Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

24. Tad aszamkhjeja-vászanábhis csitram api parártham szamhatyakáritvát.
24. ..... az, ..... számtalan, ..... vászanák által, ..... tarkít, ..... ámbár; habár, ..... másikért; másik érdekében, ....... együttműködésben vagy társulásban cselekvés okából.
24. Ámbár számtalan vászaná által tarkítva, az elme másik purusáért cselekszik, mivel társulásban cselekszik.

Ez a szútra összefügg az előbbivel, és azzal együtt kellene tanulmányozni. Éppen úgy ahogyan csitta egyetemes és átfogja mindazokat a tudathordozó eszközöket, amelyeken át purusa tudata a megnyilvánult világokban működik, ugyan úgy egyetemes jelentőségű vászaná, és a tudat minden eszközével, valamint csitta minden fokozatával összefügg. A vászaná kifejezést általában a vágy szóval fordítják, azonban ez ugyan úgy korlátozza jelentését, mint amikor a csitta kifejezés értelmét az intellektus közegére korlátozzuk. Az alsóbb világok örömeihez való kötődés azon világokhoz kapcsolja a lelket, és mindenféle ragaszkodásokat és ebből következő szenvedéseket hoz létre. Az ilyen kötődést általában vágynak vagy kámának ismerjük. Azonban ez a kötődés nem korlátozódik az alsóbb világokra. Finomabb formáiban még a magasabb világokban is létezik. Ténylegesen, bárhol van aszmita vagy a tudat valamely hordozójával azonosulás, ott kötődés van a tudathordozó eszközhöz, bármilyen finom is legyen az a kötődés, és bármilyen szellemi lenne a kötődés tárgya. Amennyiben nem lenne kötődés vagy ragaszkodás, hanem tökéletes vairágya, akkor nem lenne megkötöttség, hanem csak felszabadulás vagyis kaivalya. Ez a létezés magasabb módjaihoz való kötődés az amely azokat a 'bilincseket' alkotja, amelyeket a felszabadulás ösvényén össze kell törni.
Csak amikor vászanát tágabb jelentésében értjük és nem csak az alsóbb világokhoz tartozó vágyak értelmében, akkor vagyunk képesek a jelenleg tárgyalt szútra jelentőségét felfogni. Vászaná az életet annak minden szintjén, még a legmagasabbon is áthatja. Tárgyai a legváltozatosabb természetűek, a legdurvább fizikai élvezetektől, a szellemi szintek legkifinomultabb tudásáig és üdvösségéig. Amikor ezeket a sokféle tárgyakat követjük - és ahogyan fejlődünk folytonosan változik az általunk keresett tárgyak természete - mit keresünk valójában? Saját magukért keressük ezeket a tárgyakat? Nem! Csupán prusát keressük, aki a mindezen hajszolt tárgyak mögé rejtett igazi Énünk. Ezért megyünk át a fejlődés e hosszú és fáradtságos folyamatán. Valójában nem ezen nekünk boldogságot ígérő tárgyak miatt hajszoljuk azokat, hanem valaki másért (parártham), és az pedig purusa.
Honnan tudjuk, hogy purusa az akit mindezen sokféle tárgyban keresünk? Onnan, hogy miközben a tárgyak állandóan változnak és sohasem elégítenek ki bennünket, ő mindig a háttérben marad. Az állandóan változó formák általi boldogság keresési erőfeszítéseinkben ő a közös tényező, ezért ő kell legyen keresésünk valódi tárgya. Ugye egyszerű okoskodás? Ő nemcsak tudatunk állandó háttere (IV. rész, 18-as szútra), amely az elmét minden tevékenységében megvilágosítja, hanem a vágy rejtett vonzó ereje, annak minden formájában és fázisában.

Purusa egyik fontos folyománya, az általunk követett változó célok közepette az a végső cél, hogy a jógi által elért egyetlen létezési feltétel sem adhat neki tartós békét, bármilyen fennkölt is legyen az. A benne lévő isteni ösztönzés, előbb vagy utóbb, kifejezi magát és elégedetlenné teszi azzal körülménnyel amit elért, egészen addig, ameddig az önmegvalósulásban megtalálta purusaát. Ez azért van így, mert egyedül purusa tudata elegendő önmagának, önállóan független és ön megvilágosult, és amíg ezt el nem éri, nem lehetséges a valódi biztonság, valódi szabadság és maradandó béke.

25. Visesa-darsina átma-bháva-bhávaná-vinivrittihi.
25. ..... a megkülönböztetés, ..... annak aki lát, ..... az átmikus szint tudata, ..... benne vagy rajta ( elmében ) tartózkodva; tükröződés, ....... teljes megszűnés (megelégedettség miatt). [Egyes kiadásokban nivrittihi.]
25. Annak aki a különbséget látta, ( a vágyak ) megszűnése átmá tudatában tartózkodás miatt.

Amikor ezt a tényt megértjük, megszűnik még az a finom vászaná is, amely a jógit az átmikus szint transzcendens üdvösségéhez és szellemi megvilágosodáshoz köti. Minden energiáját annak a végső és legfinomabb fátyolnak a leszakítására fordítja, amely szeretett Lény arcát rejti. Visesa által jelzett megkülönböztetést már az előző szútrában megtárgyaltuk. Ez az igazi célunkat alkotó önmegvalósulás, és boldogság keresése közbeni megszámlálhatatlan és állandóan változó célok közötti megkülönböztetés. Az átma-bháva kifejezést, az átmikus szinten működő fennkölt tudatra használják, - amely a kaivalja előtti utolsó fokozat. A bháva kifejezés, a jógában használt technikai kifejezés, amely a tudatnak a szellemi szinteken való működését jelzi, ahol az észlelés szintetikus és mindent magába foglaló, és nem különleges tárgyakra vonatkozik mint az alsóbb szinteken. Bhávaná másik technikai kifejezés, amely azt jelenti, hogy 'elmében azon tartózkodva', azonban átma-bhávával együtt használva, természetesen azt jelenti, hogy az átmikus szinten élni és annak transzcendens tudását és üdvösségét tapasztalva.
A tanulmányozó számára úgy tűnhet, hogy a jógit az átmikus szint fennkölt körülményeihez kötő vonzódásokról való lemondás, tekintettel az általa elért bölcsességre és a kifejlesztett vairágyára, viszonylag könnyű kell legyen. Azonban a megszerzésükhöz szükséges erőfeszítések alapján megítélve, emlékeznie kell, hogy ennek a szintnek a tudata az emberi felfogóképességen teljesen túl lévő hatalom, üdvösség és tudás csúcspontja, és semmi olyanhoz nem hasonlítható amit az alsóbb szinteken ismerünk. Mindemellett, az átmikus szint meghaladása, amit most meg kell kísérelnie, valóban magának az egyéniségének az elpusztítását jelenti, mivel átmá a megnyilvánulás birodalmában lévő külön létezésének igazi magva. Igaz, hogy az egyéniség még magasabb és finomabb megnyilvánulása merül fel, amint átmá külön egyéni életét feladja, azonban roppant hitre van szükség, az előtte most megnyíló ürességbe való végső belemerüléshez. Ezen hit alapja annak megértése, hogy az átmikus szint transzcendens tudatához való ragaszkodás, még mindig ragaszkodás valamihez ami nem a Legfelsőbb Valóság, ami még mindig csitta és vászaná birodalmában van, és ezért a káprázatnak alávetett, bármilyen finom is legyen azon illúzió.
A vágyakozás e transzcendens üdvösségre és tudásra, ami az átmikus szint tudatával jár, elpusztítja és kiküszöböli az alsóbb vágyakat, és a jógit a prakriti birodalmában lehetséges legmagasabb megvilágosodási szintre viszi. Azonban elérésük esetén, még ez a tudás és üdvösség is a kötöttség eszközévé válik és azt a végső cél elérése előtt fel kell adni. Ez az élet egyik alaptörvénye, hogy a következő magasabb elérése előtt fel kell adni az alacsonyabbat.

26. Tadá hi viveka-nimnam kaivalya-prágbháram csittam.
26. ..... akkor, ..... valóban, ..... megkülönböztetésre hajlamos, ..... kaivalya felé tartva vagy vonzódva, ..... az elme.
26. Az elme akkor valóban hajlamos a megkülönböztetésre és kaivalya felé vonzódik.

Amikor a jógiban feldereng átma-bháva elégtelenségére ébredés, akkor elhatározza, hogy az átmikus szint üdvösségének és tudásának ezen utolsó bilincsét is összetöri. Attól kezdve minden erőfeszítését kaivalya elérésére irányítja, azon erőteljes és átható megkülönböztetés állandó gyakorlásával, amely egyedül képes a káprázat utolsó fátylán áthatolni. Ez és a következő három szútra vet valamelyes fényt a lélek ezen utolsó küzdelmére, amely kaivalya elérése előtt teljesen megszabadítja az anyag kötöttségétől.
Megjegyzendő, hogy a küzdelmet vivő hajtóerőre ebben a szútrában használt kifejezés, csitta. "Kaivalya felé vonzódó csitta". Azonban, hogyan képes csitta, amelyet a folyamatban meg kell haladni, önmagától való felszabadulásáért küzdeni? Ez olyan lenne mintha valaki a saját csizmahúzójánál fogva próbálná saját magát felemelni. Ezen ellentmondás megoldása abban a tényben van, hogy valójában nem az elme küzd azért, hogy a tudatot megszabadítsa a korlátozódásoktól amelyekbe belebonyolódott. Az elme mögé rejtve, ott van purusa, aki az egész fejlődési ciklus alatt az önmegvalósulás eléréséért folytatott küzdelem mögötti igazi hajtóerő. Amikor valamely mágnes a vasreszeléket vonzza, úgy tűnik, hogy a reszelék mozog, holott a valóságban a mágnes indukált mágnességet a reszelékben, és az a mozgás oka.
A felszabadulásért folytatott ezen utolsó küzdelemben használt fegyverek viveka és vairágya. A jógi futó pillantást kapott a benne lévő valóságról. Újból és újból igyekeznie kell a valóság éber tudatosságának viveka általi elnyerésére úgy, hogy ez az éber tudatosság megszakítatlanul legyen fenntartható (II. rész, 26. szútra). Továbbá ugyanakkor olyan mértékben kell erőteljesebbé tennie vairágyáját, hogy dharma-megha-szamádhiba menjen át (IV. rész, 29. szútra). Érdekes megjegyezni, hogy az utolsó szakaszban használt fegyverek ugyanazok mint az első szakaszban használtak. A jógi vivekán és vairágyán át lép az ösvényre, és vivekán valamint vairágyán át hagyja azt el.

27. Tacs-cshidresu pratyajántaráni szamszkáre-bhjaha.
27. ..... a megszakításokban ( megkülönböztetés ), ..... más pratyaják, ..... a benyomások erejéből.
27. Az intervallumokban a szamszkárák erejénél fogva, más pratyaják jelennek meg.

Ez a szútra a tudat ide-oda lebegését írja le, azon a határterületen, amely a valóságot a valótlantól elválasztja. A jógi igyekszik megvetni a lábát a valóság világában, azonban többször ismételten visszaesik a káprázat birodalmába, bár az a káprázat a legfinomabb fajtához tartozik. Nem képes állhatatosan fenntartani a tudat azon állapotát, amelyre viveka khjáti utal, és az erőfeszítés minden lazulását azonnal olyan pratyaja megjelenése követi, amelyre a tudat csitta közegén át történő működése jellemző. Pratyaja, amint már láthattuk, bármilyen finomságú tudathordozó eszközön át normál körülmények közepette működő tudat tartalmára általában használt kifejezés. Valamilyen pratyaja felmerülése azt jelenti, hogy a tudat időlegesen visszahúzódott a nirbidzsa szamádhiban felfogott valóságtól, és csitta egyik vagy másik szintjén mozog. Érdemes lenne itt rámutatni, hogy a pratyaja kifejezés csittához és vászanához hasonlóan egyetemes érvényességű és azokkal együtt átfogó. Bárhol működik tudat, normál módon csitta bármely szintjén át valamely tudathordozó eszközön át, ott a tudatnak tartalma is kell legyen, amit a jóga kifejezésekben pratyajának neveznek. Csak aszampradzsnyáta szamádhiban nincs pratyaja, és ez azért van így, mert a tudat kritikus fázison megy át és valójában a két tudathordozó eszköz között lebeg. Még az átmikus szintnek megfelelő legmagasabb csitta szintjén is van pratyaja, bár lehetetlen számunkra vizualizálni, hogy milyen is az. Amikor a tudat viveka ellazulása miatt visszavetődik az átmikusba vagy bármilyen másik alacsonyabb tudathordozó eszközbe, akkor annak a megfelelő szintnek a pratyajája azonnal felmerül a tudat mezejében.
Miért vetődik vissza a jógi tudata azokba a tudathordozó eszközökbe amelyken túlhaladt, és miért jelennek meg ezek a pratyaják újra és újra, az önmegvalósulás felé haladás e folyamatában? Azért mert a múltjából áthozott szamszkárák szunnyadó állapotban még mindig jelen vannak a tudathordozó eszközeiben, és azonnal megjelennek a tudatában, amint az erőfeszítés lazulása vagy viveka khjáti időleges megszakítása következik be. Amíg ezek a 'magok' csak szunnyadó állapotban is jelen vannak, és nem 'égtek' el vagy váltak dharma-megha-szamádhi által teljesen ártalmatlanokká, amint megfelelő körülmények jelentkeznek, azonnal ki kell csírázzanak a tudatában.

28. Hánam esám klesavad uktam.
28. ..... eltávolítás, ..... azoknak a, ..... mint a klesáknak vagy szenvedéseknek vagy megpróbáltatásoknak, ..... kijelentették vagy leírták.
28. Eltávolításuk miként a klesáké, amint azt leírták.

Ezért a jógi előtt álló probléma a következő: Hogyan előzheti meg ezen pratyaják felmerülését, amelyek eredete a múltból hozott szamszkarákban van? A szamszkárák aktivizálását azzal a módszerrel kell megelőzni, amelyeket a II. rész, 10, 11 és 26-os szútrájában a klesák eltávolítására írtak elő. Ennek oka a tanuló számára nyilvánvaló kell legyen, ha megértette a klesák természetét, a karmákhoz való viszonyukat, és eltávolításuk módszerét, amint azt a II. részben körvonalaztuk. A karmák vagy szamszkárák, amelyek a klesákban gyökeredznek, nem válhatnak aktívvá, amennyiben a klesák csendben vannak. A klesák viszont csendben kell maradjanak avidja távollétében, amelyből mind származnak (II. rész, 4. szútra). Avidja nem képes megnyilvánulni ameddig a jógi képes a megkülönböztető képességét el nem homályosított állapotában tartani és a valóságnak azt az éber tudatosságát fenntartani, amit viveka khjátinak ismernek (II. rész, 26. szútra). Ebből logikusan következik, hogy a szunnyadó szamszkárákat megakadályozni abban, hogy aktívvá váljanak úgy történik, hogy viveka khjátit a II. rész 26. szutrájában jelzettek szerinti elhomályosítatlan állapotban tartják. Abban a pillanatban, amikor ez megszakad, a pratyáják felmerüléséhez az ajtó megnyílik, pedig igyekezni kell ebben a szakaszban azokat teljesen kizárni. Küzdelmének ezen utolsó szakaszán, a jógi fő erőfeszítése annak a képességnek az elsajátítása, hogy elhomályosítatlanul és töretlenül tartsa fenn ezt a magas és átható megkülönböztető képességét, amely hatályon kívül helyezi avidjá erejét. Azon a képességén, hogy ezt az állapotot képes legyen korlátlanul fenntartani, függ a dharma-megha-szamádhiba lépésének lehetősége, amely elégeti a szamszkarák magvait, és lehetetlenné teszi újra aktivizálódásukat.

29. Praszamkhjáne 'pj akuszídaszja szarvathá viveka-khjater dharmameghaha szamádhihi.
29. ..... a legmagasabb meditáció ismerete, ..... még, ..... akinek nem maradt érdeklődése, ....... minden úton; minden módon, ....... a valóság éber tudatosságához vezető megkülönböztetés, ....... dharmák zuhataga; tulajdonságokra vonatkozó, ..... transz; révület.
29. Olyannak esetében, aki vairágya állandó állapotát még a megvilágosodás legfennköltebb állapota felé is fenn tudja tartani és a megkülönböztetés legmagasabb fokát tudja gyakorolni, annak dharma-megha-samádhi következik.

Viveka khjáti megszakítás nélküli gyakorlásával, a jógi avidját tartja féken, és fennkölt tudatában megakadályozza a pratyaják felmerülését. Ehhez adódik még a para-vairágya néven ismert legmagasabb fajta mentális lemondás. Az általa elért magas szintű megvilágosodás és üdvösség túlerejű vonzása ellenére, teljesen lemond az ahhoz való ragaszkodásáról, és megszakítatlanul a legfelsőbb ragaszkodásmentességet tartja fenn iránta. Valójában, a jógi által jelenleg gyakorolt para-vairágya nem új, hanem csak annak a lemondásnak a tetőzése, amelyet a jóga útjára lépése óta gyakorolt. Éppen úgy ahogy viveka-khjátinak a kezdete viveka egyszerű formáiban van, és haladása közbeni tartós és intenzív gyakorlat közben fejlődött ki, ugyanúgy fejlődik ki para-vairágya a lemondás egyszerű cselekedeteiből és csúcspontját az átmikus szint üdvösségéről és megvilágosodásáról való lemondásban éri el. Azt is észben kell tartani, hogy viveka és vairágya igen szoros kapcsolatban van egymással, és valójában ugyanazon érme két oldala. A lélek szemének megnyitásával, viveka az őt megkötöttségben tartó tárgyakhoz ragaszkodástól való mentességet hoz létre, és az így kibontakoztatott ragaszkodásmentesség viszont tovább tisztítja a lélek látóképességét, így képessé téve őt, hogy az élet káprázataiba mélyebben belelásson. Viveka és vairágya tehát erősítik egymást, és valamilyen 'erényes kört' alakítanak ki, ami egyre fokozódó mértékben gyorsítja a jóginak az önmegvalósulás felé haladását.
Amennyiben Viveka khjátit és para-vairágyát hosszú ideig összetetten gyakorolja, akkor az kölcsönös megerősítés által, roppant fokú intenzitást ér el, és végül dharma-megha-szamádhiban csúcsosodik ki, ami szamádhi legmagasabb módja, amely elégeti a szamszkárák 'magvait', és kinyitja a valóság világának kapuit, amely világban purusa örökké él. Általában nem értik meg, hogy ezt a szamádhit miért nevezik dharma-megha-szamádhinak, és az általában tett megállapítások, olyan erőltetett magyarázatok, amelyeknek nincs értelme. E magyarázatok legtöbbjében a dharma kifejezést erénynek vagy érdemnek fordítják, és dharma-meghát úgy értelmezik, hogy 'erényeket vagy érdemeket záporozó felhő', ami természetesen semmit sem jelent. Dharma-megha kifejezés jelentősége akkor válik világossá, amikor a dharma szónak azt a jelentést tulajdonítjuk, amit a IV. rész, 12. szúrtában jelent, vagyis tulajdonság, jellegzetesség vagy működés. Megha természetesen olyan, a joga irodalomban használt technikai kifejezés, amelyet valamely felhős vagy ködös helyzetre alkalmaznak, amikor a tudat az aszampradzsnyáta szamádhi kritikus állapotában van, és a tudat mezejében semmi sincs.
Mármost, nirbídzsa szamádhi, amelyet foglalkozásunk tárgyát képező ezen utolsó szakaszban gyakorolnak, egy fajta aszampradznyáta szamádhi, amelyben a jógi tudata a káprázat utolsó fátylától azért igyekszik megszabadulni, hogy magába a valóság fényébe merüljön. Amikor ez az erőfeszítés sikerül, a jógi tudata elhagyja a megnyilvánulás világát, amelyben a gunák és annak különleges kombinációi, nevezetesen a dharmák működnek, és a valóság világába merül, ahol ezek már nem léteznek. Állapota azon repülőgép pilótáéhoz hasonlít, aki valamely felhő tömbből a ragyogó napfényre előjőve mindent világosan kezd látni. Ezért dharma-megha-szamádhi azt a végső szamádhit jelenti, amelyben a jógi szabaddá teszi magát a valóságot felhőként elhomályosító dharmák világától.
Dharma-megha-szamádhin történő áthaladás teszi teljessé az egyén fejlődési ciklusát, és avidjá teljes és örökre elpusztításával viszi véghez purusa és prakriti szamjógáját, amire a II. rész 23-as szútrájában utaltunk. Avidjá soha többé nem homályosíthatja el a teljes önmegvalósulást elért purusa látását. Ez a folyamat visszafordíthatatlan, és e szakasz elérése után már nem lehetséges, hogy purusa ismét májá birodalmába essen vissza, amelyből felszabadulását elérte. E végső cél elérése előtt még lehetséges volt, hogy a jógi a megvilágosodás igen magas szintjéről is visszaessen. Ez azonban már nem lehetséges, miután dharma-megha-szamádhin átment, és elérte kaivalja megvilágosodását.
A következő öt szútra csupán dharma-megha-szamádhin való áthaladás és kaivalja elérésének eredményeit írja le. Itt meg kell jegyezni, hogy nem történik erőfeszítés a Valóság megtapasztalásának leírására. Ez teljesen hiábavaló lenne, mivel senki sem képzelheti el annak a tudatnak a transzcendens dicsőségét, amelybe a jógi megy át kaivalja elérésekor. Misztikusok kísérelték meg néha, hogy elragadtatott nyelvezetben közöljék szamádhiban, a magasabb szinteken általuk elért dicső látomásokat. Bár azok a leírások igen inspirálóak, abban teljesen sikertelenek, hogy azoknak akik még nem látnak, bármilyen fogalmat adjanak azon szintek szépségéről és nagyszerűségéről. Ezek után hogyan lenne képes bárki a nyelv durva közegén át akár egy utalást is adni arra legfelsőbb tapasztalatra vonatkozóan, amit a jógi kaivalja elérésével elnyer. Mivel Patanydszali ismerte az ilyen feladat hiábavalóságát, meg sem kísérelte annak leírását. Azonban a következő szútrákban kaivalja eléréséből származó néhány eredményt adott meg.

30. Tataha klesa-karma-nivrittihi.
30. ..... ezért; ebből kifolyólag, ..... szenvedés; megpróbáltatás, ..... hatás és annak visszahatása, ..... megszűnés; szabadság attól.
30. Akkor a klesáktól és karmáktól való szabadság következik.

Kaivalja elérésének első eredménye, hogy a jógit ezentúl nem köthetik meg a klesák és a karmák. Kaivalja elérése a klesák és a karmák elpusztítását követi. Ezért a szútra azt jelenti, hogy a kötöttség e két eszközének puszta lehetősége is elpusztítult. Miután átment dharma-megha-szamádhin és elérte kaivalját a dzsívanmukta nem eshet ismét avidjába, hogy újra megkötő karmákat hozzon létre.
A tanulmányozónak mindig észben kell tartani a klesák és a karmák egymáshoz viszonyulását, mert ezen alapszik karma megkötő működésétől való szabadság elérésének technikája. A klesák és a karmák úgy viszonyulnak egymáshoz mint az ok és okozat, amint azt már a II. rész 12. szútrájában alaposan elmagyaráztuk. Semmilyen karma nem köthet meg ahol nincs avidjá, hanem csak a valóság éber tudatossága van. Minden cselekedet szükségszerűen az Isteni Tudattal való teljes azonosulásban történik, az egyéni énnel történő legcsekélyebb azonosulás nélkül. Ezért nem származik eredmény az egyén számára. A külön élet káprázata elpusztult, és ezen feltételek mellett az általános értelemben vett külön egyéniség valójában nem létezik. Az igaz, hogy a jóga bölcselet szerint mindegyik purusa külön egyéniség, azonban mindegyik purusa külön egyénisége csupán azt jelenti, hogy Ő a Legfelsőbb Valóságban lévő külön központ, és nem azt jelenti, hogy tudata el van különülve a többi purusától, és miként a külön élet káprázatától elvakított átlagos egyéniségek, külön egyéni célokat követ. Miként azt minden magasabb szellemi tudatosságot elért misztikus vagy okkultista tudja, a külön egyéniség tökéletesen összeegyeztethető a tudat legközvetlenebb egyesülésével. A szimultán egyéniesség és egység ellentmondásossága kaivaljában éri el legvésőbb tökéletességét.

31. Tadá szarvávarana - malápetaszja dzsnyánaszjá - nantyádzs dzsnyenam alpam.
31. ..... akkor, ..... minden, ..... az ami eltakar, elfátyoloz vagy eltorzít, ..... tisztátalanságok, ..... mentes attól; amitől el van távolítva, ..... a tudásnak a, ..... a végtelensége miatt, ..... a megismerhető, ..... csak kissé.
31. Akkor, minden elhomályosítás és tisztátalanság eltávolítása következtében, az ami (az elme által) megismerhető, csupán kevés (a megvilágosodással elnyert) tudás végtelenségéhez viszonyítva.

Kaivalja elérésének második következménye a tudat hirtelen kitágulása a végtelen tudásba. Amikor dharma-megha-szamádhiban a káprázat utolsó fátylának eltávolítása is megtörtént, a bekövetkező megvilágosodás teljesen új fajta. Szabídzsa szamádhi különféle szakaszaiban, a tudatnak csitta magasabb birodalmába történő minden kibővülésénél bekövetkező tudás, az előző szakaszhoz viszonyítva sokkal nagyobbnak tűnik. Azonban még az átmikus szint transzcendens tudata is - amely a megnyilvánulás birodalmában az elme által elérhető legmagasabb szint - jelentéktelenségbe süllyed amikor a kaivalja megvilágosodás állapotában bekövetkező vivekadzsam-dzsnánammal (III. rész, 55-ös szútra) hasonlítjuk össze. Egyhez viszonyítva, egy millió és egy milliárd roppant nagyságértékek, azonban azok mind jelentéktelenségbe süllyednek amikor a végtelenséghez viszonyítjuk, amint azt az alábbi matematikai egyenlet is bemutatja:

1 1,000,000 1,000,000,000
--- = 0 --------------- = 0 -------------------- = 0

Amikor a végtelenség birodalmában vagyunk, egyáltalán nem vagyunk a nagyságértékek birodalmában. Így a dzsívanmukta nem igazán a tudás birodalmában van, hanem meghaladta a tudást, és a tiszta tudat birodalmába ment át. Tudás a tiszta tudatra helyezett mentális korlátozások által jön létre, és így még a legmagasabb tudást sem lehet azzal a megvilágosodással összehasonlítani, amely akkor következik be, amikor mindezen korlátok eltávolítása bekövetkezett, és a jógi a tiszta tudat birodalmába ment át. A tudás és a megvilágosodás viszonyulása analóg az idő és az örökkévalóság viszonyával. Az örökkévalóság nem végtelen tartamú idő, hanem olyan állapot, amely az időt teljesen meghaladja. A két állapot nem tartozik ugyanabba a kategóriába.
Itt meg lehet állapítani, hogy az élet igazi misztériumai, amelyeket az intellektus segítségével igyekszünk megfejteni, valójában az örökkévalóban gyökeredznek, és térbeni és időbeni kifejeződései az olyan valóságoknak, amelyek igazi formájukban (szvarúpa) az örökkévalóban léteznek. Ezért van az, hogy az élet egyetlen igazi problémáját sem lehet megoldani ameddig tudatunk a valótlan birodalmára van korlátozva, és még kevésbé, ameddig még az intellektus szűk és szorító korlátozásaiban van. A problémáink úgynevezett intellektuális megoldásai, amelyeket az akadémiai bölcselet igyekszik biztosítani, egyáltalán nem megoldások, csupán ugyanannak a problémának más kifejezésekkel történő megállapításai, amelyek a problémákat még mélyebb szintekre tolják vissza. Mindezen problémák egyetlen hatékony megoldási, módja az, hogy a jóga bölcseletben körvonalazott technika segítségével saját tudatunkba merülünk, és tudatunkat megszabadítjuk mindazon korlátozásoktól amelyek ön-megvilágosodásunkat elhomályosítják. Csak az Örökkévaló fényében lehet az élet minden problémáját megoldani, mert ahogyan fentebb már mondtuk, azok mind az Örökkévalóban gyökeredznek. Pontosabban, a problémákat nem megoldjuk az Örökkévaló tudat fényében, mivel a megoldás folyamata a káprázathoz kötött intellektusra jellemző. Azok feloldódnak. Többé már nincsenek ott, mivel a valótlan birodalmában lévő intellektus kivetített árnyékai voltak, és természetesen nem létezhetnek a valóság uralma alatt.
Ezért van az, hogy a jógi nem tesz semmilyen komoly erőfeszítést, hogy az élet úgynevezett problémáit intellektuális eljárással oldja meg, mert tudja, hogy az általa így elérhető legjobb megoldás sem az igazi megoldás. Nem mintha megvetné az intellektust, de ismeri annak bennrejlő korlátozásait, és csak arra használja, hogy azokat a korlátozásokat túlhaladja. A lelkét békében tartja, és minden energiáját a jóga bölcselet által megmutatott cél elérésére fordítja. Ez a bölcselet nem tesz semmilyen ígéretet az élet problémáinak megoldására, azonban azt a kulcsot adja kézbe, amely a valóság világát nyitja ki, amelyben mindezen problémák fel vannak oldva, és valódi természetükben és perspektívájukban láthatók.

32. Tataha kritárthánám parináma-krama-szamáptir gunánám.
32. ..... azáltal; azért, ..... céljukat beteljesítvén, ..... a változásoknak a .... folyamata, ..... a vége, ..... a gunáknak vagy a három alapvető minőségnek.
32. A gunák céljukat beteljesítvén, befejeződik a változás folyamata (a gunákban).

E szútra megértése érdekében szükség van a klesák elméletének felidézésére, amit a II. részben, különösen a II. rész, 23-as és 24-es szútrájában beszéltünk meg, és ahol purusa és prakriti összehozásának értelmét és módjait jeleztük. Mivel ez a cél, avidjá elpusztításával és kaivalja elérésével teljesült, ezért purusa és prakriti kötelező társulása természetesen és automatikusan feloszlik, és ezzel a feloszlással következik be a gunák átalakulásának vége.
A jóga bölcselet szerint a prakriti számjávaszthá elnevezésen ismert csendességének megzavarása következik be, és a három guna szüntelen átalakulásai akkor kezdődnek, amikor purusa és prakriti összehozása megtörténik. Ezek az átalakulások addig folytatódnak ameddig a társulás tart, és akkor szakad meg amikor a társulás feloldódik, igen hasonlóan ahhoz, amikor a dinamó mágneses mezejének eltávolításával megszűnik az áram. A prakritiben lévő zavarás lecsillapodása, és a gunák harmonikus állapotra való visszatérése, purusa és prakriti szétválásának természetes következménye.
Mit jelent prakritinek ez a visszatérése számjávasthához? Vajon azt jelenti, hogy purusa és prakriti visszatért az eredeti állapotba, és a hosszas fejlődési folyamat értékes gyümölcsei elvesztek? Nem! Purusa megtartja önmegvalósulását, és prakriti megtartja azt a képességét, hogy tudatára azonnal válaszoljon, és hogy a fejlődési és kibontakozási folyamatban felépített hatékony és érzékeny tudathordozó eszközökön át akaratának eszközeként szolgáljon. Azonban ezek után purusát nem kötik meg a tudathordozó eszközök, mint ahogyan kaivalja elérése előtt volt. A különböző megnyilvánulási szinteken lévő tudathordozó eszközöket megtarthatja vagy azok feloszolhatnak, azonban potenciális formájukban mindig megmaradnak, hogy bármikor amikor pususa kívánja megjelenjenek a cselekvésben. Purusa tudatának bármilyen önazonosulás nélküli puszta eszközeként használja azokat, és ezért anélkül, hogy valamilyen új karmát vagy szamszkárát szerezne, szabadságában van, hogy elszakadjon azoktól és bármikor úgy akarja, valóságos formájába térjen vissza. Purusa és prakriti közötti társulás most teljesen szabad és tökéletes úgy, hogy a társulás a purusa számára nem jár kötöttséggel vagy kötelezettséggel. Avidját elpusztította, és már nincsenek szamszkárák, hogy mint az átlagos dzsívátmák esetében, a megnyilvánulás világához kössék őt. A gunák most már kifejlesztett egyensúlya annyira stabil, hogy azok azonnal és automatikusan visszatérnek az egyensúlyi állapotba, amint purusa tudatát önmagába visszavonja. Nemcsak hogy tökéletesen stabil, hanem a tudat kifejezéséhez elvárható bármilyen kombináció azonnali felöltésének lehetőségét is tartalmazza önmagában. A tanulmányozó ezzel kapcsolatban is olvassa el amit a II. rész 18-as szútrájában tárgyaltunk.

33. Ksana-pratijogí parinámáparánta-nirgrahjaha kramaha.
33. ..... pillanatok, ..... megfelelő, ..... változás, ..... a végső befejezéskor, .....teljesen megérthető, .....folyamat; egymásutániság.
33. A gunák átalakulásának végső befejezésekor megérthetővé váló pillanatoknak megfelelő folyamat, kramaha.

Ennek a résznek ez az egyik legfontosabb és legérdekesebb szútrája, mivel bizonyos fényt vet a megnyilvánult világ és az idő természetére. Ebben a szútrában néhány szóban összesűrítve egy tudományos természetű teljes elmélet összesűrítésének figyelemre méltó illusztrálását kapjuk, amit valamely modern tudományos író egy kötetben tárgyalna.
Mielőtt e szútra mélységes horderejét megbeszéljük, szükséges, hogy a benne foglalt néhány kifejezés jelentését megmagyarázzuk. Ezek a szavak meghatározott bölcseleti fogalmakat fejeznek ki, és az általános eszmében foglalt gondolatok ismerete nélkül nem lehetséges a szútra jelentőségének megértése. Csak az ilyen, egész eszmeköröket kifejező és mély értelmű szavak segítségével lehetséges a szútra megszerkesztése.
Vegyük a ksana kifejezést. Szó szerint az jelenti, hogy pillanat, azonban ezen egyszerű jelentés mögött az idő egész bölcselete rejlik, ami sok fényt vet az idő modern fogalmára. Ezen bölcselet szerint az idő, benyomásunkkal és elképzelésünkkel szemben, nem folyamatos, hanem megszakításos. A modern tudományt megelőző időkben, az anyagot általában összefüggőnek vélték, azonban a vegytani kutatások arra mutattak rá, hogy nem folyamatos, hanem megszakításos, és egymástól roppant üres terekkel elválasztott külön részecskékből tevődik össze. A jóga módszerekkel végzett kutatások ugyanígy rámutattak, hogy a jelenségek világában lezajló változások látszólag folyamatos sora, amelyekkel az időt mérjük, nem egészen folyamatosak. A változások sok egymást követő szakaszból vannak, amelyek egymástól teljesen eltérők és különbözőek.
Mozgóképek képernyőre vetítésének mechanizmusa, majdnem tökéletesen illusztrálja ezt a látszólagos folyamatosság mögött rejlő tényleges szakaszosságot. Az alábbi vázlat mutatja be annak a készüléknek az elgondolását, amellyel az ilyen kép kivetítése történik.

AB a képernyő. D a fényforrás. O az a nyílás, amely lehetővé teszi, hogy a D-ből jövő fény a képernyőre jusson. Ez a nyílás váltakozva nyílik és csukódik, és mozgása a film mozgásával van szinkronizálva. Amikor a nyílás kinyílik, a képsor egyik képe a nyílás elé kerül és a képen áthaladó fény a képernyőre vetíti azt. Azután a nyílás becsukódik, a film mozdul, és a következő kép kerül a helyére és az előzőek szerint a képernyőre vetítődik.
Ebből az válik érthetővé, hogy a képernyőn látszólag folyamatos kép, valójában gyors egymásutániságban a képernyőre vetített külön képek sora. Az egymást követő képek időközei egy tized másodpercnél kevesebb, és ezért van az a benyomásunk, hogy a kép folyamatos.
A jóga bölcselet szerint, az elme szerkezetén át tudatosuló látszólag folyamatos jelenség valójában nem folyamatos, és a képernyőn látható mozgóképhez hasonlóan, szakaszos állapotok sorozatából van. A jelenségek világában lévő minden olyan egymást követő változás ami különböző és eltérő, annak megfelelő benyomást gyakorol az elmére, azonban ezek a benyomások oly gyorsan követik egymást, hogy a folyamatosság benyomását kapjuk. Ezen egymást követő állapotoknak megfelelő időközt ksanának nevezik. Ezek szerint ksanának nevezhető az a legkisebb időegység, amelyet már nem lehet tovább felbontani.
A következő megfontolandó szó kramaha. Éppen most láttuk, hogy a folyamatos jelenségek benyomását az elménkben, a körülöttünk lévő prakritiban történő folyamatos változások hozzák létre. Ezt a folyamatot jelenti kramaha, amely minden jelenség alapját képező szakaszos változások hajthatatlan egymásutániságából van. Ez a folyamat végül is arra az időegységre alapozódik amit ksananak nevezünk, mint ahogyan a mozgóképek kivetítése a rés nyílására és bezáródására alapozódik. Ahogy ksana követ ksanát, az egész megnyilvánult világ az egyik eltérő állapotból a másik eltérő állapotba megy, azonban az egymást követés olyan gyors, hogy a szakaszosságnak nem vagyunk tudatában.
Ezért látni fogjuk, hogy a jóga bölcselet szerint, nemcsak, hogy a megnyilvánulás egész alapja anyagi - az anyagit itt a legtágabb értelmében használva - hanem a prakritiben bekövetkező változások és amelyek mindenféle jelenséget hoznak létre, lényegében mechanikusak, vagyis rejtett, lényegében mechanikai folyamatra alapozódnak. Az egész megnyilvánult világegyetem és benne minden olyan kérlelhetetlen törvény által változik pillanatról pillanatra, amely benn lakozik magában a megnyilvánulás természetében.
Amennyiben a ksana és a kramaha kifejezések által jelzett folyamat természetét felfogtuk, már nem kellene, hogy nehéz legyen az éppen vizsgált szútra értelmének megértése. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a jógi csak akkor ébredhet a Végső Valóság éber tudatosságára, amikor tudata felszabadult az idő által létrehozott ezen folyamat korlátozásai alól azáltal, hogy a III. rész 53-as szútrájában jelzettek szerint végez szamjamát ezen a folyamaton. Ameddig tudata bele van bonyolódva a folyamatba, addig nem ismerheti meg igazi természetét. Csak akkor amikor a valótlanság világából kilép a valóság fényébe, értheti meg nemcsak a valóság igazi természetét, hanem a maga után hagyott tér és idő relatív világát is.
A gondos tanulmányozó az ebben a szútrában körvonalazott mélységes elgondolásban találhatja meg a tér és energia, valamint a kvantum elmélet nyitját, amely oly segítőnek bizonyult a modern tudomány fejlődésében. Itt most nem lehetséges e mélységes és alapvető problémákba hatolni, azonban az alábbi két elgondolás ösztönzően hathat ezen tárgyak iránt érdeklődő tanulmányozó számára.
Amennyiben a jelenségek világa alapjául szolgáló alapvető folyamat szakaszos, akkor minden általunk megfigyelhető és mérhető látszólag folyamatos jelenség úgyszintén szakaszos kell legyen. Vegyük például a Napból hozzánk érkező sugárzó energiát. Folyamatosan érkezik hozzánk ez az energia vagy különálló, nem összefüggő adagokban vagy kvantumokban? Ha a Naprendszerben lévő minden változás szakaszos, és a Naprendszer mintegy pillanatról pillanatra felváltva létrejön és azután ismét eltűnik, akkor a Napból érkező energia áramlás is szakaszos folyamat kell legyen. A jóga bölcselet tanításaiból származó ezen következtetés általánosan megegyezik a kvantum elmélet alapjául szolgáló elmélettel.
A III. rész 53-as és a IV. rész 33-as szútrája az idő természetére is vet valamelyes fényt. Mivel a jelenségek észlelése a tudatunkban mentális képek sorával létrehozott benyomások eredménye, azért valójában a mentális képek száma határozza meg az általunk időnek nevezett jelenség tartamát. Ezért az időnek nem lehet abszolút mértéke. Az időt azon képek számához kell viszonyítani, amelyek az elmén átmennek. Ez az elgondolás fog valamelyes fényt vetni az idő azon különféle mértékeire, amelyekről úgy tudjuk, hogy a világegyetem különböző szintjein léteznek.


34. Purusártha - sunyánám gunánám prati - praszavaha kaivaljam svarúpa-pratisthá vá csiti-sakter iti.
34. ..... a purusa célja, ..... valamitől mentes, ..... a gunáknak vagy a három alapvető minőségnek a, ....... újra - abszorbeálás; visszahúzódás; újra beolvadás, ....... felszabadulás, ..... valóságos vagy saját természetében, .....megalapozott, ..... vagy, ..... a tiszta tudat képességének a. .... Vége.
34. Kaivalja a gunák újra - beolvadását követő megvilágosodás állapota, mivel azok purusa tárgyától mentesekké váltak. Ebben az állapotban purusa megalapozottá vált igaz természetében, ami tiszta tudat. Vége.

Most az utolsó szútrához érünk, amely a kaivaljának nevezett megvilágosodás végső állapotát összegezi. A szútra értelmét egyszerűen a következő szavakkal lehet kifejezni: "Kaivalja az önmegvalósításnak azon állapota amelyben, hosszas fejlődési kibontakozása céljának elérése után purusa végül is megalapozottá válik. Ebben az állapotban, miután céljukat teljesítették, a gúnák egyensúlyi állapotba húzódnak vissza, és ezért bármilyen elhomályosítás vagy korlátozás nélkül működhet a tiszta tudat képessége."
Megjegyzendő, hogy ez nem a tudat kaivalja állapotában lévő tartalmának leírása. Amint már korábban rámutattunk, aki a valótlanság világában él senki sem értheti meg vagy írhatja le a Valóságot amelyben kaivalja elérésekor a jógi tudatossá válik. Ez a szútra csupán a kaivaljában lévő bizonyos feltételekre általánosan mutat rá, amelyek arra szolgálnak, hogy a kaivalját megelőző tudat fennkölt állapotaitól megkülönböztessék.
Természetes, hogy homályosságnak kell léteznie és félreértésnek fennállnia a tudat olyan állapotáról és az emberi teljesítmény céljáról, amelyek annyira teljesen túl vannak az emberi megértésen. Azonban ezek a félreértések annyira nyilvánvalóak, hogy mielőtt e fejezetet befejeznénk, érdemes lenne rájuk mutatni.
Vajon kaivalja az egyéniség teljes megsemmisülését jelenti, és a jógi tudatának az Isteni Tudatba merülését, ami benn foglaltatik abban a jól ismert mondatban, hogy 'a harmatcsepp a ragyogó óceánba siklik'? E fontos kérdés megfontolásakor, amellyel részben már a II. rész 18-as szútrájában foglalkoztunk, figyelembe kell vennünk, hogy kaivalja roppant hosszú, és számtalan életre, valamint roppant időperiódusokra kiterjedő fejlődési folyamat tetőzése. A jóga gyakorlása által létrehozott ezen fejlődési kibontakozás utolsó fázisában belülről, a jógi tudatából ugrásszerűen hatalom, tudás és üdvösség bontakozik ki, és a vége felé olyan hatalmassá válik, hogy az emberi elme egyszerűen már puszta szemlélésétől is támolyog. A jógi haladásának minden
szakaszában azt találja, hogy a benne felderengő új tudat végtelenül elevenebb és dicsőbb mint a megelőző, és mintegy haladó mértékben, létének legmélyebb rekeszeiben rejlő roppant Valóságot fedez fel. Kaivalja a tudat prakriti birodalmában elérhető legtranszcendensebb állapotának meghaladásával érhető el. Kiállja-e az okoskodást, hogy az elért új tudatállapotban teljesen elvész az egyénisége, és a fejlődése folyamán oly sok szenvedéssel és küszködés árán begyűjtött értékes gyümölcsök egycsapással eltűnnek?
Ésszerű feltételezés, hogy az Isteni Tudattal egyesülés oly tökéletes és elsöprő, hogy úgy tűnik, miszerint a jógi egy időre elveszíti egyéniségét, azonban ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy az egyéniség feloszlott és örökre elveszett abban a dicső Valóságban. Amennyiben az egyéniség teljesen feloldódott, akkor hogyan értelmezzük annak az alsóbb világokban történő újra megjelenését? Mert az kétségtelen tény, hogy ezek a nagy lények megvilágosodásuk után visszatérnek az alsóbb világokba. Könnyű a harmatcseppnek belesiklani és elveszni a ragyogó óceánban, azonban abból az óceánból nem lehet ismét visszanyerni. Ugyanígy, ha az egyéniség belemerül és teljesen elvész, akkor nem képes elkülönülni és újra megnyilvánulni. Amennyiben mégis képes azt megtenni, akkor az egyszerűen azt jelenti, hogy az egyéniség csírája bármily finoman is, de mégis megmarad dzsívátmá és paramátmá tökéletes egyesülésében. Tehát ne kövessük el a feltételezésnek azt a hibáját, hogy az ember hosszú és küszködésekkel teli fejlődési kibontakozása csupán azzal végződik, hogy olyan Valóságban tűnik el, amelyből nincs visszatérés és a fejlődés nehezen megszerzett gyümölcse mind az ő számára, mind mások számára eltűnik. Bízzunk abban, hogy ezt a csodálatos világegyetemet teremtő és a fejlődési vázlatot tervező Mindenhatónak több az intelligenciája mint nekünk!
Azután kaivalja szó szerinti értelmezéséből sokan arra az elképzelésre jutnak, hogy az olyan tudatállapot, amelyben purusa mindenki mástól elszigetelődik, és magányos egyedüliségben él, mint a hegycsúcson ülő ember. Ha létezne, akkor az ilyen állapot borzalom lenne, és nem az üdvösség beteljesülése. A kaivaljában sejtetett elszigetelés gondolata a prakritivel kapcsolatban értelmezhető, amelytől purusa el van szigetelve. Ez az elszigetelés mindazon korlátozásoktól megszabadítja őt, amely avidjá állapotában az anyagba bonyolódással jár, azonban másrészt a tudattal, annak minden megnyilvánulásában, lehető legszorosabb egyesüléshez vezeti. Prakrititől való teljes elszigetelődés, teljes egyesülést jelent a tudattal vagy a Valósággal, mivel az anyag az amely a tudat különböző egységeit megosztja, és a valóság világában mindannyian egyek vagyunk. Minél inkább túlemelkedünk az
anyagon és tudatunkat attól elszigeteljük, annál nagyobb mértékűvé válik egységünk paramesvarával és minden dzsívátmával, akik az Ő tudatában lévő központok. Mivel ánanda elválaszthatatlan a szeretettől, vagyis az egység éber tudatosságától, könnyen beláthatjuk, hogy kaivaljának ez a hatalmas átölelésben mindenkit magába foglaló tudata az üdvösség tetőfoka.
A IV. rész 34-es szútrájával kapcsolatban megtárgyalandó legutolsó kérdés az, hogy vajon ez jelenti az út végét. Bár a jóga-szútrák tanulmányozása azt a benyomást keltheti, hogy kaivalja a végső cél, azonban azok akik jártak az ösvényen és annak mentén tovább haladtak, valamint az okkult hagyomány is egyhangúan kijelentik, hogy kaivalja a tudat végtelen kibontakozásának csupán egyik szakasza. Amikor purusa eléri az önmegvalósulás ezen szakaszát, akkor a teljesítés új látképei nyílnak meg előtte. Ahogyan az Úr Buddha mondta 'fátyol, fátyol után fog fellebbenni, azonban további fátyolt fátyolon fogtok találni.' A jóga-szutrák a végső cél elérésének azt a technikáját adják meg ami az emberi lényre vonatkozik. Ami azon túl van nemcsak, hogy jelenleg nem a mi dolgunk, hanem az teljesen a megértési képességünkön túl van, és ezért nem lehet tanulmányozás tárgya. Azok a további misztériumok amelyeket még meg kell fejtenünk, és az ösvénynek azok a szakaszai amelyeken majd még járnunk kell, tudatunk mélyebb rekeszeiben rejtőznek, és amikor arra készek vagyunk, időben fogják magukat felfedni. Jelenleg elegendő számunkra a teljesítésnek az a célja, amely kaivaljában foglaltatik.


Szanszkrit kifejezések gyűjteménye

A szanszkrit kifejezések és szavak fordítása illetve magyarázata a jóga-szútrákkal kapcsolatos jelentésükre vonatkozik. A szanszkrit kifejezéseket lehetőleg az általunk ismert magyar kiejtések szerint írtuk. (Sok szanszkrit kifejezésnek és szónak még egész sor más jelentése is lehet.)

A
abháva hiány; nem rendelkezésre álló;
semmiség; eltűnés; kikapcsolás;
abháve azok eltűnésekor;
abhibhava elnyomás; látenssé válás;
abhidzsátá áttetsző; átlátszó; jól csiszolt;
abhimata elvárt; kívánt; kellemes;
abhinivesa ragaszkodás (az élethez); élni akarás;
nagy halálfélelem;
abhivjakta megnyilvánulás;
abhjásza kitartó, álhatatos gyakorlás;
abhjásza púrvah gyakorlat által megelőzött;
adhigama elérés;
adhikári purusa elől járó vagy isteni szinten lévő
szellemek
adhimátra (tvát) intenzív; hatalmas;
adhisthatritvam felsőbbség; uralom;
abhava bhedát az utak különbsége miatt;
adhjátma szellemi
adrista jövőbeni; láthatatlan;
agni tűz;
ahám brahmászmi én brahman vagyok (ismert mantram)
ahimszá erőszakmentesség; ártalmatlanság;
minden és mindenki szeretete;
aikágrja összeszedettség; a figyelem rögzítése;
adzsnyána tudatlanság; isteni természetünk alapvető
ismeretének hiánya; bölcsesség hiánya;
akalpitá elképzelhetetlen;
akarana elkerülés; nem cselekvés
aklistah nem fájdalmas;

akarmama egymásutániság nélküli; rendezetlen;
túllépve a világfolyamaton;
akrisna nem fekete; nem rossz; nem rosszindulatú;
aksara örök; elmúlhatatlan; elpusztíthatatlan;
akuszída akinek már nincs érdeke;
aki már semmihez sem kötődik;
alabdhabhúmikatva valamely fokozat el nem érése;
alkalmatlanság; képtelenség, hogy
megvesse a lábát;
alinga jel nélküli; megkülönböztető ismertetőjel
nélküli; a gunák utolsó állapota
(eltűnésük előtt);
alpa kevés;
anabhigháta nem akadályozott; nincsenek támadások;
nem legyőzetés;
anáditvam kezdet nélküli;
anágatam még be nem következett; jövőbeni;
anáhata sabda a szív-csakrában észlelt belső hang;
ananta vég nélküli; (a nagy kígyó); a végtelen;
anantarjam megszakítás nélkül; közvetlen
egymásutániság;
anásajam szamszkáráktól (benyomásoktól)
mentesség; csíramentes;
anastama nem elpusztított; meglévő;
anátmaszu nem-átman; nem-Én;
anavaccshedát mivel nem határolt vagy korlátozott;
meghatározás hiánya miatt;
anavaccshinná nem behatárolt; nem minősített;
nem feltételes;
anavadháranam nem-felismerés; nem-felfogás;
anavasthitatváni bizonytalanság; ingatagság;
aneka sok (nem egy);
anga alkotórész; rész; tag;
angamedzsajatva a test megrázkódtatása; a testen való
hiányos uralkodás; idegesség;
angáni tagok; alkotórészek;
animan a maha-sziddhik (nagy sziddhik) egyike;

anista a nemkívánt; a rossz;
anitya nem örök;
annamaya-kosha élelemből épült test, vagyis a fizikai test;
anydzsanáta valami formájának vagy színének felvétele;
antaha bevégződve; -ig kiterjedve;
antaha-karana belső szerv; közvetítő eszköz a szellem és
az Én között; a felső és az alsó Manasz,
az ember isteni Énje és a személyes lelke
közötti út, híd;
antaranga belső; a belső (jóga);
antarájáhá akadályok; gátolások; nehézségek;
antardhána eltűnés; láthatatlanná válás;
anu (legkisebb) részecske; atom;
anubhúta megtapasztalt;
anugama kíséret; összeköttetés;
anugamat valamivel társult; valami által kísért;
anuguna harmonizáló; megfelelő; előnyös;
anumána következtetés; végkövetkeztetés;
anupasjaha úgy tűnik azzal együtt, azáltal lát;
anupátí azt követően; egymásra vonatkoztatva;
közösen;
anusászanam kifejtés; megmagyarázás; értelmezés;
anusají kísérve; valaminek eredményeként;
anusthranát gyakorlás vagy követés által;
anuttamaha összehasonlíthatatlan; felülmúlhatatlan;
anvaja mindent átható;
anya a másik;
anyatá megkülönböztetés; különbség; elválasztás;
anyatvam különbség; különbözőség;
apána az öt prána egyike;
aparámristaha érintetlen;
aparánta a halálnak a; a végső befejezésnek a;
aparigraha mentesség a kisajátítási törekvéstől;
a birtokvágytól; mentesség a gyűjtési és
szerzési vágytól; a nyereséghajhászástól;
aparinámitvát a változatlanság vagy állhatatosság
következtében;

apavarga megszabadulás; bevégzés; cél;
apeksivát mivel szükséges; annak következtében;
apeta nélkül; elvéve; eltávolítva;
aparánakam nem felismert; nem megfigyelt; nem
bizonyított; nem tanusított;
aprati-szam-krama valaki, aki nem megy egyik helyről
a másikra;
aprajodzsakam nem-sürgető; nem közvetlenül okozó;
apunya vétek; hiba; bűn;
arista omen; előjel; előrejelzés;
artha tárgy; cél; valódi jelentés; a tárgy igazi
tudása, amelyet a jógi elvár; a meditáció
tárgya;
arthavattva célt szolgáló; funkcionális;
célszerűség; működés;
aszamkhjeja számtalan;
aszamkírna összekeverhetetlen; jelentős;
aszampradzsnyáta szamádhi (révület) nem pradzsnyával,
szamádhi vagyis gondolat mag nélkül; nem
szampradzsnyáta szamádhi;
két "pradzsnyás" révület közötti
állapot; szampradzsnyátával kölcsön-
hatásban lévő viszonylagos (korrelatív)
tudatállapot;
aszampramosaha (nem lopás); nem elengedni; nem
menekülni, elszökni hagyni;
aszamprajoge nem kapcsolatba kerülve;
nem érintkezve;
aszamszargaha nem érintkezés; nem közlekedés;
aszanga nem-érintkezés;
aszmi "én vagyok"
aszmitá én vagyokság; az egyéniség érzése;
egoizmus; énség; a tiszta lét tudata;
azonosulás valamely tudathordozó
eszközzel;
aszteja becsületesség; hűtlen kezeléstől való
mentesség; nem-lopás;

aszti létezik;
asucsi tisztátalan;
asuddhi tisztátalanságból;
asuddhi ksaját a tisztátalanság elpusztítása (lassú
csökkentése);
asukla nem fehér; (nem jó);
atiprasangaha túl sok bizonyításának fölöslegessége;
reductio ad absurdum;
atíta elmúlt; a múlt;
atítánágata-dzsnyánam a múlt és a jövő ismerete;
atyanta szélsőségesen;
aum vagy om a szent szó; Om;
ausadhi gaz; fű; növény; orvosság; drogok;
avasthá megállapodottság; állapot;
avidyá nem-tudás; tudatlanság; hiányos
felismerés; káprázat;
aviplavá töretlenül; nem meginogva;
tévedhetetlenül; szakadatlanul;
avirati tárgyakhoz ragaszkodás;
avisajíbhutatvát mivel nem szamjama célja;
avisesa nem specifikus; őstipusi; egyetemes;
nem megkülönböztetés;
avjapadesa a megnyilvánulatlan; a jövőben lévő;

Á

ábhjantara belső;
ádarsa lát....; látható;
ádi (összeállításokban) és mások; és a többi;
ágama bizonyság; kinyilatkoztatás;
ákára forma;
ákása vagy ákásha (világ) tér; éther; ég;
ákása feljegyzések az minden esemény (cselekvés és
gondolat feljegyzése, rögzítése az
ákásában.
ákása-gamana a jógi testének feloldódása, és ugyan-
annak újra materializációja másik helyen;

áksepi azon túlmenően;
álambana támaszték; alapzat; állhatosság;
támogatás; alépítmény-tárgy;
amitől valami függ vagy ami azt
alátámasztja;
álasja nehézkesség; tehetetlenség;
áloka fény; világosság;
ánanda boldogság; öröm; üdvösség;
ánandamaya kosa a buddhikus tudathordozó;
üdvösség test;
ánantyát valaminek a végtelensége miatt;
ánusravika hallomás; meghallgatott; az írások-
ban kinyilatkoztatott; a hagyományos
vallások követői által várt túlvilági
örömök;
ápattau feltételezve hogy;
ápurát feltöltődés vagy túlfolyás által;
ásraja alap; alulnézet; ami megállít;
ásisaha az elsődleges vágy; az élni akarás;
ástánga-jóga a nyolctagú jóga;
ászana különleges testtartás, póz a jógában;
ászannaha közel ülve; közelben;
ásajaihi magcsírák; vágyak benyomásai;
a vágyakban szunnyadva;
ászevitaha gyakorolva; követve; folytatva;
ászurikus démoni;
átmá a szellemi Én;
átmabháva az átmukus szint tudata;
átmadarsana az Én vagy átmá látomása;
átmakam oly módon létezve;
ávarana beborítás; az ami eltakar, elfátyoloz
vagy eltorzít;
ávesa bejárat; bemenet;
ájáma visszafogás; visszatartás;
áyuhu élettartam;
áyur az élet hossza;

B

bádhane valami általi elnyomással; valami
általi zavarással; valami általi
lenyomással;
bahihi; bahir kívül; kívül lévő;
bahiranga külsőleg; a külső jóga;
báhja külső;
bala erősség; erő;
bandha megkötő; behatároló; elzárás;
rögzítő; kötés;
bhakta a szeretet és odaadás útján járó
jógi; ezáltal éri el az egyesülést
a Szeretett Lénnyel;
bhakti-jóga az intenzív szeretet és odaadás
jógája;
bhara hordani; tartani;
bharat tudás; bölcsesség;
bharatija aki a tudást, bölcsességet szereti;
bhava születés; objektív létezés által;
történés; bezáródik;
bhava-pratyaja veleszületett képesség (pl. transzra);
bhava-szágara a kondicionált létezés óceánja;
bháva kifejezés; létállapot; létezési forma;
bhávana gondolatban a témán kitartani;
felfogni; megvalósítani; meditáció;
állhatatos utána gondolkodás;
bávanátaha (az iránti) magatartások művelésével;
elmében (azon) időzve;
bhávanárthaha előidézésére; létrehozására;
bheda áthatolás; (akadályok) elhárítása;
bhoga tapasztalat;
bhránti-darsana tévedés; csalódás; téves nézet;
bhumihi Föld; talaj; terület;
bhúmisu fokozatonként;
bhúta elem; elv; állapot; természet;
bhúta-dzsaja uralkodás a bhútákon; a (panycsa-
bhúták) kezelésének elsajátítása;

bhuvana Naprendszer;
bídzsa mag; vetés; alapelv;
bindu (laja)középpontja; nullapont;
fordulópont; köldök;
brahma-csaitanya végső valóság, annak "tudati"
aspektusában; integrált tudat;
brahmacsarin aki a brahmacsarja útján halad,
hogy brahmannal eggyé váljon;
brahmacsarja tartózkodás a nemiségtől;
szexuális mérsékletesség;
brahman az Abszolút;
brhamánda szó szerint: a világtojás; Naprendszer;
a brahmikus tojás; Naplogosz;
brahma-vritti a legmagasabb hindu bölcselet szerint:
a megnyilvánult világegyetem minden
tárgya és őstípusa Brahma tudatának
módosulása;
buddha megvilágosodott;
buddhi magasabb értelem, meglátás; intuíció;
észlelés;

C

csaitanya (=csiti sakti) egyetemes tudat; kozmikus tudat;
csakra = cshakra kerék; korong; (ideg) központ;
csaksu a szem;
csandra Hold;
csaturtha a negyedik;
csetaná tudat;
csit, csiti tudat;
csiti-sakti=csaitanya purusa tiszta, transzcendens tudat;
a tiszta tudat ereje;
csitram tarka; sokrétű;
csitta a tudat (csit) tükröződése az egyéni
lélekben (dzsívátmá); észlelés a tudat
szintjein;
csitta értelem; elme; lelkület;
a tudat kifejezésének eszköze;
egyéni elme, amely az egyetemes
tudat korlátozott kifejeződése;
csitta psziché; tudatos gondolkodás, érzés,
és akarás; gondolkodási képesség;
a gondolkodás eszköze;
csitta az észlelést szolgáló egyetemes alapelv;
mechanizmus amelyen át az észlelés
történik;
csitta, nirmana mesterségesen létrehozott mentális test;
csitta-szamvit az elme éber tudatossága (az a tudat,
amely az anyaggal mint elmével
kapcsolatban nyilvánul meg);
csitta-váhá-nádi áramlási út (nádi) amelyen a
mentális központ a testbe lépésekor,
vagy azt elhagyva áthalad;
csitta-vritti a tudatos gondolkodás módosulásai;
a gondolkodás-érzés változásai;

D

darsana meglátás;
darsanák hindu bölcseleti rendszerek;
darsánasakti a látás hatalma, képessége; felismerés;
buddhi;
darsin aki lát; a látó;
daurmanasja mentális betegség (által okozott)
kétségbeesés; depresszió stb.
deha test;
desa hely; helység; helyiség; helyszín;
devatá istenség; isteni lény;
dháraná összpontosítás; valamely gondolat
vagy tárgy rögzítése elme általi
megragadással;
dharma tulajdonságok; jelleg; funkció; jog;
igazságosság; egyéni kötelesség;
elhivatottság;
dharma-megha dharma "felhője"; dharma leáramlása;
dharma-megha-szamádhi legmagasabb, végső "szamádhi"
(révület), amelyben jógi, őt felhőként
beborító dharmák világát, magáról lerázza;

dharma-sásztra a dharma szabályai és előírásai;
dharmi alapszubsztancia; közeg, amelyben
a tulajdonságok lakoznak, szunnyadnak;
az összes tulajdonságok alapközege;
dhruva Sarkcsillag;
dhjána meditáció, kontempláció; elmélyedés;
az elme erőteljes összpontosítása;
szamjama második foka;
dhjánadzsam meditációból született vagy jött létre;
dípti ragyogás; sugárzás;
dírgha (kála) hosszú (idő); meghosszabbítva;
divjama isteni; fizikain túli; érzékelésen túli;
divjam srotram fizikain túli hangrezgések iránti
érzékenység;
dosa kötés; rabszolgaság; hiányosság;
hiba; fogyatékosság;
drastá a látó; a néző; a szemlélő; purusa;
a tudó;
drdha-bhúmihi szilárdan megalapozódott;
lehorgonyozva;
drik (sakti) a tudat hatalma; a látó; purusa;
drisimátraha csak tiszta tudat; csak tiszta
észlelés;
drista látható; jelenlévő; fizikailag jelenlévő;
dristádrista jelenleg és jövőben; látható és nem
látható;
drisjam a látott; prakriti; a felismert; a tudott;
a tapasztalt; a jelenségvilág tárgyi
oldala;
drisjavát felismerhetősége vagy észlelhetősége
miatt;
duhkha fájdalom; szenvedés; nyomorúság;
bánat; rossz;
dvandva ellentétpárok;
dvesa eltaszítás; ellenszenv; gyűlölet; undor;
antipátia; visszariadás; iszony;

DZS az angol kiírás szerint J-vel kezdődő szavak.

dzsada tunya; renyhe; tehetetlen;
dzsada szamádhi nem valódi szamádhi, csak annak
látszik; puszta öntudatlanság és
(fizikai) mozdulatlanság;
lásd még prakritilaja;
dzsala víz;
dzsanma életek; születés;
dzsanma-kathamtá előző születéseink ismerete;
dzsapa ismétlés; a szent szó (pranava)
szent nevek, mantrák; vagy
mondások folyamatos és
hosszantartó ismétlése;
(gyepálás?)
dzsáti osztály; születés; születési mód;
kaszt;
dzsátyantara másik osztályba, fajba, fajtába;
dzsátyantara parináma másik osztályba váltás;
dzsaja uralkodás; uralom;
dzsíva élőlény; egy bizonyos személyiség;
dzsívanmukta felszabadult dzsíva; felszabadult
monád, emberi szellem; Adeptus;
dzsívátmá emberi szellem; egyéni monád;
dzsnyána megismerés; tudás; felfogás; az
érzékelésekre és megfontolásokra
alapozott (közönséges) tudás;
szellemi tudás; az ezoterikus
tudományok ismerete;
dzsnyána-jóga a megismerés és tudás jóga-útja;
dzsnyána-dípti szellemi tudás ragyogása;
dzsnyánendriják érzékszervek (a tudás eléréséhes);
dzsnyáni a dzsnyána-jógát gyakorló; aki a
megismerés és a szellemi tudás
útján jár;
dzsnyáta-adznyátam tudva vagy nem tudva;
dzsnyejam a megismerhető;
dzsugupszá irtózás; undor;

dzsvalanam fellobog (a gasztrikus tűz);
dzsjotis fény-; csillag-;
dzsjotismatí világító;

E

eka egy;
ekágratá összeszedettség; megfeszített
figyelem; összpontosítás;
határozottság; egy eszmébe
mélyedés; egypontúság;
ekarúpatvát a megjelenés vagy forma azonossága
következtében;
ekaszamaje egy időben;
ekatánatá önmagát egyként kiterjesztve vagy
áramoltatva;
ekatra egy helyen; egyesülve;
ekatvát egyedülállóság következtében;
etena ezáltal; azáltal; a fentiből;
eva csak; egyedül;

G

gamanam bemenetel; átmenetel;
gariman a nyolc maha-sziddhi egyike;
gati mozgás
gájatri vedikus naphimnusz; ismert mantram;
a tudat határtalan kibontakozását
segíti elő;
grahana megismerés; a megismerés képessége;
az alany és tárgy közötti kapcsolat;
grahítr a megismerő; alany;
gráhja a megismert; fogékony; felfogható;
gráhjesu megismert tárgyak;
guna tulajdonság; szerkezet; természetes;
attributum; a három guna = az anyag,
a mozgás három alapvető tulajdonsága:
szattva, radzsasz, tamasz;

gunátita puszta eszközzé vált gunák;
gunátmánaha a gunák természete szerint;
guna-vritti-virodha a gunák és az elmeállapotok közötti
összeütközés;
guruhu szellemi tanító - vezető;

H

hánam elkerülése; kár helyrehozása;
ellenszere;
hánopájaha az elkerülés eszközei; a megszüntetés
módjai, eszközei; segédeszköz;
gyógyszer; a szétoszlatás módjai;
hasti elefánt:
hasti-baládíni az elefánt ereje;
hatha-jóga az "ha" és a "tha" erők jógája;
a fizikai test gyakorlására szolgáló
jóga; legalább 84 ászanát ajánl;
gyakorlása a belső elválasztású
mirigyeket és a prána áramokat
befolyásolja;
hatha-jógi a hatha-jógát tanulmányozó;
hetuhu, hetur hatékony ok; ok; cél;
hetutvát valami által okozott; azért;
hejáhá a lecsökkentésre, vagy elkerülésre,
vagy megszüntetésre való képesség;
hejam elkerülés érdekében;
himsza erőszak; sértés; sérelem; kár;
hláda öröm;
hrid vagy hridaja szív;

I

indrija érzékszervek;
indrija-dzsaja uralom az érzékeléseken;
uralkodás az érzékszerveken;
ennek második eredménye,
uralkodás a természeten;

ístava sziddhi a maha-sziddhik
csoportjából;
ista-devatá az áhított istenséggel;
ísvara Isten(-ség); a Naprendszer
Uralkodója; régens;
brahmandában vagy
naprendszerben elnöklő
istenség;
ísvara-pranidhána Isten iránti odaadás; önfeladás;
önátadás;
ísvara-vácsaka Isten nevének folyamatos, állandó
ismétlése;
itaratra másutt; más állapotokban;
itaresám másokért; másoktól;
iti kész; mindennek vége;
iva mintha;

J a magyar olvasatban DZS,
azonban az Y-t J-nek olvassuk.

jama önkorlátozás; a tartózkodás
fogadalmai;
jatnaha megerőltetés; fáradozás;
jóga egyesülés; a jóga meghatározása;
jóga darsana a hat hindu bölcseleti rendszer,
darsana egyike, amely a jóga
bölcseletekkel foglalkozik;
jogánga (jóga-ánga) a jóga részei; fokozatai;
jóga-sásztrák jóga - előírások, törvénykönyv;
jogi, bhava pratyaja született képességekkel rendelkező
jógi (pl. a transzba esés)
jógi aki a szabályos jóga-technikát
követi;
jógjatá alkalmasság;
jógjatváni alkalmasság valamire;
judzs (a jóga szó gyökere) egyesíteni; összekötni;

K

kaivalja teljes felszabadultság;
megszabadulás az Énre
vonatkozó tudatlanságtól;
elválasztás;
kaivalja-prágbháram kaivaljára törekedve;
kála idő;
káma (személyes) vágy;
kantakádisu tüskék stb.;
kantha torok; gége;
kanthakúpa gége; nyelőcső;
kárana ok;
kárana-saríra kauzális-test; "az okok tárháza";
kárita (kar=tenni) mások által tenni hagyni;
karma tett; cselekvés és annak következ-
ménye; ember cselekedeteinek
összege;
karmásaja test, amelyen át karma működik;
karma hordozója vagy tárolója;
karma magok tárolója;
kauzális test;
karmendrijasz mozgási szervek;
kartá a cselekvő (purusa);
karuna együttérzés;
kája test;
kája-szampat a test tökéletesítése;
katama energia kvantum;
kevala kumbhaka be- és kilégzés nélküli légzés
szünet;
khjáti tudat; valaminek tudatában lenni;
valamit ismerni; tudni; tudatában
lenni;
klesa fájdalom; bánat; zavartság; szenvedés;
kín; búbánat; a szenvedés oka;
a klesák enhítése;
a klesák természete;
a klesák filozófiája (összefoglaló);

a klesák csökkentése;
a klesák változtatása;
klesa-múlah a klesákba gyökerezve;
klistá fájdalmas;
kosa(k) tudathordozó eszköz; test;
(összesen öt)
a) annamaja-kosa a fizikai test;
b) pránamaja-kosa vitalitás test; az éterikus testmás;
c) manomaja-kosa gondolati- és érzelmi test; mentáltest;
d) vidzsnyánamaja-kosa az intellektus test, vagy eszköz;
e) ánandamaja-kosa üdvösség test;
krama folyamatosság hiánya; összefüggés
hiánya; sorrend; egymásután következés;
rend; alapul szolgáló folyamat;
eljárás; természeti törvény;
krijá tevékenység; aktivitás; cselekvés;
krijamana naponta létrehozott karma; egy
része azonnal kimerül, a többi
a készletet gyarapítja;
krijá-sakti mesterséges másod-test alkotása;
krija-jóga cselekvés jógája; előkészítő jóga;
gyakorlati jóga; lásd még karma-
jóga;
krodha düh; az elme izgalma, ha bármi, bárki
a vágy teljesítésének útjában van;
krita (összehasonlítandó mások által csnáltatni;
káritával)
kritártha akinek a célja teljesült
ksana időköz; szünet; pillanat; tovább
nem bontható legkisebb időegység;
ksaja lassú csökkentés; elpusztítás;
ksaje elpusztításakor;
ksajodaja bomlás és felemelkedés; hanyatlás
és felemelkedés;
ksetra mező; forrás;
ksetrikavat mint egy paraszt;
ksína csökkentett; kimerült, üres; gyenge;
csillapított;

ksínavritti akinél a psyche módosításai majdnem
el vannak pusztítva;
ksijate feloldódik; eltűnik;
ksut éhség;
kumbhaka(a a ki- és belégzés megszüntetése;
pránbajáma része)
kundaliní kígyótűz; teremtőerő; szaporítási erő;
kúrma-nádi a "kúrmának" nevezett prána - fajta
hordozója, idege;

L

lábdha nyereség;
laghiman a nyolc mahá-sziddhi egyike;
laghu könnyű (a nehézzel ellentétben);
laksana jelleg; jellegzetesség;
lávanya finom külső megjelenés; kellem;
laja nyugalom; csend; nullapont;
semleges átmeneti pont;
holt pont;
laja-jóga fizikain túli hangokra összpontosítás;
linga a gunák egyik fokozata; sok jelentésű
szó; jel; jelzés; jellemzés; a férfi
teremtőerő szimbóluma;
lingamátra puszta jel;
lobha; kapzsiság; gőg; szerzési vágy;

M

madhja közepes mértékű; mérsékelt;
madhjamá vák (beszéd) középső aspektusa;
mahá nagy;
mahá-sziddhi-k nyolc magas szintű okkult képesség
csoportja;
mahat-tattva az Én-érzést létrehozó princípium;
mahá-videhá a testen és intellektuson kívül
tartózkodás képessége (sziddhi);
maha-vratam a Nagy Fogadalom;

mahiman a maha-sziddhik nyolcas csoportjának
egyik tagja;
maitrí(mitrából) barátság;
maitrí-ádisu a barátságosságról stb.;
mala tisztátalanság; tisztátlanság;
manasz elme; a gondolkodás;
mani drágakő; ékszer; kristály;
manodzsavitvam fürgeség vagy sebesség, mint a
gondolaté;
manomaja-kosa konkrét mentális test, tudathordozó;
mantra(m) szent mondás; szent szó; bizonyos
módon elrendezett hangok összetétele;
varázsige; szócsoport, amelynek
folyamatos ismétlésével különleges
eredmények érhetők el;
mantra-sásztra a mantrák használatának tudománya;
mantra-joga a hangrezgésekre alapozott; mantrák
segítségével elért tudat kibontakozás
tudománya;
manu nagy fejlődési időszakot (gyökérfajt)
vezető magasan fejlett lény;
mátraszja csak; pusztán; csupán;
maya a nagy káprázat; látszat; illúzió;
L.S.Bendit: ma = megmérés, alakítás,
korlátozás,
kevesebb mint abszolút valóság,
relativitás, megmért létezés;
megha technikai kifejezés arra a felhős
vagy ködös állapotra, amelyen a
tudat egyik szintről a másik felé
áthalad;
mithjá hamis; megtévesztő;
mitra barát;
moha zavarás; megtévesztés; az elme
kondicionálása, amikor valamilyen
személyhez vagy dologhoz
ragaszkodunk;

moksa megszabadítás; megszabadultság
a tudatlanságtól;
mridu szelíd; enyhe;
muditá vídámság;
mukta szabad;
mukta purusa felszabadult purusa;
múla gyökér; begyökerezve;
múlaprakriti ősanyag;
mumuksutva erős akarat és összpontosítottság,
törekvés az egység élményére és
a születés és halál kerekéhez
kötöttségtől való megszabadulásra;
múrdha fejtető;
múrdha-dzsjotisa fejtető alatti fény;

N

nábhi-csakra köldök központ; köldök csakra;
náda fizikain túli hangok;
nádi folyam; csatorna; áramlási út;
nádi-suddhi a nádik tisztítása (előkészület
a pránájámára);
nairantarja megszakítatlan folytonosság;
szüntelenül;
nastam elpusztult; nem áll rendelkezésre;
navada bhakti a bhakti-jóga tanulmányozása és
gyakorlása eggyé válásig a
szeretett lénnyel;
neti, dhauti a test belső szerveinek vastag
fonállal (neti) való tisztítási
eljárása (hatha-jógik alkalmazzák;
nibandhaní kötőanyag; segítő a létrehozásban
( pl. az elme nyugalmi állapotának);
nidrá alvás; álomtalan alvás állapota;
nimittam véletlen ok;
nimnam valamire hajlamos;
niratisajam a legmagasabb; a felülmúlhatatlan;

nirbhásá megjelenítő; ragyogó; megjelenő;
nirbídzsa-szamádhi gondolat nélküli szamádhi;
mag nélküli szamádhi (révület);
a jóga végső célja;
nirgráhjaha egészében észlelhető; teljesen
megérthető;
nirguna brahman a differenciálatlan, abszolút
valóság;
nirguna upászaná abszolút szolgálat;
nirmána teremtett; mesterséges;
nirmána-csittáni mesterségesen teremtett elmék;
nirodha visszatartás; megzabolázás;
uralkodás; ellenőrzés; elnyomás;
csendben tartás; gátlás; megállítás;
nirodhaksana az elnyomás pillanata;
nirodha parináma az elnyomás átalakulása; az
átalakítások, változások felfüggesztése;
lásd még III. rész 9-10 magyarázatát;
nirodha szamszkara érkező, bejövő benyomás;
niruddham visszafojtott; ellenőrzött; gátolt;
nyugalom;
nirvicsára szamádhi, amely nem foglal magába
vicsárát (gondolkodást);
nirvitarká vitarka (rossz gondolatok) távollétével
jellemzett szamádhi állapot;
nem elmélkedéssel, gondolkodással
járó révület;
niskáma karma; vágymentes cselekedet; tett, cselekedet
gyümölcsére, viszonzására vágyakozás
nélküli tevékenység;
nitya örök;
nityatvát az örökkévalóság miatt;
nivritt abbahagyás; valamitől megszabadulás;
niyama követés; teljesítés; kötelező, betartandó
szabályok;
nyászat irányítás vagy kivetítés által;

O

odzsasz erő; energia; hatalom; finomabb
teremtő-alkotó energia, amelynek
csupán durvábbik formája a nemi
energia;
om (aum) a szent szó;
osadhi (ausadhi) növény; gyógyító eszköz; drog;

P

páda láb; gyökér; fejezet;
padmászana lótusz póz; lótusz testtartás;
(a hatha-jógában);
panycsá öt;
panycsá-bhutáni az öt bhúta; az öt tattva;
lásd még tattva;
panycsatajjaha ötszörös; ötféle;
panka iszap;
panthá ösvény; létezési mód;
pará magasabb; legmagasabb;
másként is;
parabrahman az abszolút; a differenciálatlan
végső valóság;
parama a legmagasabb; a legnagyobb;
utolsó legkisebb; (és) utolsó
legkisebb;
paramánu a legeslegkisebb részecske (atom);
parama-mahattva a legeslegnagyobb; a végtelen
nagy; végtelenség;
param-átmá a legfelsőbb lélek; legdicsőbb
egyetemes lélek (Isten);
paramesvara a legmagasabb isteni;
paránga (csetaná) kifelé fordult (tudat);
parártha (para-artha) más érdekétől eltérően;
parártham másikért; másik érdekében;
para-vairágya abszolút vágytalanság;
pará-vak a hang legkifinomultabb formája;

paidrista lemért; szabályozott;
parináma változás; váltás; átalakulás;
parisuddha valaminek a tisztázása; tisztázás;
paritápa szenvedés; fájdalom;
parváni fejlődési fokozatok; állapotok;
parjavaszánam valameddig kiterjedően;
pasjanti vák (hang) magasabb aspektusa;
phala gyümölcs; eredmény; hatás;
pindánda az aurikus tojás (dszívátmá);
pipásá szomjúság;
prabhu úr; mester;
pracsára átmenet; csatorna;
praccshardana kilökés (által); kilégzés (által);
pradhána(=prakriti) a természet;
pradhána-dzsajaha pradhána meghódítása; a
természet legyőzése;
prádurbháva megjelenés; a megjelenés;
pradzsnyá a megismerő tudat; a magasabb
tudat (szamádhiban tapasztalható);
az elme minden szakaszán át működő
magasabb tudat;
prákámja a maha-sziddhik csoportjának
egyik sziddhije;
prakása fényleni; fény; megismerés; belátás;
valaminek a tudata; hullámmozgás;
prakásávaranam a fény leplezése;
prakriti anyag; a természet; amely cselekszik,
teremt, tessz; természetes hajlam;
az objektív valóság szubsztrátuma;
a megnyilvánult világegyetem
szubsztancia oldalának forrása és
eredete;
prakriti-ápurát természetes erők automatikus működése;
prakritilaja prkaritiből abszorbeálva; pszeudo-
jógi, aki csak transzba tud esni,
de nem képes valódi szamádhi
megélésére;

pralaja a megnyilvánult világegyetem eltűnése;
(feloldódik parabrahmanban);
pramáda figyelmetlenség; gondtalanság;
pramána helyes tudás; a tények ismerete;
pramánáni megvizsgált és bizonyított tények;
prána életáram; életerő; vitalitás;
(öt féle van);
pranamajakosa étertest; az éterikus testmás;
pránaszja lélegzés;
pranava a szent szó; "Om", zümmögve
A-U-M-ként kimondva;
pranava, dzsapája "Om" ismétlése;
pránájáma légzésszabályozása, ellenőrzése;
pranidhána önátadás; lemondás;
pránta-bhumihi bizonyos szakasz; fokozat; réteg;
"határos" tartomány;
prápti a nyolc mahá-sziddhi csoport
egyik sziddhije;
prárabdha karma a jelenlegi életben kidolgozandó
karma-rész;
praszádaha szentség; tisztázottság;
praszádanam tisztázás; tisztítás;
praszamkhjáne a legmagasabb meditáció ismerete;
praszangát újrafellépés vagy újraélesztés
következtében;
prasánta békésen; nyugodtan; zavartalanul;
praszava fejlődés; fejlődési folyamat;
praszupta alvó állapotban; a klesák szélsőségesen
inaktív állapota;
prati -nak; hozzá;
pratibandhí akadályozó; ami útban van;
pratibhá intuíció; intuitív (tudás); a szellemi
világokban működő egységes (mind
az ötöt egyesítő) érzékelő szerv vagy
képesség;
prtipaksa ellentétek;
pratipattihi megértés; (a különbég) ismerete;

pratipraszavaha felszívódás; ismét belemerülés;
feloldódás a megfelelő okban, ill.
eredetben; visszamenetel;
visszafejlődés; hanyatlás;
pratisedhártam az eltávolításhoz; az ellenőrzéshez;
pratisthá megállapodottság; megalapozott;
pratistham birtokolva; elfoglalva; valamin nyugodva;
pratisthájám szilárd lehorgonyzással;
pratijógí megfelelő; egyező;
pratyáhára visszahúzódottság; a tudat visszahúzódása
az érzékszervekből; elvonatkoztatás;
(a jóga ötödik része);
pratyak befelé fordulás; az ellenkező irányba;
pratyak-csetaná befelé fordult tudat;
pratyaksa közvetlen tudás, megismerés;
érzékszervi igazolás; a valóság
megismerése;
pratyaja fogalom; gondolat; idea; a tudat
tartalma; az elme teljes tartalma
amely a tudat mezejét adott időben
elfoglalja; szampradzsnyáta szamádhi
"magja" vagy "csírája";
pravibhága elválasztás; megkülönböztetés;
feloldás;
pravritti funkció; tevékenység; cselekvés;
(valamilyen cél) követése; magasabb
érzékelés; természetfeletti;
prajatana megerőltetés; fáradozás;
prajodzsakam kormányozva; mozgatva;
punya erény; érdem (a bűnnel vagy
hibával ellentétben);
púraka belégzés;
puránák régi indiai történelemkönyvek
(mítoszok, mondák, legendák stb.)
purusa tiszta tudat; Én, szellem; egyéni
egyed; isteni tudatközpont;
Isten(ember);
purusártha purusa célja;

purusa-khjáti az a szellemi állapot, amely elérése
előtt még kifejlődhetnek ragaszkodások,
de elérése után már nem;
teljes vágytalanság;
purusa-visesa különleges purusa; Isten(ember);
Naprendszer elnöklő istensége;
púrva megelőzte; előbb; korábban;
púrvaká megelőzte; valami által okozva;
azon rossz tendenciák oka, amely
jama-nijama gyakorlását akadályozza;
nagyon öreg; az Öregek;
púrvebhjaha az előbbiekre vonatkozóan;
púrvesam az öregektől, idősektől; azoktól
akik korábban vagy előbb jöttek;

R

rága vonzódás; ragaszkodás;
az élvezetet kísérő vonzódás raga;
rága-dvesa szeretet-gyűlölet;
rádzsa-jóga a királyi jóga; az elme akarat
általi ellenőrzése;
radzsasz ( a gunák egyike) nyugtalan tevékenység; működés;
mozgékonyság; szélsőséges
rendszertelen mozgás;
ratna drágakő; ékszer; drágaság;
recsaka kilégzés;
risi vagy rishi Rishi; bölcs; a régi India
nagy Adeptusai; nagy szellemi
tanítók;
ritam a kozmikus rend; a helyes;
(szatyam és ritam, szat két
aspektusa a megnyilvánulásban);
a dolgok rendezett (helyes) menete;
ritambhará az igazság - helyes - hordozása -
tartása - viselése; való - igaz
elme tudat;
rúdhaha lovagolva; uralkodva;

rúpa forma; láthatóság; (ritkán: szépség);
ruta hang; hangzás;

S

sabda szó; teremtő hang;
csak szavakra alapozott tudás;
sabda-brahman a végső valóság annak "hang"
aspektusában; összetett integrált
rezgés;
saithilja lazítás; feszültségmentesítés;
oldódás;
sakti erő; képesség;
sánta a leülepedett; a látens;
sántoditau lesüllyedt és felemelkedett;
(sánta-uditau)
saríra test; tudathordozó eszköz;
sásztra szabályok; előírások;
saucsa tisztaság,
sesah maradt;
sraddha (megingathatatlan) hit;
sravana hallható; hallás....;
srotra hallószerv; a vedákból vett
tudás;
srúta hallott; kinyilatkoztatáson
vagy bizonyságtételen alapuló;
srútánumána végkövetkeztetésre alapozott;
sucsi tiszta;
suddha tiszta;
suddhi mocsoktalan; tiszta;
sunya nélkül; hiányos; üres; nulla;
svásza-prasvásza belégzés és kilégzés; nehéz
légzés; zihálva mozog;

SZ

szabídzsaha "maggal"; tárggyal; tárgyilagos;
szabídzsa-szamádhi szamádhi mag gondolattal;
tárggyal rendelkező szamádhi;
tárgyas révület;
szadá mindig; örökké;
szádhaka tanuló; tanulmányozó;
megismerésre, tudásra törekvő;
szádhaná tanítás; tanulmányozás
szádhana páda a tanulás útja;
szádháranatvát mivel ez általános;
szaguna-brahman a megnyilvánulásban lévő
egyetlen valóság;
szaguna-upászaná szaguna-brahman tisztelete és
arról meditálás; a megnyilvánult
tanulmányozásának útja;
szahabhuvaha kísérő jelenségek;
szahadzsa-szamádhi szokásos, megszokott révület;
szahita-kumbhaka ki- és belégzéssel végzett légzés
szünet;
száksát érthetően, világosan; közvetlenül;
száksátkáranát megfigyelés által; közvetlen
észlelés által;
szálambanam támogatással;
szamádhayaha (és) transz, révület;
szamádhi eksztázis; elragadtatás; révület;
tudatfelettiség; felszabadított tudat;
a jógi tudata összeolvad az egyetemes
tudattal; transz; a szamádhi elő-
feltételei: hit, energia, emlékezet,
és magas szintű intelligencia;
szamádhi aspektusai:
szamádhi gondolatmag nélküli szamádhi;
aszamprdznyáta
szamádhi az utolsó szamádhi;
dharma-megha
szamádhi nirbidzsa magnélküli, gondolatmag nélküli
szamádhi;
szamádhi nirvicsára vicsára (gondolkodás) nélküli
szamádhi; szamprádzsnyáta
szamádhi közbeni tudatállapot,
amikor a belső (szellemi) fény
kezd felderengeni;
szamádhi nirvitarka vitarka távollétével jelzett
szamádhi állapot (rossz gondolatok);
szamádhi páda a meditáció általi révület útja;
szamádhi parináma lásd a III. rész 9-es szútrában
lévő magyarázatot; a tudat mezejében
megjelenő eltérítések hajlamának
kiküszöbölése;
szamádhi pradsznyá intelligencia; "magas szintű tudás";
befelé fordult tudat; magasabb
tudat; élet értelem; (mindezek
lényegesek a szamádhihoz);
szamádhi szamádhi pradznyával (magasabb
szampradzsnyáta tudat); szamádhi gondolat maggal;
szamádhi szabídzsa gondolatmagos szamádhi;
tárgyas szamádhi;
szamádhi szavicsára szamádhi a gondolatmagon való
gondolkodással;
szamádhi szavitarka vitarka (lásd I-17 és II-1a alatt is)
által jelzett szamádhi állapot;
szamádhi sziddhi tökéletesség a szamádhiban;
szamána az ötféle prána egyike;
szamápatti beteljesülés; eredmény; beolvadás;
összekötés;
szamápattibhjám meditáció által; az elme
egybeolvadása valamivel;
szamáptihi a vége; befejezése;
szamaja alkalom; körülmény; feltétel;
szambandha viszonyulás;
szambodhaha tudás; belátás;
szamcsita karma összes, még feldolgozandó karma;
szamgrihítatvát egymáshoz kötöttség következtében;
szamhatya káritát együttműködés vagy valamivel
összeköttetésben cselekvés
következtében;
szamdzsnyá tudatában lenni;
szamkara keveredés; zavarodottság;
számkhja vagy szánkhja szám; a hat hindu bölcseleti
rendszer egyike;
szamkírná összekevert; kusza; zavaros;
összekuszált; megoldatlan;
szampat tökéletesség; vagyon; gazdagság;
szampradzsnyáta szamádhi pradzsnyával (magasabb
szamádhi tudatállapot); szamádhi gondolat-
maggal;
szamprajogaha egyesülés; közösség; kapcsolat;
szamsaja kétely;
szamszkára (érzék-)benyomások; "megszokások";
mentális szokások, hajlamok;
mentális lerakódások;
szamszkára sesah maradék benyomás;
szamszkrita szanszkrit; a beavatott brahminok
misztérium nyelve;
szamtosa vagy szantosa megelégedettség;
szamvedanam valaminek a tudása;
szamvedanát valamire vonatkozó tudás;
szamvega tívra akiknek kívánsága nagyon erős;
szamvit feltételes tudat;
számja azonosság;
szamjama dháraná, dhjána és szamádhi
hármas fogalom együttes kifejezése;
átmenet a külső kifejeződéstől a
belső valósághoz;
számjávaszthá egyensúlyállapot; prakriti
mozdulatlan állapota;
számje egyenlőségnél;
szamjoga egyesülés; összeköttetés;
összejövés;
szancsita karma potenciális vágyak, hajlamok
felhalmozott készlete;

szanga ragaszkodás; élvezet;
szaptadhá hétszeres;
szárupjam azonosítás; asszimilálás;
szarva mind; minden;
szárvabhaumá minden szakaszon alkalmazható;
szarva-bhúta-ruta- a kiadott hangok ismerete
dzsnyánam (sziddhi);
szarvadzsnyá a mindentudó;
szarva-dzsnyátrtvam mindentudás;
szarvátham mindent átölelő; mindent
magába foglaló;
szarárthatá "minden tárgyúság"; sok pontúság;
mentális figyelem elterelődés
állapota;
szarvathá minden módon; minden eszközzel;
szarvathá-visajam, minden időben és térben,
minden tárgyara és folyamatra
vonatkozóan;
szarva-visajam minden tárgyat egyidejűleg
megismerni;
szat végső, isteni valóság;
szat-csit-ánanda paramátmá három aspektusa;
további név az abszolútra;
szati-múle a gyökér itt van;
szatkára tiszteletre méltó odaadás; komoly;
szattva (a három guna harmónia; egyensúly; felismerés;
egyike) megismerés; kifinomult buddhi;
az észlelés alapja;
szattva-súddhi szattva tisztasága; antah-karana
tisztasága;
szatya az igaz; az igazság; minden dolog
belső lénye, igazságosság;
igazság szeretete;
szatyam a megnyilvánult szat (lét....stb.)
minden dolog igazsága vagy
igaz volta;
szaumanaszja vidámság; vidám elmeállapot;
szavicsára vicsárát vagy gondolkodást,
elmélkedést tartalmazó szamádhi;
szavitarka-szamádhi vitarka (lásd I-17 és II-19-et is)
által jellemzett szamádhi állapot;
az elmeműködés tárgyakat
különválasztó képessége (elemző,
analizáló képesség);
szesvara számkhja számkhja bölcselet; Istenre
alapozott;
sziddha tökéletes lények; adeptusok;
sziddhászana tökéletes ülés; lótuszpóz;
lótusz testtartás (a hatha-jógában);
sziddhi jóga-gyakorlása által elérhető
(okkult vagy pszichikus) erők
vagy képességek; ismeret;
tudás; tökéletesség; siker;
teljesítmény; tökéletesedés;
lásd a III.-16-ban lévő
magyarázatot is;
különféle sziddhik: uralkodás a panycsa-bhutákon;
uralom a indriják (érzékszervek)
felett;
uralom a pradhána felett;
sziddhik, kaivalja lásd még III.-51 magyarázatot
múlt és jövő tudása;
a kiadott hangok ismerete;
korábbi születések ismerete;
mások elme tartalmának ismerete;
az eltűnés hatalma;
a halál idejének ismerete;
saját tulajdonságok erősítésének
képessége;
a kicsi, az elrejtett és a távoli
ismerete;
a Naprendszer ismerete;
a csillagok elrendezésének ismerete;
a csillagok mozgásának ismerete;
a test szervezetének ismerete;

az éhség és szomjúság akadályozásának
képessége;
a mozdulatlanság (merevség) képessége;
tökéletes lények látásának képessége;
purusa ismerete;
a természetfölötti hallás képessége;
az elme természete megismerésének
képessége;
az intuíció hatalma;
mások testébe lépés hatalma;
levitáció vagy lebegés;
a gasztrikus tűz fokozásának hatalma;
a tér átszelésének képessége;
mahá-videhá képessége;
mindenhatóság és mindentudás
mesteri tudása;
szilam képességek vagy kvalitások birtoklása;
sine qua non (latin) elengedhetetlen; nélkülözhetetlen
feltétel, amely nélkül valami más
nem következhet be;
szmaja csodálkozás; büszkeség; a tetszés
mosolya;
szmriti emlékezés; emlékezet;
szmriti-parisuddhi megtisztított, megvilágosított
emlékezet; az emlékezet megtisztítása;
szopakramam aktív; energikusan hatékony;
sztambha elnyomott; paralizált (hirtelen
megállított); megszakított;
szthairyam szilárdság; állóképesség;
mozdulatlanság;
szthairje állandóvá válás által;
megerősítés által;
sztháni a helyi hatóság; a világért vagy
a szintért felelős fizikain túli lény;
szthira mozdulatlan; állandó; nyugodt;
szthitau azért, hogy jól megalapozott
vagy állóképes legyen;

szthiti helyzet; állhatatosság; rendíthetetlenség
szilárdság; nyugalmi állapot;
szthula durva (állapot); durva anyagi;
sztjána tompa értelem; bágyadtság,
lanyhaság; részvétlenség;
szukha öröm; boldogság; élvezet; jó;
szúksma finom; kicsi; látens; potenciális;
inaktív; tétlen; csökkentett;
megnyilvánulatlan; nehezen
megfogható, titokzatos;
szúksma-visaja még finomabb "tárgyakat"
belevonó szamádhi;
szúrja Nap;
szusumna a hét napsugár egyike (G.A.Barborka)
a gerinc közepén lévő nádi;
szusupti mély alvás;
szútra szó szerint: szál; aforizma;
mondás; kijelentés; kifejtés;
szvábhászam ön-megvilágosító;
szva-buddhi ön-felismerés;
szva-buddhi- buddhi képességének önmagára
szamvedanam fordulása eredményeként
létrejövő tudás;
szvádhjája ön-tanulmányozás; tanulmány,
amely dzsapa által az Én
megismeréséhes vezet;
szvánga saját testrészek; a saját test;
szvapna állom állapot;
szvaraszaváhí saját erőire fenntartva;
automatikusan áramolva;
szvártha (szva-artha) önérdek; saját érdek;
szvarúpa igazi vagy lényeges forma;
saját forma; saját lényeges vagy
eredeti természete; valódi vagy
állandó forma;
szvarúpatah a valóságban; saját formájában;
szvarúpopalabdhi tapasztalat; önmegvalósítás;
(szvarúpa+upalabdhi)
szvarúpa-sunya az elme ön-tudatosságának vagy
alanyi szerepének a végsőkig
való lecsökkentése;
szvarupe' vaszthanam saját formájában;

T

tacs-chidresu megszakítások közben;
szünetek közben;
tad-ákárápattau saját formájának a
beteljesüléséhez vagy
követelményéhez;
tad artha jelentősége; ami miatt;
annak akaratából;
tamasz ( a három lustaság; nehézkesség;
guna egyike) tehetetlenség; passzivitás;
sötétség;
tanmatras érzékelések;
tantra, tantrikus lásd IV-1-es magyarázatot;
praktikák rituális cselekvések; szabály;
tanu a klesák legyengített formái;
vékony;
tanukaranárthaha ritkítani; legyengíteni;
tápa heves félelem, szenvedés;
nyugtalanság; aggodalom;
tapasz (a krijá-jóga része) tisztítás;
tisztító tevékenység;
önfegyelem; szigorúság;
tartózkodás; aszketizmus;
józan mértékletesség;
tára csillag;
tárakam transzcendens; ami ( a lét tenge-
rének) "átszeléséhez " segít;
taszmin szati miután ezt elértük;
tat (tad) "Az"; a legmagasabb; az abszolút;
tatgati mozgásuk;

tatra ott; abban;
tattava "olyan-ság"; alapelv; lényeges
tulajdonság; alkat; igazság;
kezdet; funkció; lényeg; valóság;
tedzsasz fény; sugárzás ( ami eléri a
recehártyát);
tívra erős;
trajam a három (együttvéve);
triguna a három guna: szattva, radzsasz,
tamasz;
trividham háromféle;
trisna szomjúság; éhség;
túla gyapotpelyhek; vatta;
tulya egyenlő; teljesen azonos;

U

ubhaja mindkét (ellentétes) oldal;
udána az ötféle prána vagy életáram
egyike, amely a gravitációval
van kapcsolatban;
udaya felemelkedés;
udita a kijövő; a megnyilvánuló;
uktam megmondták vagy leírták;
upalabdhi tapasztalat; tudás;
uparaga szín; színezés;
uparaktam (valami által) megfestett;
upászaná tisztelt; imádott;
upaszargá akadályok;
upaszthánam önábrázolás; megjelenés;
upája szabályos tanulás; szabályos
követés;
upája pratyaja a szabályos jóga-technika
követése;
upája pratyaja-jógi jógi, aki a szabályos jóga-
technikát követi;
upeksza közömbösség;

úrdhava-retász felfelé irányuló nemi energiájú
emberek;
utkránti levitáció; lebegés;
utpanná keletkezett; megszületett;

V

vács vagy vák hang; szó; beszéd;
vácsaka megjelölő; név; mantra természetének
neve; isteni lény neve vagy jelzője;
ilyen vácsakaaz Om;
vácsja megjelölt, jelzett lény;
váhitá az áramlás; folyam;
vaikharí hallható hang;
vaira ellenségeskedés;
vaira-tyágaha ellenséges gondolatok feladása
vagy ejtése;
vairágya vágytalanság; sóvárgás mentesség;
nem ragaszkodás; elengedettség;
mentesség a vonzástól és a
taszítástól;
vairágyábhjám ragaszkodás mentesség a vágyhoz;
elengedés;
vaisaradje finomodás által; legnagyobb
tisztaság elérése által;
vaisja a harmadik kaszthoz tartozó;
vadzsra villámsugár; a villám nyila;
("Isten nyila"); gyémánt;
Indra erejének szimbóluma;
vadzsra-szamhanatváni acél keménység; rendkívüli
szilárdság;
vák hang; szó; beszéd;
varana akadály;
varna bőr színe; kaszt;
varnásrama-dharma vaisja kaszthoz tartozó
hivatása vagy sorsa;
várta szagok-(tudása);
vászaná potenciális vágyak; hajlamok;
kívánság; az élet minden szintjét
áthatja;
vasikára mesteri tudás;
vasikára-szamdzsnyá a vágyakon való tudatos és
tökéletes uralkodás;
vasítva a nyolc maha-siddhi egyike;
vasztu (egy) tárgy;
vasztuszámje a tárgy; ami ugyanaz;
vasztusunya tartás nélküli; szubsztancia nélküli;
objektivitás nélküli;
vasjatá elsajátítás; uralmat szerez felette;
váju levegő; szél;
veda a vedák; "az isteni tudás";
az ősi India szent könyvei;
vedaníjaha megtapasztalandó; véghezviendő;
vedánta a vedák vége; a vedák álláspontja;
vibhaktaha elválasztva;
vibhúti a megvalósítás útja; a pszichikus
képességek megvalósításának útja;
vicsára megfontolás; elmélkedés; a felső
elme elveket, őstípusokat, egyetemes
alapelveket elkülönítő működése;
viccsheda megszűnés; megszakadás;
videhá a fizikai test könnyű elhagyása;
a "testetlen"; médiumi hajlamú,
pszichikailag fogékony ember;
vidháranábhjám (és) a lélegzetet visszatartva;
megtartás;
vidusa a tanult; a bölcs;
vidjá tudás;
vidzsnyána a magasabb mentális;
kauzális tudat;
vidzsnyánamaja-kosa kauzális test; a kauzális tudat
hordozója;
vikalpa fantázia; képzelődés; képzelőerő;
ingadozás a különféle változatok között,
kétely vagy bizonytalanság miatt;
vikaranabhávaha az eszközöktől való függetlenség
állapota(feltétele); eszköztelen állapot;
viksepa zavarodottság; a szétszórtság okai
figyelem elterelődés; zaklatottság;
nyugtalanság;
vinijoga alkalmazás;
vinivrittihi teljes abbahagyás, megszűnés
(megelégedettség miatt); (egyes
kiadásokban nivrittihi);
vipáka beteljesedés; teljesülés; gyümölcsöt
hozni; beérés;
viparjaja hamis, téves tudás; téves benyomás;
hiba; megtévesztés; csalódás;
viprakrista az eltávolított;
viráma abbahagyás; elejtés; megszűnés;
viráma-pratyaja pratyaja megszűnése;
virodhát ellentmondás; konfliktus;
vírya életerő; megfékezhetetlen energia
vagy akarat; rettenhetetlen energia,
amely keresztül küzdi magát a
legfelsőbb igazsághoz; határozottság;
bátorság; merészség; feszítőerő;
visaja tárgy; szubjektív dolog; vonzóerőt
gyakorló tárgy;
visajam (visajánám) a (meglévő) cél;
visajavatí az érzékeket illetően;
visesa lefokozás; differenciálás; különös;
különleges; sajátságos;
visesárthatvát "mivel különleges tárgya van";
visoká(=asoka) gondtalan; szenvedés nélküli;
vidám; megelégedett;
víta-rága olyan ember, aki az emberi
szenvedélyeken vagy
ragaszkodásokon felülkerekedett;
vitarka az elmeműködés tárgyakat
különválasztó képessége; megítélés;
elemzőképesség, analizáló
képesség; ítélet; érvelés; rossz
gondolatok; szenvedélyek;

vitrisnaszja aki megszűnt szomjazni;
viveka megkülönböztető képesség;
vivekadzsam dzsnyánam a valóság észleléséből született
tudás; a végső valóság éber
tudatossága; kaivalja megvilá-
gosodott állapotában következik be;
viveka-khjátihi a valóság éber tudatossága, vagy
megkülönböztető tudás; az Én és
a nem-Én közötti megkülönböztetés
éber tudatossága; a valóság tiszta
éber tudatossága;
viveka-nimnam hajlam a megkülönböztetésre;
vivekinaha a megvilágosodottnak; aki
kifejlesztette a megkülönböztető
képességet;
vrit létezés (egzisztencia = kívüllét);
vritti (kettes számban módosítás; változtatás; működési
vrittajaha) mód; megmozdulás; tevékenység;
életmegnyilvánulás; (az elme)
állapota;
vjádhi betegség;
vjákhjátá leírva; megmagyarázva;
vjakta megnyilvánult;
vjakta-szúksma akár megnyilvánult vagy
megnyilvánulatlan;
vjána prána öt fajtájának egyike;
vjavahita az elrejtett; a sötét; elengedett;
elválasztott;
vjúha szervezet; összeláncolás;
összekötő elrendezés;
vjutthána kifelé irányultság állapota;
vjutthána szamszkára távozó, kimenő, eltűnő benyomás;

Y a magyar olvasatban J.