Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« vissza a "Perzsa költők tára" tartalomjegyzékére
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Abú Sakúr
KÖLTEMÉNYEI

Demény Ottó fordításai
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

ABÚ SAKÚR - a számánida kor jelentős költője (született 915-16-ban, Balkhban). Núh ibn Naszr (943-954) emír udvari költője volt. Nagy hírre tett szert 944-ben elkezdett munkájával, az Áfarín-námé-val (Az áldás könyve), amelyből csak néhány töredék maradt ránk. E művében - mely nagy hatást gyakorolt a későbbi didaktikus költészet fejlődésére - sokat merített az iszlám előtti szászánida irodalomból.

 

ÁFARIN-NÁME
(RÉSZLET)

Kesernyés gyümölcsü fa ellenfeled.
Ha gyűlölted azt már, te sohsem szeresd.
Megöntözve édessel és dússal azt,
A lényegén úgy sem segít semmit az.
Gyümölcsöt, ha ád néked, az rosszizű,
Nem is dús az, inkább fanyar s keserű.

 

RÁNÉZTEM AZ ORCÁDRA...

Ránéztem az orcádra, Te szép lány s a szemem rád
Ily távoli nézésre is izzó sebet éget.
Ám szép szemed engem lebir, gyújt szívembe vágyat.
Sorsunk ime így rendeli - égsz s én égek érted.

 

RUBÁ'Í

Ó, mily nyomorult vagyok s te tetted velem ezt.
Megfogytam, a fájdalom legyűrt, bú, baj epeszt.
Ármány ha bepiszkított, lemostam kezemet.
Rútabban nálad senki még nem viselkedett.