Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Szépművészeti Múzeum
Egyiptomi Gyűjtemény
1146 Budapest, Dózsa György út 41. (Hősök tere)
Tel.: 363-2675
Nyitva tartás:
Hétfő kivételével minden nap 10-17:30
óráig
Az Egyiptomi Gyűjtemény
A Szépművészeti Múzeumban őrzött mintegy négyezer egyiptomi műtárgy alkotja Közép-Európa második legnagyobb Egyiptomi Gyűjteményét. Törzsanyagát az 1907-es egyiptomi ásatásokból származó, Ptolemaiosz kori Gamhud-i és Saruna-i leletegyüttes alkotja. A művészi kvalitása ill. történeti fontossága miatt kiemelt jelentőségű emlékek (Imhotep kisplasztika, Sesonk trónörökös szobra, stb.) mellett figyelemre méltó a későkori egyiptomi vallást és művészetet dokumentáló műtárgyak széles skálája. A Gyűjteményt gazdagítják az 1964-es Abdallah Nirqi-i és az 1983-ban megkezdett thébai ásatásokból származó műtárgyak is.
Gaboda Péter:
Az Egyiptomi Gyűjtemény és Kiállítás megszületése
In.: Múzsák kertje. A magyar múzeumok születése. Budapest, 2002. pp.
42-43. (részlet)
Forrás:
http://www2.szepmuveszeti.hu/egyipt_gy.htm
A Magyar Nemzeti
Múzeum alapításának bicentenáriuma szorosan kapcsolódik a magyar egyiptológia
egyik jeles dátumához. 100 éve történt, hogy a magyar egyiptológia megalapítója,
Mahler Ede (1856-1945) meghirdette az addig különféle köz- és magángyűjteményekben
lévő egyiptomi tárgyaknak egy önálló Egyiptomi Gyűjteményben történő egyesítését.
A kezdeményező, aki 1898-as egyetemi magántanári kinevezése mellett a Nemzeti
Múzeum Régészeti osztályának is segédőre lett, figyelmét ekként az egyiptomi
és közel-keleti kronológia problémáiról a régészeti tárgyi emlékek felé fordította.
Ezért már 1901-ben, miután a Nemzeti Múzeum Régiségtárának legjelentősebb egyiptomi
emlékeit felmérte, felhívásban kért értesítést a további magyarországi aegyptiaca
állományról. Felmérése eredményéről 1902. szeptemberében a Hamburgban tartott
XIII. Nemzetközi Orientalista Kongresszuson referált, ahol is bejelentette az
egyesítés szükségességét, aminél -vélte- szebben aligha lehetne megtartani a
Nemzeti Múzeum akkor közelgő százéves ünnepét. Illuzórikus volt, hogy a rendelkezésre
álló néhány hónap leforgása alatt terve be is érhessen.
Ugyanakkor bejelentése időzítésével a kitunő kronológus Mahler elérte, hogy
egyik ciklushoz kötve egy másik kezdőpontját, az idők végezetéig százévenként
együtt lehessen tartani a Nemzeti Múzeum alapításának és az Egyiptomi Gyűjtemény
eszméje meghirdetésének kerek évfordulóit. E kettős ünnep jegyében kaptak nagyobb
teret a Szépművészeti Múzeum gyűjteményei közül az Egyiptomi Gyűjtemény előtörténetének
néhány jellemző szakaszát bemutató tárgyak. Sajnos, Mahler elképzelésének csak
az 1934. évi VIII. törvénycikk engedett először zöld utat, amely a Szépművészeti
Múzeum falain belül, az Antik Osztályhoz rendelve tette lehetővé az Egyiptomi
Gyűjtemény létrejöttét. Talán katalizálta, felgyorsította volna ezen folyamatot,
ha az illetékesek ragaszkodnak a felállítani tervezett Szépművészeti Múzeum
eredeti gyűjteményi koncepciójához. Ugyanis Wlassics vallás- és közoktatásügyi
miniszternek az 1897-es, a leendő Szépművészeti Múzeumról írott előterjesztésében
is szerepelt még egy "egyiptomi terem" megépítésének terve, vagyis
a képviselni kívánt művészettörténeti korszakok között nélkülözhetetlennek ítélték
az ókori Egyiptomét is. Bár a végleges tervváltozatból mindez kimaradt, s 1906-ban
a Szépművészeti Múzeum enélkül nyílt meg, mégis jó tudni, hogy a széles látókörű
Pulszkyak tanácsait beépítő, megfogadó korai minisztériumi tervek eredetileg
is otthont akartak adni a múzeum falain belül az emberi kultúra egyik legragyogóbb
korszakának, az óegyiptomi civilizációnak. Nagyrészt Mahler nem szűnő szorgalmazásának
köszönhetően 1934-től a Nemzeti, az Iparművészeti és a Néprajzi Múzeum anyagainak
átvételével, majd rendezésével kezdetét vehette az Egyiptomi Gyűjtemény megszervezésének
munkája. E munkát koronázta meg az első, 1939-ben megnyíló kiállítás, melyet
Petrovics főigazgató hathatós támogatásától kísérve, és az Antik osztály akkori
vezetője, Oroszlán Zoltán égisze alatt a valódi "oroszlánrészt" vállaló
fiatal egyiptológus, Dobrovits Aladár végzett el, s mellette jelentős feladatokat
kapott Mahler másik tanítványa, Wessetzky Vilmos. Ők szabhatták meg a gyűjtemény
alaparculatát, melyet a II. világháborút követő félévszázad további új vonásokkal
gazdagított. Egyrészt szervezetileg az Egyiptomi Gyűjtemény ekkor vált ki az
Antik osztályból (1958), másrészt a Múzeum épület átépítési programjai többször
adtak az állandó kiállítás megújítására alkalmat, mellyel a rendezők nagyszerűen
éltek az újonnan kialakított helyszíneken (pl. 1972. Varga Edith, 1996. Nagy
István).
Az Egyiptomi
Gyűjtemény főbb műtárgyai
http://www2.szepmuveszeti.hu/mut_egy.htm
Állandó kiállítás
http://www2.szepmuveszeti.hu/kiall_egy.htm
Kiadványok
http://www2.szepmuveszeti.hu/kiadv_egy.htm
