Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« vissza a "Perzsa költők tára" tartalomjegyzékére
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

NASZÍRADDIN
KÖLTEMÉNYEI
Faludy György fordítása
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

 

NASZÍRADDIN TÚSZI (1201-1274) nagynevű tudós, bölcsész és csillagász. Főként élete utolsó 6 évét ismerjük. 1256 január elsején Hulágu, Dzsingisz unokája óriási seregével elindult a már meghódított Szamarkandból, és sorra vette be Irán városait. Ahol ellenállást talált - és gyakran ott is, ahol nem talált - a város lakóit kiparancsolta a falak alá, ahol mérnököknek, történetíróknak és csillagjósoknak engedélyt adott, hogy kilépjenek. A többit katonái lefejezték és koponyáikból - külön a férfiakéból, az asszonyokéból és a gyermekekéből - szabályos piramisokat állítottak fel, mielőtt továbbmentek. Hamadan alatt így került N.T. Hulágu szolgálatába; a mongol vezér bolondja volt az asztrológiának. Hat hét múlva, február 13-án vették be Bagdadot; a következő néhány nap alatt a mongolok legalább 750000 embert gyilkoltak meg, mégpedig úgy - miután vezéreik azt az álhírt terjesztették, hogy a lakosok lenyelték igazgyöngyeiket -, hogy eleven áldozataik hasából húzták elő, és nyomkodták szét beleiket. Al-Musztaszim kalifát, kinek megígérték, hogy nem nyúlnak hozzá, megadás fejében, trónterme állítólag 8000 négyzetméteres perzsaszőnyegébe göngyölték. Aztán felgyújtották Bagdadot, Irak több ezer éves öntözőműveit tönkretették, a gyümölcsfákat kivágták, és szokásukhoz híven két hét múlva csapatot küldtek vissza Bagdadba, hogy agyonverjék a nyomorultakat, akik a füstölgő romok alól előbújtak. (Ugyanezt tették Hitler SS-ei, amikor zsidólakta lengyelországi falvakból elszállítottak mindenkit a gázkamrák felé, majd visszatértek, hogy a bujkáló néhányat is agyonverjék.) N.T. ekkor - mint Hulágu bizalmasa, a kán közvetlen környezetéhez tartozott - mindent végignézett. Mégsem volt áruló. Felhasználta Hulágu vakhitét a csillagjóslásban, és számos életet mentett meg; a könyvtárak felgyújtása előtt pedig sok száz, pótolhatatlan munkát hozott ki és őrzött meg. Ugyanő intézte Hulágu levelezését a még meg nem hódított arab fejedelmekkel; a sorok közt ügyesen, megírta nékik, mit várhatnak. Később Bagdadban telepedett meg, amikor a várost kezdték újra felépíteni, bár régi rangját és fényét a kalifátus összeomlása óta mindmáig nem nyerte vissza. - N.T. filozófiai és tudományos munkák mellett néhány verset írt arab és perzsa nyelven. Költeményei nincsenek híjával sem a cinizmusnak, sem az emberiség utálatának.

 

AKI TUD ÉS AKI NEM TUD

Van, aki tud és tudja, hogy semmit se tud:
s ezért a vágy s a kéj lován az égbe jut.

S van, aki tud s tudja, hogy tud, s ezért talán
földi célját eléri majd rossz szamarán.

S van, ki nem tud, s nem tudja, hogy semmit se tud:
az ilyen szarvasmarha
okoskodik, locsog-fecseg sok hülye közt
és a tökét vakarja.