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tár
Forrás: Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 2002
A mintegy 70
ezer főnyi dobrudzsai tatárságnak szép és gazdag népköltészete joggal tarthat
számot érdeklődésünkre. Legkedveltebb műfajaik a népdal, a négysoros szerelmi
dal, a páros-felelgetős versenydal, a ballada, a hősének, a mese, a találós
kérdés, a közmondás és a szólás. Jelen közleményünkben az 1964-1976-ig Romániában
és Bulgáriában gyűjtöttünk közel harmadfél ezer tatár közmondásból (atalar sozu
"atyák szava") mutatunk be ízelítőül néhányat (szám szerint 99-et),
hogy a máig virágzó dobrudzsai tatár népköltészetnek e számunkra oly közeli
és ismerős világát olvasóinkhoz még közelebb hozzuk. Fordításunkban igyekeztünk
a közmondásokat alakilag is hűen lefordítani, gyakori szótagszámláló, rímes-verses
szerkezetüket az eredetinek megfelelő formában visszaadni.
A bátor csak egyszer hal meg, de a gyáva ezerszer.
A féreg is a gyümölcs javát szereti.
A gondolat nem folyó, hogy gátat vethess neki.
A
hontalan ember - néma fülemüle.
A kedves szó a méznél is édesebb.
A ló megülni, a ruha viselni való.
A nyájtól elmaradt juhot széttépi a farkas.
A nyelv az ész ablaka.
A rossznál is van rosszabb.
A tudásért élj, az életért tanulj.
A vendég szava parancs a gazdának.
Ajándék lónak nem nézik a fogát.
Aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli.
Aki ma sír, holnap nevet.
Áldás van a vendégszerető házon.
Annak adj, ki éhezik.
Az egyszer megbotlott lovat még nem szokták levágni.
Az elpusztult juh nem fél a farkastól.
Az elpusztult tehenet jó tejelőnek mondják.
Az érkezőt el ne zavard, a távozót vissza ne tartsd.
Az erős csuklójú legyőzhet egyszer, ám a nagy tudású ezret is legyőzhet.
Az étel íze a sótól, az ember íze a szótól.
Az igaz szó élesebb a kardnál.
Az öregnek tiszteletet, a fiatalnak utat adj.
Az ügyest a vagyon gondja, a lustát az álom nyomja.
Azé a ló, aki megüli, azé a lány, aki szereti.
Bízik a madár a szárnyában, az ember meg a barátjában.
Cseppenként gyűlik a méz.
Egyetlen asszony halálának negyven özvegy örül.
Egyszer a menyasszonyból is anyós lesz.
Éhes medve nem táncol.
Éhes róka tyúkkal álmodik.
Ezer barát is kevés, egy ellenség is sok.
Ferde kéménynek is egyenes a füstje.
Gyáva kutya ugatva győz.
Ha a rózsát szereted, a tövisét elviseljed.
Ha félsz a farkastól, ne menj az erdőbe.
Ha kutyával barátkozol, bot legyen a kezedben.
Ha lovad van, szárnyad van.
Ha magad nem tanulsz, majd az idő megtanít.
Ha már köptél, ne nyald fel!
Ha munkád nincs, ételed sincs.
Ha nincs ökröd a karámban, károd sincsen a viharban.
Ha valakitől tyúkot kapsz, libát készíts annak.
Jobb ma egy tojás, mint holnap egy csirke.
Jön a lányhoz száz kérő, mégis csak egy lesz a vő.
Juhnak illik a kövérség.
Keveset marad csak a vendég, mégis sokat lát.
Kikergeted az ajtón, visszamegy az ablakon.
Kinek száját a tej már megégette, az a tarhót is fúkálva eszi.
Lányod még bölcsőben feküdjön, de hozománya már készüljön.
Lovaiddal ne dicsekedj, feleségeddel ne hencegj.
Lovat a fogáról, legényt a munkájáról.
Lovat gazdagtól, leányt szegénytől végy.
Ma még nevetsz, holnap meghalsz.
Megbecsülik a ritka vendéget.
Menős lónak ne üss a fejére.
Minden madárnak a maga fészke tetszik.
Minden róka a maga farkát dícséri.
Minden szépnek van szeplője.
Minden virág a maga idejében illatozik.
Minden virágnak más az illata.
Ne áss gödröt, magad esel bele.
Ne félj a munkától, a munka féljen tőled.
Ne higgy az ördög szavának, szolgájává tesz magának.
Ne menj oda, hol nem hívnak, oda siess, ahol várnak.
Ne mondd, hogy a ló nem rúgós, hogy a kutya nem harapós.
Ne ülj a más lovára, hamar leesel.
Ne vesd le papucsod, amíg vizet nem látsz.
Nem fér két kard egy hüvelybe.
Nem mindent vesz be a föld, ami az égből hullik.
Nézd meg a virágját, szakítsd le bimbóját.
Nincsen erdő görbe fa nélkül.
Nincsen ház edényzörgés nélkül.
Nyisd ki jól a szemed, nehogy mások nyissák ki.
Olyan a katona ló nélkül, akár a madár szárnya nélkül.
Olykor lehetsz bánatos, de soha ne légy adós.
Ott szakad el a kötél is, ahol vékony.
Ökör alatt borjút ne keress.
Öreg bunda nem melegít.
Öreg farkas ritkán téveszt.
Öreg kutya ok nélkül nem szokott ugatni.
Párnát látván pillája nehezül.
Régi ruha újat kímél.
Rossz rokonnál jobb a jó szomszéd.
Rózsának hiszed, megszúrja a kezed.
Rövid ész - hosszú nyelv.
Saját házában is vendég a pásztor.
Só adja az étel ízét, lány a legénynek örömét.
Sok a füstje, nincsen tüze.
Sötétben nem látszik a kacsintás.
Száraz kanál szájat szakít.
Szelíd lónak fájdalmas a rúgása.
Szomszédod tyúkját lúdnak tartod, feleségét meg lánynak látod.
Tisztelik azt, ki tisztel másokat.
Tudósnak lenni nem nehéz, embernek lenni nehéz.
Ügyetlen embernek szűk az egész világ.
Üres lélek - üres szó.
Vendégségbe menni - vendégeket hívni.
