Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Osváth Gábor
Nyelvi érintkezés: európai kölcsönszók a kínaiban, koreaiban és japánban
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

I. A nyugati civilizáció tárgyi és eszmei világa a modernizációs folyamat velejárójaként elsősorban az angol nyelv közvetítésével jutott el a kínaiba és a Távol-Kelet azon nyelveibe, amelyek korábban a kínai nyelv és kultúra hatása alatt fejlődtek ("konfuciánus kultúrkör": a koreaiban, japánban és vietnamiban a kínaiból átvett lexikai elemek aránya 60 százalék körül van). A Nyugat felé történő szellemi-technikai felzárkózást először a japánok kezdték meg (Meidzsi-reformok, 1868), ezzel magyarázható a nyelvi átvétellel kapcsolatos erőteljes közvetítő szerepük.

II. Fonológiai adaptáció: az angollal szemben, amelyben CCVCCCC- típusú szótagszerkezet (twelfths) is lehetséges , a kínaiban, koreaiban és japánban legfeljebb CVC-típus realizálódhat, az is számos, a szótagzáró mássalhangzót érintő megszorítással. Emiatt a lehetséges szótagok száma erősen korlátozott: a kínaiban 410, a japánban 110, a koreaiban a legtöbb: kb. 2000. A koreai és japán nem ismeri az /f/,/v/,/z/,/zs/ fonémát. Példák: strike ŕ suturaiko (jp.), suthuraikhu (kor.); fork ŕ hoku (jp.). hokhu v. phokhu (kor.). A mai koreai nyelvpolitika igyekszik kiszorítani a japán közvetítéssel, japános hangalakban átvett szavakat, ezért inkább hokhu helyett pokhu; therebi helyett thellewi (television) stb. A kínai a fonológiai és írásrendszerével kapcsolatos korlátok miatt csak 345 európai szót vett át hangalakkal együtt, a poliszillabikus japán 18 ezret (a szókincs kb. 10 százaléka!), s jórészt japán közvetítéssel 15 ezret a koreai. A monoszillabikus kínai csak a lehetséges szótagmorfémák közül választhat a hangalak kölcsönzésekor: a/ kereshet az eredetit asszociáló jelenést: coca-cola ŕ ke-kou-ke-le 'lehet' + 'száj'+ 'lehet'+'élvez’; b/ olyan szótagmorfémákat is választhat, amelyeknek az eredeti jelentéshez nem sok közük van: Hungary ŕ Hsziung-ga-ri 'hun' + 'agyar' + 'érdek'.

III. Alaktani adaptáció (a koreaiban igen erős japán hatás): 1. az egyszerű szó rövidítése (diamond ŕ jp., kor. daia; 2. az összetett szó v. szószerkezet rövidítése (sexual harrasment ŕ jp. sekuhara); 3. angol lexikai elemekből ál-angol szavak kreálása (auto + bike -- jp., kor. autobaiku 'motorkerékpár; goal + in ŕ jp. goruin, kor. gorin 'gólt rúg, kosarat dob, célba ér'); 4. hibrid szavak: jp. karaoke ß jp. kara 'üres' + orchestra (rövidítve). Előfordul képzők vagy végződések ignorálása : salaried man ŕ jp. sarariman , kor. sellorimaen; ladies first ŕ jp. lediiphaasuto, kor. lédiphosuthu.

IV. Szemantikai adaptáció: 1. jelentésmegtartás (banana, fork), 2 jelentésszűkülés (machine ŕ jp. mishin, kor. mishing 'varrógép'); jellegzetes ennek az európai kultúrára utaló esete: hotel 'európai stílusú szálloda', rice 'európai étel körítése', dance 'európai tánc', opera 'európai zenedráma', wife 'európai szokású feleség', knife 'kés az európai ételhez'. Az átvett szó jelölte tárgy lehet kisebb, finomabb és modernebb, mint japán, ill. koreai szinonímája: key 'autókulcs', bell '(villany)csengő; 3. jelentésbővülés (jp., kor. waisatsu ŕ white shirt 'mindenféle színű ing'); 4. jelentésváltozás (cider 'almabor' ŕ jp.saidaa, kor. saida 'üdítőital'). Speciális eset: a kínai szótagmorféma jelentésének bővítése, hogy hozzáigazodjon az európai jelentéshez (régi kínai tang 'pártütés' ŕ tang 'politikai párt'; ez létrejöhetett klasszikus, ált. négy szótagú kínai idióma lerövidítésével is: wen-zhi-jiao-hua 'írás, kormányzás, nevelés, átalakulás' ŕ wen-hua 'kultúra'. Ez a neologizmus is, sok másikhoz hasonlóan Japánban jött létre bun-ka hangalakban, s tőle vették át a többiek (kor. mun-hwa, viet. wan-hoa). A térség minden országában igen nagy szerepet játszottak a kínai szótagmorfémákból szerkeszett tükörfordítások, amelyek jelentős része szintén Japánban jött létre (a sino-koreai szavak 25 százaléka ilyen!): jp. gun-goku-shu-gi 'katona + 'állam' + 'izmus' ß militarism; kyoo-san-shu-gi 'közös' + 'vagyon' + 'izmus'ß communism. Elemezem ezek különböző típusait (loan rendition, loan translation, loan hybrid).