Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Om Pāram Gāte
Hīnayāna Buddhizmus
Fordította:
Tarr Dániel
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár


Tartalom

I. KORAI BUDDHISTA SZANGHÁK
II. A PÁLI KÁNON

A.) VINAYA PITAKA - A Fegyelmi Rendszabályok Gyűjteménye
B.)  SZUTTA PITAKA - Buddha Tanításainak Gyűjteménye
C.) ABHIDHAMMA PITAKA - Filozófiai Értekezések Gyűjteménye

III. A LÉTESÜLÉS GYÖKERE
IV. AZ ERÉNY
V. A FEGYELEM
VI. AZ ÉBERSÉG
VII. A SZENVEDÉS ÉS A SZENVEDÉS MEGSZÜNTETÉSE
VIII. A TUDÁS ÉS BELÁTÁS TISZTASÁGA
IX. A MEGÉRTÉS ÉS MEGSZABADULÁS
X. A MEGVILÁGOSODÁS ÚTJA
XI. A NIBBÁNA
XII. A TATHÁGATA
Ajánlott irodalom

 


I.  A korai buddhizmus
KORAI BUDDHISTA SZANGHÁK

A korai “buddhista” közösségek eredetét nehéz konkrét irányzathoz vagy iskolához kötni, azonban a buddhista hagyomány ad néhány konkrét fogódzkodót, amelyek alapján bizonyos csoportokat el lehet különíteni. Egy adott buddhista mester (dharmaguru) tanításai köré kialakult csoportokat tudjuk megnevezni. Buddha halála után a sangha vezetését Mahākāśyapa, Ānanda, Anuruddha, Upāli, Uruvilvai Kāśyapa, Vāgísa, Púrna, Kātyāyana és Kosthila vette át. Az első mesterek alatt a közösség filozófiai koncepciója és aszketikus életmódja nem nagyon változott. A későbbiekben azonban egyéni értelmezések kerültek előtérbe, ennek következtében alakultak ki az önálló irányzatok. A hinayāna az Upáli - Dāsaka - Saunaka - Śaigrava - Tiśja - Maudgaliputra mester-tanítvány láncolatban látta saját szellemi eredetét; a mahāyāna az Ānanda - Jaśas - Upagupta - Dhítika láncolatot fogadja el.

A Vesālíban megtartott II. konzílium (Kr.e. kb. 383.) után a sangha két alapvető csoportra bomlott, amelyet a későbbi Hinayāna és Mahāyāna alapjának tekintenek. Ez a két csoport a szerzetesi fegyelmet hangsúlyozók (vināyadhārin) és a tanítást előtérbe helyező szerzetesek (dharmadhārin) közti ellentétek miatt alakult ki. A kezdetben csak technikai szempontból szembenálló két csoportból később két önálló ‘irányzat’ alakult ki: a sthavira vāda, vagyis “öregek útja”, azok közösségét jelentette, akik a régi formák és szabályok szerint gyakoroltak - vagyis az aszketikus gyakorlatokat tartották célravezetőnek; míg a mahā sanghika vagyis “nagy közösség” azok közösségét jelentette, akik újszerű, nem aszketikus alapokon gyakorolták a tanítást. A két irányzat önnálló létezéséről azonban csak a harmadik konzílium után beszélhetünk. A sthavira vāda aszkéta szektához tartozók minden bizonnyal azokat az aszketikus gyakorlatokat végezték, melyeket évszázadok óta minden aszkéta közösség gyakorolt.

A Pātalipurában megtartott III. konzílium (Kr.e. kb. 225.) után már két fő szellemi tendenciáról és 4 fő irányzatról kell beszélnünk. A területi megoszlások miatt nem beszélhetünk egységes konzíliumokról, hiszen a délen megtartott harmadik sangítiről az északiak, az északon megtartott IV. konzíliumról (K.b. 100) a déliek nem értesültek. Mindkét konzíliumon egységesítették és rendszerezték a buddhista tanokat. A harmadik konzílium után rendszeresített 18 iskolát nevezzük sarvastivāda iskolának[1] vagy későbbi megkülönböztető nevén hinayāna iskolának. Ezek a következők:

 Sarvastivāda (Vaibhāśika) irányzatok /szellemi ős Rāhula/: Múla-sarvastivāda, Kāsyapíja, Mahíśāsaka, Dharmagupta, Bahusrutíja, Tārasatíja, Vibhajyavāda

 Sammitíya (Vātsíputríya) irányzatok /szellemi ős Upāli/: Kaurukullaka, Avantaka, Vatsíputríya

 Mahāsanghika (Sautrāntika) irányzatok /szellemi ős Kāśyapa/: Púra-śaila, Apara-śaila, Haimavata, Lokottaravāda, Prajnāptivāda

 Sthavira (Lāmrāparniya) irányzatok /szellemi ős Kātjājana/: Mahāvihāra-vāsin, Abhayagiri-vāsin, Jetāvaníya

A negyedik konzílium után beszélhetünk csak elkülönült hinayāna és mahāyāna irányzatokról, amelyek a fenti iskolákat is átrendezik. Ezután a legfőbb megkülönböztető jelleg már nem a különböző gyakorlatok végzése és előírt szabályok betartása, hanem a különböző filozófiai irányzatokhoz való tartozás lesz.

Theravāda (Hinayāna) irányzatok:

 Sarvastivāda (Vaibhāśika) iskola

A Sarvastivādin iskola az egyik legjelentősebb abhidharma[2] iskola, amely Észak-Indiában alakult ki az I.e. 2-3. században. Tanításuk saját abhidharma-pitakajukra és a hozzá íródott kommentárra (vibhasha) támaszkodik, amelyet Mahāvibhasha-nak, “nagy kommentárnak” neveznek. Legjelentősebb gondolkodójuk Vasubandhu [kb. 400-480], aki az ‘Abhidharma-kośa’ nevű munkájában foglalta össze az iskola tanait.

 Mahāsanghika (Sautrāntika) iskola

A Mahāsanghika iskola az egyik legfőbb ortodox iskola, mivel elveti az abhidharma tant és azt állítja, hogy csak a sutta-pitaka tartalmaz igaz tanításokat, és ebben a teljes tanítás megvan; így a tan kihirdetése ezzel végetért. Ezért felfogható úgy is, mint egy “vissza-a-szútrákhoz” mozgalom, bár figyelembe kell venni, hogy az iskola nem volt filozófiailag naív.

 Theravāda (Shravakayāna) iskola

A Theravāda elnevezést elsősorban a ceyloni és dél-kelet-ázsiai buddhizmusra szokták használni, de valójában a vibhajyavāda (“a megismerés útja”) filozófiai irányzat legfőbb iskoláját nevezik így, amely azt állítja magáról, hogy megtartotta az öregek autentikus tanításait. Ez az iskola az ősi Ceylonon alakult ki, de az V. században messze kiterjedt Dél-Indiára és Dél-Kelet-Ázsiára, központja azonban a ceyloni Anuradhpuraban lévő Mahāvihāra maradt. A theravāda iskola tanításának alapjait a Kr.e. első században íródott, páli nyelven őrzött ‘Tipitaka’ jelenti.

Klasszikus Theravādáról az V.-X. század között beszélhetünk, legjelentősebb gondolko-dóik Buddhaghosa és Dhammapala idején. Buddhagosa ‘Vissudhi-mārga’ című munkája az egyetlen elfogadott interpretációja a páli kánonnak, amelyben a  buddhista meditá-cióról (bhāvana) és az abhidharma tanról értekezik. Egy későbbi iskola is virágzott a XII.-XIII. század között, amely már páli nyelvű rituális és ima szövegeket is beemelt rendszerébe. Jelen formájában; új - a brahmanikus szertartásokat helyettesítő - imaszövegek és más mahāyāna szertartásokat beemelve, sok követőre talált a szingaléz és dél-kelet-ázsiai buddhizmusban.

Buddhista sanghák

Az első közösségek:

sthavira vāda - vinajadharinok

 

 

mahā sanghika - dharmadharinok

 

A későbbi korai irányzatok:

 

 

- sarvastivāda :

Sarvastivāda (vaibhāśika) :

Bahusrutíja

 

 

Dharmagupta

 

 

Kāsyapíja

 

 

Mahíśāsaka

 

 

Múla-sarvastivāda

 

 

Tārasatíja

 

 

Vibhajyavāda

 

 

 

 

Sammitíya (Vātsíputríya) :

Avantaka

 

 

Kaurukullaka

 

 

Vatsíputríya

 

 

 

 

Mahāsanghika (Sautrāntika) :

Apara-śaila

 

 

Haimavata

 

 

Lokottaravāda

 

 

Prajnāptivāda

 

 

Púra-śaila

 

 

 

 

Sthavira (Lāmrāparniya) :

Abhayagiri-vāsin

 

 

Jetāvaníya

 

 

Mahāvihāra-vāsin

 

 

 

- theravāda :

Sarvastivāda (Vaibhāśika)

 

 

Mahāsanghika (Sautrāntika)

 

 

Theravāda (Shravakayāna)

 

 

Irodalom: Brahmajāla Sutta I.1.
Takács László : A buddhizmus kialakulása . [Buddhista Misszió, 1987.]


II.  A Páli Kánon (Tipitaka)
A PÁLI KÁNON

A páli kánon, másnéven a Tipitaka, avagy a "Tanítás Három Kosara", a következő részekre tagolható:

A) A Fegyelmi Rendszabályok Gyűjteménye (Vināya Pitaka).

B) Buddha tanításainak Gyűjteménye (Sutta Pitaka).

C) A Filozófiai Értekezések Gyűjteménye (Abhidhamma Pitaka).

A.) VINAYA PITAKA - A Fegyelmi Rendszabályok Gyűjteménye

A Tipitaka három nagy része közül az első a szerzetesek (bhikkhuk) és apácák (bhikkhuník) fegyelmi szabályzatát tárgyalja. A gyűjtemény három művet foglal magába, úgymint a Szutta Vibhanga-t, a Khandaka-kat, és a Parivára-t. Az első a szerzetesekre és apácákra vonatkozó szabályokat tartalmazza. A második mű egy hosszabb és egy rövidebb írásból tevődik össze, míg a harmadik utólagos hozzátétel, egyfajta, függelékként a Vinaja összegzésére szolgál.

I. Szutta Vibhanga

A szerzetesek 227 szabályát foglalja magába, nyolc osztályba sorolva azokat.

1) Párádzsika    -   A jóvátehetetlen vétségekre vonatkozó négy szabály.

2) Szanghádiszészá  -  A rendi gyűlésen megvitatandó vétségekre vonatkozó tizenhárom szabály.

3) Anijatá   -   A kétséges ügyekre vonatkozó két szabály.

4) Nisszaggijá Pácsittijá   -   Elkobzással járó, megvallandó vétségekre vonatkozó harminc szabály.

5) Pácsittijá   -   A megvallandó vétségekre vonatkozó kilencvenkét szabály.

6) Pátidészanijá   -  A meggyónandó vétségekre vonatkozó négy szabály.

7) Székhijá   -   Az életmóddal kapcsolatos hetvenöt előírás.

8) Adhikaranaszamathá    -   Az ügyek elrendezésére vonatkozó hét szabály.

II. Khandaka

Két részre, a Mahávaggára és a Csullavaggára oszlik:

(a) Mahávagga:

            1) A Rendbe való felvétel szabályai.

            2) Az Upószatha ünnepség és a Pátimókkha elmondása.

            3) Szállás az esôs idôszak (vasszá) idején.

            4) A visszavonultságot lezáró ceremónia (paváraná).

            5) Ruházatra és felszerelési tárgyakra vonatkozó szabályok.

            6) Gyógyszer és élelmiszer.

            7) Az öltözettel kapcsolatos ügyek évenkénti elrendezése.

            8) A beteg szerzetesekre, alvásra és ruhaanyagokkal kapcsolatos szabályok.

            9) A rendi gyűlések végrehajtása.

          10) A Rendben történô szakadások esetén tartandó összejövetelek.

(b) Csullavagga:

1) A rendi gyűlés elé kerülô vétségek elrendezésének szabályai.

2) A szerzetes próbaidô alá helyezésének folyamata.

3) Teendôk a szerzetes többszörös vétsége esetén.

4) A rend hivatalos ügyeinek elrendezésére vonatkozó szabályok.

5) Fürdésre, öltözetre, vonatkozó vegyes szabályok.

6) Lakhelyek, bútorok, szállások.

7) Szakadások a közösségben.

8) A szerzetesi fokozatok osztályai; a tanítók és növendékek kötelességei.

9) Kizárás a Pátimókkhából.

10) Az apácák felavatása és oktatása.

11) A rádzsagahai elsô zsinat története.

12) A veszálíbeli második zsinat története.

III. Parivára

A Vinaja szabályainak összegzése és rendszerezése.

B.)  SZUTTA PITAKA - Buddha Tanításainak Gyűjteménye

A Szutta Pitaka, a Tipitaka második nagy gyűjteménye öt részt, illetőleg öt csoportot tartalmaz:

I.  Dígha Nikája  -  Hosszú beszédek gyűjteménye.

II.  Maddzshima Nikája  -  Közepes hosszúságú beszédek gyűjteménye.

III.  Szanyjutta Nikája  -  Tárgy szerint csoportosított beszédek gyűjteménye.

IV.  Anguttara Nikája  -  Sorrendbe foglalt beszédek gyűjteménye.

V.  Khuddaka Nikája  -  Rövidebb darabok gyűjteménye.

I.  Dígha Nikája  -  Hosszú beszédek gyűjteménye.

A hosszú beszédek gyűjteménye három Vaggára, azaz fejezetre tagolódik:

(1.) Szílakkhandha Vagga

1) Brahmadzsála Szutta [1]

2) Számannyaphala Szutta [2]

3) Ambattha Szutta [3]

4) Szónadanda Szutta [4]

5) Kútadanta Szutta [5]

6) Maháli Szutta [6]

7) Dzsálija Szutta [7]

8) Kasszapaszíhanáda Szutta [8]

9) Pótthapáda Szutta [9]

10) Szubha Szutta [10]

11) Kévaddha Szutta [11]

12) Lóhiccsa Szutta [12]

13) Téviddzsa Szutta [13]

(2.) Mahá Vagga

14) Mahápadána Szutta [14]

15) Mahánidána Szutta [15]

16) Maháparinibbána Szutta [16]

17) Mahászudasszana Szutta [17]

18) Dzsanavaszabha Szutta [18]

19) Mahágóvinda Szutta [19]

20) Mahászamaja Szutta [20]

21) Szakkapanyha Szutta [21]

22) Mahászatipathána Szutta [22]

23) Pájászi Szutta [23]

(3.) PÁTIKA Vagga

24) Pátika Szutta [24]

25) Udumbarikaszíhanáda Szutta [25]

26) Csakkavattiszíhanáda Szutta [26]

27) Aggannya Szutta [27]

28) Szampaszádaníja Szutta [28]

29) Pászádika Szutta [29]

30) Lakkhana Szutta [30]

31) Szigálóváda Szutta [31]

32) Átánátija Szutta [32]

33) Szangíti Szutta [33]

34) Daszuttara Szutta [34]

II.  Maddzshima Nikája  -  Közepes hosszúságú beszédek gyűjteménye.

(1.) MÚLAPARIJÁJA Vagga

1) Múlaparijája Szutta [35]

2) Szabbászava Szutta [36]

3) Dhammadájáda Szutta [37]

4) Bhajabhévara Szutta [38]

5) Anangana Szutta [39]

6) Ákankhéjja Szutta [40]

7) Vatthúpama Szutta [41]

8) Szallékha Szutta [42]

9) Szamméditthi Szutta [43]

10) Szatipatthána Szutta [44]

(2.) Szíhanáda Vagga

11) Csullaszíhanáda Szutta [45]

12) Mahászíhanáda Szutta [46]

13) Mahádukkhakkhandha Szutta [47]

14) Csúladukkhakkhandha Szutta [48]

15) Anumána Szutta [49]

16) Cséthókila Szutta [50]

17) Vanapattha Szutta [51]

18) Madhupindika Szutta [52]

19) Dvédhévittaka Szutta [53]

20) Vittakkasanthána Szutta [54]

(3.) Tatiya Vagga

21) Kakacsúpama Szutta [55]

22) Alagaddúpama Szutta [56]

23) Vammika Szutta [57]

24) Rathaviníta Szutta [58]

25) Nivápa Szutta [59]

26) Arijaparijészana Szutta [60]

27) Csullahatthipadópama Szutta [61]

28) Maháhatthipadópama Szutta [62]

29) Mahászárópama Szutta [63]

30) Csullaszárópama Szutta [64]

(4.) Mahájamaka Vagga

31) Csúllagószinga Szutta [65]

32) Mahágószinga Szutta [66]

33) Mahágópálaka Szutta [67]

34) Csullagópálaka Szutta [68]

35) Csullaszaccsaka Szutta [69]

36) Mahászaccsaka Szutta [70]

37) Csullatanhászankhja Szutta [71]

38) Mahátanászankhja Szutta [72]

39) Mahá-asszapura Szutta [73]

40) Csulla-asszapura Szutta [74]

(5.) CSULLAJAMAKA VAGGA

41) Szálléjjaka Szutta [75]

42) Véranydzsaka Szutta [76]

43) Mahávédalla Szutta [77]

44) Csullavédalla Szutta [78]

45) Csulladhammaszamádána Szutta [79]

46) Mahádhammaszamádána Szutta [80]

47) Vimamszaka Szutta [81]

48) Kószambija Szutta [82]

49) Brahmanimantanika Szutta [83]

50) Márataddzsanija Szutta [84]

(6.) DZSAHAPATI VAGGA

51) Kandaraka Szutta [85]

52) Atthakanágara Szutta [86]

53) Székha Szutta [87]

54) Pótalija Szutta [88]

55) Dzsívaka Szutta [89]

56) Upáli Szutta [90]

57) Kukhuravatika Szutta [91]

58) Abhajarádzsakumára Szutta [92]

59) Bahuvédaníja Szutta [93]

60) Apannaka Szutta [94]

(7.) BHIKKHU VAGGA

61) Ambalatthiká Szutta [95]

62) Maháráhulóváda Szutta [96]

63) Csullamálunkja Szutta [97]

64) Mahámálunkja Szutta [98]

65) Bhaddáli Szutta [99]

66) Latukikópama Szutta [100]

67) Csátumá Szutta [101]

68) Nalakapána Szutta [102]

69) Gulisszáni Szutta [103]

70) Kítágiri Szutta [104]

(8.) PARIBBÁDZSAKA VAGGA

71) Téviddzsavaccshagótta Szutta [105]

72) Aggivaccshagóta Szutta [106]

73) Mahávaccshagóta Szutta [107]

74) Díghanakha Szutta [108]

75) Mágandija Szutta [109]

76) Szandaka Szutta [110]

77) Mahászakuludáji Szutta [111]

78) Szamanamandiká Szutta [112]

79) Csúllaszakuludáji Szutta [113]

80) Vékhanassza Szutta [114]

(9.) RÁDZSA VAGGA

81) Ghatíkára Szutta [115]

82) Ratthapála Szutta [116]

83) Makhádéva Szutta [117]

84) Madhura Szutta [118]

85) Bódhirádzsakumára Szutta [119]

86) Angulimála Szutta [120]

87) Pijadzsátika Szutta [121]

88) Báhitiká Szutta [122]

89) Dhammacsétija Szutta [123]

90) Kannakatthala Szutta [124]

(10.) BRÁHMANA VAGGA

91) Brahmáju Szutta [125]

92) Széla Szutta [126]

93) Asszalájana Szutta [127]

94) Ghótamukha Szutta [128]

95) Csankí Szutta [129]

96) Észukárí Szutta [130]

97) Dhánanydszáni Szutta [131]

98) Vászéttha Szutta [132]

99) Szubbha Szutta [133]

100) Szangárava Szutta [134]

(11.) DÉVADAHA VAGGA

101) Dévadaha Szutta [135]

102) Panycsattaja Szutta [136]

103) Kinti Szutta [137]

104) Számagáma Szutta [138]

105) Szunakkhatta Szutta [139]

106) Ánanydzsaszappája Szutta [140]

107) Ganakamóggallána Szutta [141]

108) Gópakamóggallána Szutta [142]

109) Mahápunnama Szutta [143]

110) Csullapunnama Szutta [144]

(12.) ANUPADA VAGGA

111) Anupada Szutta [145]

112) Cshabbiszódhana Szutta [146]

113) Szappurisza Szutta [137]

114) Szévitabbászévitabba Szutta [148]

115) Bahudhátuka Szutta [149]

116) Iszigili Szutta [150]

117) Mahácsattáríszaka Szutta [151]

118) Ánápánaszati Szutta [152]

119) Kájagatászati Szutta [153]

120) Szankháruppatti Szutta [154]

(13.) SZUNNYATA VAGGA

121) Csullaszunnyata Szutta [155]

122) Mahászunnyata Szutta [156]

123) Accsharijabbutadhamma Szutta [157]

124) Bakkula Szutta [158]

125) Dantabhúmi Szutta [159]

126) Bhúmidzsa Szutta [160]

127) Anuruddha Szutta [161]

128) Upakkilésza Szutta [162]

129) Bálapandita Szutta [163]

130) Dévadúta Szutta [164]

(14.) Vibhanga Vagga

131) Bhanddékaratta Szutta [165]

132) Ánandabhadékaratta Szutta [166]

133) Mahákaccsánabhaddékratta Szutta [167]

134) Lómaszakangíjabhaddékratta Szutta [168]

135) Csullakammavibhanga Szutta [169]

136) Mahákammavibhanga Szutta [170]

137) Szalájatanavibhanga Szutta [171]

138) Uddészavibhanga Szutta [172]

139) Aranavibhanga Szutta [173]

140) Dhátuvibhanga Szutta [174]

141) Szaccsavibhanga Szutta [175]

142) Dakkhinavibhanga Szutta [176]

(15.) Szalájatana Vagga

143) Aháthapindikóváda Szutta [177]

144) Cshannóváda Szutta [178]

145) Punnóváda Szutta [179]

146) Nandakóváda Szutta [180]

147) Csullaráhulóváda Szutta [181]

148) Cshacshakka Szutta [182]

149) Mahászalájatanika Szutta [183]

150) Nagaravindéjja Szutta [184]

151) Pindapátapáriszuddhi Szutta [185]

152) Indrijabhávaná Szutta [186]

III.  Szamjutta Nikája  -  Tárgy szerint csoportosított beszédek gyűjteménye.

A Szutták "csoportosított" vagy "egymáshoz kapcsolódó" gyűjteménye, amely éppúgy magába foglalja a tanítás egy-egy adott tantételét, mint bizonyos személyek történeteit. A gyűjteményben szereplô 2889 Szuttát 5 Vaggára és azon belül 56 Szamjuttára osztották fel.

(1.) Szagátha Vagga

1) Dévata Szamjutta [187]

2) Dévaputta Szamjutta [188]

3) Kószala Szamjutta [189]

4) Mára Szamjutta [190]

5) Bhikkhuní Szamjutta [191]

6) Brahmá Szamjutta [192]

7) Bráhmana Szamjutta [193]

8) Vangísza Szamjutta [194]

9) Vana Szamjutta [195]

10) Jakkha Szamjutta [196]

11) Szakka Szamjutta [197]

(2.) Nidána Vagga

12) Nidána Szamjutta [198]

13) Abhiszamaja Szamjutta [199]

14) Dhátu Szamjutta [200]

15) Anamatagga Szamjutta [201]

16) Kasszapa Szamjutta [202]

17) Lábhaszakkára Szamjutta [203]

18) Ráhula Szamjutta [204]

19) Lakkhana Szamjutta [205]

20) Ópamma Szamjutta [206]

21) Bhikkhu Szamjutta [207]

(3.) Khandha Vagga

22) Khandha Szamjutta [208]

23) Rádha Szamjutta [209]

24) Ditthi Szamjutta [210]

25) Ókkantika Szamjutta [211]

26) Uppáda Szamjutta [212]

27) Kilésza Szamjutta [213]

28) Száriputta Szamjutta [214]

29) Nága Szamjutta [215]

30) Szupanna Szamjutta [216]

31) Gandhabbakája Szamjutta [217]

32) Valáhaka Szamjutta [218]

33) Vaccshagótta Szamjutta [219]

34) Szamádhi Szamjutta [220]

(4.) Szalájatana Vagga

35) Szalájatana Szamjutta [221]

36) Védaná Szamjutta [222]

37) Mátugáma Szamjutta [223]

38) Dzsambukhádaka Szamjutta [224]

39) Számandaka Szamjutta [225]

40) Móggallána Szamjutta [226]

41) Csitta Szamjutta [227]

42) Gámani Szamjutta [228]

43) Aszankhata Szamjutta [229]

44) Avjákata Szamjutta [230]

(5.) MAHÁ VAGGA

45) Magga Szamjutta [231]

46) Bóddzshanga Szamjutta [232]

47) Szatipatthána Szamjutta [233]

48) Indrija Szamjutta [234]

49) Szammappadhána Szamjutta [235]

50) Bala Szamjutta [236]

51) Iddhipáda Szamjutta [237]

52) Anuruddha Szamjutta [238]

53) Dzshána Szamjutta [239]

54) Ánápána Szamjutta [240]

55) Szótápatti Szamjutta [241]

56) Szaccsa Szamjutta [242]

IV.  Anguttara Nikája  -  Sorrendbe foglalt beszédek gyűjteménye.

Az Anguttara Nikája felosztása pusztán számszerűségen alapul. A 11 csoport (Nipáta), melyekből összetevődik, emelkedő sorrendben tárgyalja az egyes tételeket. Így az elsô csoportban az egy tagból állók, a másodikban a kettőből, és így tovább egészen a tizenegyedikig, amelybe a 11 tagból állók tételek lettek összegyűjtve. Mindegyik Nipáta-t Vaggák-ra osztották. Az egyes vaggák 10 vagy annál több Szuttát tartalmaznak, a teljes gyűjtemény összesen 2308 Szuttából áll.

1) Ékaka Nipáta [243]

2) Duka Nipáta [244]

3) Tika Nipáta [245]

4) Csatukka Nipáta [246]

5) Panycsaka Nipáta [247]

6) Cshakka Nipáta [248]

7) Szattaka Nipáta [249]

8) Atthaka Nipáta [250]

9) Navaka Nipáta [251]

10) Daszaka Nipáta [252]

11) Ékadaszaka Nipáta [253]

V.  Khuddaka Nikája  -  Rövidebb darabok gyűjteménye.

A gyűjtemény a Szutta Pitaka rövidebb műveit tartalmazza. Buddhaghósza a Rövidebb Beszédek Gyűjteményének nevezi. A nikája láthatóan fokozatosan, az ősibb nikáják lezárása után alakult ki, s csak később került a kánonba. Tizenöt fő egységre osztható:

(1.) Khuddakapátha [254]: "Rövidebb szakaszokból álló irat."

1) Szaranattaja [255]

2) Daszaszikkhápada [256]

3) Dvattimszákára [257]

4) Kumárapanyha [258]

5) Mangala Szutta [259]

6) Ratana Szutta [260]

7) Tirokudda Szutta [261]

8) Nidhikanda Szutta [262]

9) Méttá Szutta [263]

(2.) Dhammapada [264]: 426 verset tartalmaz 26 Vaggára felosztva.

(3.) Udána [265]: 80 Udána, 8 Vaggára felosztva.

1) Bódhi Vagga [266]

2) Mucsalinda Vagga [267]

3) Nanda Vagga [268]

4) Méghija Vagga [269]

5) Szónathéra Vagga [270]

6) Dzsaccsandha Vagga [271]

7) Csulla Vagga [272]

8) Pátaligáma Vagga [273]

(4.) Itivuttaka [274]: 112 rövid Szutta gyűjteménye, 4 Nipátára felosztva.

1) Ékaka Nipáta [275]: Három vaggából áll.

2) Duka Nipáta [276]: Két vaggából áll.

3) Tika Nipáta [277]: Öt vaggából áll.

4) Csatukka Nipáta [278]

(5.) Szutta Nipáta [279]: Öt Vaggában összesen 70 Szuttát tartalmaz.

(i) Uraga Vagga [280]

1) Uraga Szutta [281]

2) Dhanija Szutta [282]

3) Khaggaviszána Szutta [283]

4) Kaszibháradvádzsa Szutta [284]

5) Csunda Szutta [285]

6) Parábhava Szutta [286]

7) Vaszala vagy Aggika Bháradvádzsa Szutta [287]

8) Méttá Szutta [288]

9) Hémavata Szutta [289]

10) Álavaka Szutta [290]

11) Vidzsaja Szutta [291]

12) Muni Szutta [292]

(ii) Csúlla Vagga [293]

1) Ratana Szutta [294]

2) Ámagandha Szutta [295]

3) Hiri Szutta [296]

4) Mahámangala Szutta [297]

5) Szúcsilóma Szutta [298]

6) Dhammacsarija Szutta [299]

7) Bráhmanadhammika Szutta [300]

8) Nává Szutta [301]

9) Kimszíla Szutta [302]

10) Utthána Szutta [303]

11) Ráhula Szutta [304]

12) Vangísza Szutta [305]

13) Szammáparibbádzsaníja Szutta [306]

14) Dhammika Szutta [307]

(iii) Mahá Vagga [308]

1) Pabbaddzsá Szutta [309]

2) Padhána Szutta [310]

3) Szubhászita Szutta [311]

4) Szundarikabháradvádzsa Szutta [312]

5) Mágha Szutta [313]

6) Szabhija Szutta [314]

7) Széla Szutta [315]

8) Szalla Szutta [316]

9) Vászéttha Szutta [317]

10) Kókálija Szutta [318]

11) Nálaka Szutta [319]

12) Dvajatánupasszaná Szutta [320]

(iv) Atthaka Vagga [321]

1) Káma Szutta [322]

2) Guhatthaka Szutta [323]

3) Dutthatthaka Szutta [324]

4) Szuddhatthaka Szutta [325]

5) Paramatthaka Szutta [326]

6) Dzsará Szutta [327]

7) Tissza Méttéjja Szutta [328]

8) Paszúra Szutta [329]

9) Mágandija Szutta [330]

10) Purábhéda Szutta [331]

11) Kalahaviváda Szutta [332]

12) Csullavijúha Szutta [333]

13) Mahávijúha Szutta [334]

14) Tuvataka Szutta [335]

15) Attadanda Szutta [336]

16) Száriputta Szutta [337]

 (v) Párájana Vagga [338]

6) Vimánavatthu [339]: 85 vers, 7 Vaggában

7) Pétavatthu [340]: 51 vers, 4 Vaggában

8) Théragáthá [341]: 107 vers, 1279 gátha (versszak)

9) Thérígáthá [342]: 73 vers, 522 gátha

10) Dzsátaka [343]: 547 történet

11) Niddésza [344]:

a) Mahániddésza, a Szutta Nipáta Atthaka Vagga kommentárja

b) Csúllaniddésza a Szutta Nipáta Párájana Vagga Khaggaviszána Szuttájának kommentárja

12) Patiszambhidámagga [345]

1.  Mahá Vagga [346]

2.  Juganaddha Vagga [347]

3.  Pannyá Vagga [348]

13) Apadána [349]

14) Buddhavamsza [350]

15) Csarijápitaka [351]

C.) ABHIDHAMMA PITAKA - Filozófíai Értekezések Gyűjteménye

A páli kánon harmadik fő része az Abhidhamma Pitaka. Hét művet tartalmaz, amelyek a tanítás kifejezetten filozófiai szempontból megfogalmazott, rendszerező leírásául szolgálnak. A gyűjtemény elsősorban a jelenségvilágban való létezés pszichológiai jellemzését adja.

I. Dhammaszangani

1) "A Tudat állapotai"

2) "Anyag"

3) "Összegzés"

4) "Foglalat"

II. Vibhanga

1) összetevők

2) érzékelési alap

3) elemek

4) igazságok

5) képességek

6) függő keletkezés

7) az éberség alapjai

8) végső erőfeszítések

9) a véghezvitel eszközei

10) a megvilágosodás tényezői

11) a nyolcrétű ösvény

12) dzshánák

13) korlátlanságok (vagy Brahma-vihárák)

14) kiképzési szabályok

15) az elemző ismeretek fajtái

16) szenyezettségek

17) a "tanítás szíve

18) a buddhista világmindenség

III. Dhátukathá

IV. Puggalapannyati

1) pár nélküli személyiségek

2) párba rendezhető személyiségek

3) hármas csoportba rendezhető személyiségek

4) négyes csoportba rendezhető személyiségek

5) ötös csoportba rendezhető személyiségek

6) hatos csoportba rendezhető személyiségek

7) hetes csoportba rendezhető személyiségek

8) nyolcas csoportba rendezhető személyiségek

9) kilences csoportba rendezhető személyiségek

10) tizes csoportba rendezhető személyiségek

V. Kathávatthu

VI. Jamaka

1) gyökerek

2) összetevôk

3) észlelési alapok,

4) elemek

5) igazságok

6) formációk

7) rejtett hajlamok

8) tudat

9) jelenség

10) képességek

VII. Patthána

1) a pozitív módszer szerinti eredeztetés

1) a triádok eredte

2) a diászok eredte

3) az egyesített  diászok és triádok eredte

4) az egyesített triádok és diászok eredte

5) az egyesített triádok és triádok eredte

6) az egyesített diászok és diászok eredete

2) a negatív módszer szerinti eredeztetés

1) a triádok eredte

2) a diászok eredte

3) az egyesített  diászok és triádok eredte

4) az egyesített triádok és diászok eredte

5) az egyesített triádok és triádok eredte

6) az egyesített diászok és diászok eredete

3) a pozitív-negatív módszer szerinti eredeztetés

1) a triádok eredte

2) a diászok eredte

3) az egyesített  diászok és triádok eredte

4) az egyesített triádok és diászok eredte

5) az egyesített triádok és triádok eredte

6) az egyesített diászok és diászok eredete

4) és a negatív-pozitív módszer szerinti eredeztetés

1) a triádok eredte

2) a diászok eredte

3) az egyesített  diászok és triádok eredte

4) az egyesített triádok és diászok eredte

5) az egyesített triádok és triádok eredte

6) az egyesített diászok és diászok eredete

Irodalom: Klaus Mylius : A Buddhista Irodalom . & Russel Webb : A Páli Kánon Művei .

                           [A TKBF Jegyzete, (1995-97) {ford. Héjjas Emese és Farkas László }].


III. A létesülés gyökere
A LÉTESÜLÉS GYÖKERE

A teremtett világban való pillanatonkénti újjászületés legfőbb oka a világ hibás megismerése. A hibás megismerés az előítéletek és a vélemények formáját ölti. Az előítéletek és vélemények mögött alapvetően az ún. “Négy Rongáltság” vagy “Négy Tudati Fertőzöttség” (p.: āsava, sz.: āsrāva) áll.

A 4 Rongáltság (p.: āsava, sz.: āsrāva) :

1) A nem-tudás rongáltsága (p.: avijjāsava, sz.: avidyāsrāva)

2) A keletkezés és a létesülés rongáltsága (p.: bhavāsava, sz.: bhāvāsrāva)

3) Az érzéki vágy rongáltsága (p.: kāmāsava, sz.: kāmāsrava)

4) A nézetek rongáltsága (p.: ditthāsava, sz.: drstāsrava)

A hibás megismerés legfőbb megnyílvánulása a személyiségbe (pudgala) vetett hit - más néven az “önlétezés elképzelése” (sakkāya-ditthi). Az énképzet mögött alapvetően az ún. “Négy Romlottság” (p.: vipallāsa, sz.: viparyaya) áll.

A 4 Romlottság[3] (p.: vipallāsa sz.: viparyaya) :

1) A tisztátlan szépnek tekintése (subha)

2) A szenvedés élvezetesnek tartása (sukha)

3) A mulandó maradandónak vélése (nicca)

4) A nem-valós valósnak tekintése (attā)

A három szint, melyen a négy romlottság megjelenik:

1) Az észlelés (p.: sannā, sz.: samjnā)

2) A képzetalkotás vagy gondolkodás (citta)

3) A nézetek vagy vélekedés (p.: ditthi, sz.: drsti)

A romlottságokért felelős tényezők a “szennyeződések” (p.: kilesa, sz.: kleśa) és a “hibás tényezők”:

A szennyeződések (p.: kilesa, sz.: kleša) :

1) A vágy (rāga)

2) A gyűlölet (dvesa)

3) A nem-tudás (p.: avijjā, sz.: avidyā)

A hibás tényezők :

1) A vágy (p.: tanhā, sz.: trsnā)

2) Az önhittség (asmimāna)

3) A nézetek (p.: ditthi, sz.: drsti)

A hibás énképzet felszámolásának egyik módja tudatosítani azokat a megismerési tárgyakat, melyeket az emberek saját személyiségükhöz viszonyítva szoktak felfogni. Ez az ún.”Megismerés (p.: mannanā) 24 Tárgya”.

A Megismerés 24 Tárgya (mannanā) :

1) Föld (pathavi-dhātu)

13) A Végtelen Tér (ākāśa)

2) Víz (āpo-dhātu)

14) A Végtelen Tudat (manas)

3) Tűz (tejo-dhātu)

15) A Semmi (sunnatā)

4) Levegő (vāyo-dhātu)

16) A Sem-Észlelés, Sem-Nem-Észlelés

5) Lények (bhúta)

17) A Látott (dittha)

6) Istenek (deva)

18) A Halott (suta)

7) A Teremtő (Prajāpati)

19) Az Érzett (muta)

8) A Mindenség (Brahman)

20) A Tudott (vinnāta)

9) Az Áradó Sugárzás Istenei (ābhassarā)

21) Az Egység (ekatta)

10) A Ragyogó Dicsőség Istenei (subhakinhā)

22) A Sokféleség (nānnatta)

11) A Bőséges Gyümölcs Istenei (vehapphatā)

23) A Minden (sabba)

12) A Győzedelmesek (abhibú)

24) Az Ellobanás (p.: nibbāna, sz.: nirvāna)

A megismerés szempontjából négy embertípus létezik, akik a valóságot más-más szinten realizálják:

1) A Világi (puthujjana)

2) A Tanítvány (sekha)

3) A Megvilágosodott Szent (arahat)

4) A Buddha (Tathāgata)

Irodalom: Múlapariyāya Sutta (Majjhima Nikāya I.)

Bhikkhu Bodhi : A Létesülés Gyökere . Bevezetés (16-22.old.)

Héjjas István : Ókori Indiai Bölcselet . VIII. 31.fejezet (138-142.old.)


IV. Az Erény (síla)
AZ ERÉNY

A mindennapi életben követendő alapvető buddhista erkölcsi szabályokat az ún.          “Öt Erény” (panca-síla) írja elő.

Az 5 Erény (panca-síla) :

1) A nem-ártás (ahimsā)

2) Az igaz mondás (satya)

3) A nem-lopás (asteya)

4) Az erkölcsösség (brahmacarya)

5) A józanság (surāmatta)

Lásd:  Anguttara-nikāya V.174 & X.1 [Eng.: PTD. pp.61-62. & pp.65-66.]

Majjhima-nikāya 53. & 113. [Eng.: PTD. pp.67-69.]

Dígha-nikāya 2. & 31. [Eng.: PTD. pp.63-68.] [Hun.: BA. 32.old.]

Az öt erkölcsi szabály betartása mindenkire vonatkozik, míg a buddhista gyakorlókra az ún. “Tíz Rosszaság” (dasa-síla) kerülése is vonatkozik.

A 10 Rosszaság (dasa-síla) :

A Test 3 rosszasága:     1) Az ölés (pānātipāta)

2) A lopás

3) Az erkölcstelenség

A Nyelv 4 rosszasága:  4) A hazugság (musā)

5) A rágalmazás

6) A durva beszéd

7) A haszontalan fecsegés (tiracchānakathā)

A Szív 3 rosszasága:     8) A mohó vágyakozás (lobha)

9) A gyűlölködés (dosa)

10) A tudatlanság (moha)

Lásd:  Brahmajāla-sutta I.) II. 1-3. [Hun.: BS. 124-134.old.]

Vissudhimagga I.

További erényre vonatkozó előírás az ún. “Nyolc Erkölcsi Fogadalom” (attha-síla):

A 8 Erkölcsi Fogadalom (attha-síla) :

1) Az öléstől való tartózkodás (ahimsā)

2) A lopástól való tartózkodás (asteya)

3) Az erkölcstelen élettől való tartózkodás (brahmacarya)

4) A hamis beszédtől való tartózkodás (satya)

5) A tudatra ható anyagoktól való tartózkodás (surāmatta)

6) A napi egyszeri étkezés

7) Az ünnepléstől való tartózkodás

8) A kényelmes hely(zet)ek kerülése

Lásd: Brahmajāla-sutta I.) II. 2. [Hun.: BS. 124-134.old.]

Anguttara-nikāya VIII.44. [Eng.: PTD. pp.63-65.]

Az erény megtisztítása négyféle módon lehetséges:

Az Erény 4 megtisztítása :

1) A hajlamok megtisztításával (ajjhāsayavisuddhi)

2) Az előírások betartásával (samādāna)

3) A nem-vétkezéssel (avítikkamana)

4) A vétkek jóvátételével (patipākatikarana)

Az erény kétfajta lehet: 1) Elkerülés (vāritta)

2) Teljesítés (cāritta)

Lásd: Brahmajāla-sutta II.) II. & IV.) X. 2. [Hun.: BS. 69-77. & 124-134.old.]

Az erény megtisztításának tényezői az ún “Tizennyolc Gyökérfogalom” (múlapada), mely kilenc megtisztulási tényezőt állít szembe kilenc tudati szennyeződéssel.

A 18 Gyökérfogalom (múlapada) :

A kettőség szennyeződés-elemei:

A kettőség megtisztulás-elemei:

1) A Vágy (p.: tanhā, sz.: trsnā)

3) A Megértés (p.: samatha, sz.: śamatha)

2) A Nem-Tudás (p.: avijjā, sz.: avidyā)

4) A Belátás (p.: vipassanā, sz.: vipaśyana)

A hármasság szennyeződés-elemei:

A hármasság megtisztulás-elemei:

5) A Mohó vágy (p.sz.: lobha, rāga)

8) A Vágynélküliség (p.sz.: alobha)

6) A Gyűlölet (p.sz.: dosa)

9) A Gyűlöletmentesség (p.sz.: adosa)

7) A Tudatlanság (p.sz.: moha)

10) A Nem-tudatlanság (p.sz.: amoha)

A négyesség szennyeződés-elemei:

(A Négy Romlottság (vipallāsa)):

A négyesség megtisztulás-elemei:

(Az Éberség Négy Alapja (satipatthāna)):

11) A tisztátalan szépnek látása (p.: subha)

15) A test tudatosítása (kāyānupassanā)

12) A szenvedés élvezése (p.: sukha)

16) Az érzékek tudatosítása (vedanānupassanā)

13) A mulandó állandónak látása (p.: nicca)

17) A tudat tudatosítása (cittānupassanā)

14) A nem-valós valósnak látása (p.: attā)

18) A tartalmak tudatosítása (dhammanupassanā)

A “Legvégső Nyolc Erény” a következő:

A Legvégső 8 Erény :

1) A Kevés Vágy erénye

5) A Éberség erénye (dhāranā)

2) Az Elégedettség erénye

6) Az Összeszedettség erénye (samādhi)

3) A Magány erénye

7) A Bölcsesség erénye (p.: pannā, sz.: prajnā)

4) A Fáradhatatlan Törekvés erénye

8) A Hamis Beszédtől való tartózkodás erénye

Lásd: Buddha Pacchimovada Parinibbana Sutta III.1-8. [Eng.: TBLB. pp.15-24.]

Irodalom: Dhammapada (Sutta Pitaka V.2.)

Héjjas István : Ókori Indiai Bölcselet . VIII. 29.fejezet. (128-130.old.)

V. A Fegyelem (vinaya)

A FEGYELEM

A buddhista fegyelem az erkölcsösségre épülő gyakorlati módszer, mely kivezet a létforgatagból. Elsősorban a Vinaya Pitakában felsorolt 227 szabályt értjük alatta. Ezek nyolc csoportba oszhatók:

I.) Pārājika dhammā   -   A jóvátehetetlen vétségekre vonatkozó négy szabály.

1) A Szexuális vétség

2) A Lopás

3) Az Ölés

4) A Dicsekvés

II.) Sanghādisesā dhammā  -  A megvitatandó vétségekre vonatkozó tizenhárom szabály.

1) Szándékos magömlés

6) Kunyhó építése

11) Szakadás támogatása

2) Nőkkel való érintkezés

7) Ház építése

12) A Tan nem meghallgatása

3) Nőknek való udvarlás

8) Haragos zaklatás

13) Rossz példamutatás

4) Nők elcsábítása

9) Haragos rágalmazás

 

5) Nők kerítése

10) Szakadás szítása

 

III.) Aniyatā dhammā  -   A kétséges ügyekre vonatkozó két szabály.

1) Ha egy szerzetes kettesben van egy nővel titokban

2) Ha egy szerzetes kettesben van egy nővel egy félreeső helyen

IV.) Nissaggiyā Pācittiyā dhammā  -   Elkobzással járó vétségekre vonatkozó harminc szabály.

V.) Pācittiyā dhammā  -   A megvallandó vétségekre vonatkozó kilencvenkét szabály.

VI.) Pātidesaniyā dhammā  -  A meggyónandó vétségekre vonatkozó négy szabály.

1) Egy apácától elfogadni lágy vagy kemény ételt

2) Ha egy apáca előbb eszik mint egy szerzetes

3) Egy büntetés alatt álló családtól ételt elfogadni

4) Egy veszélyes helyen lágy vagy kemény ételt enni

VII.) Sekhiyā dhammā  -   Az életmóddal kapcsolatos hetvenöt előírás.

VIII.) Adhikarana samathā dhammā  -   Az ügyek elrendezésére vonatkozó hét szabály.

1) A feleknek jelen kell lenniük.

2) Az esetre pontosan kell emlékezniük.

3) Az elkövetőknek józan ítélőképességgel kell bírnia.

4) Az ítélet legyen egyértelmű.

5) Ha a sangha nem tud határozni, szerzetest kell vállasztani, aki dönt.

6) Az elkövető előtt világosan fel kell tárni vétkét.

7) Úgy kell elrendezni az ügyet, hogy ne legyen felőle vita.

Lásd:  Sutta Vibhanga

Pātimokkha [Hun.: VSZ. 41-88.old.]

A fegyelem azonban nem csak a szerzetesi szabályok betartását jelenti. Egy tágabb értelmezésben a megszabadulás módszere is, melyet az ún. “Tíz Fegyelem” (vinaya) foglal össze.

A 10 Fegyelem (vinaya) :

I. Az önuralom ötféle fegyelme:

1) Az erény (síla)

2) Az éberség (smrti)

3) A bölcsesség (p.: pannā, sz.: prajnā)

4) A türelem (p.: khanti, sz.: kśanti)

5) A bátorság (p.: viriya, sz.: vírya)

II. Az elszakadás ötféle fegyelme:

6) A tényező-behelyettesítés

7) Az elfojtás

8) A kiírtás

9) A csillapítás

10) A menekülés

Irodalom: Vinaya Pitaka .

Pātimokkha . azaz A vallomás szavai [A TKBF Jegyzete (1994)].

Héjjas István : Ókori Indiai Bölcselet . VIII. 29.fejezet (130-131.old.)

folytatás