Ázsia
tárgykultúrája
magyarországi múzeumokban
Hopp
Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum
1062 Budapest, Andrássy út 103.
Tel.: 322-8476
Nyitva tartás:
Egész évben: 10-18
hétfőn zárva
Június 3-tól szeptember 11-ig
zárva
belépőjegy: 300,- Ft
diákjegy: 150,- Ft
A múzeumot Hopp Ferenc
(1833-1919) látszerész és műgyűjtő alapította 1919-ben. Végrendeletében az államra
hagyta több mint 4000 tételből álló műgyűjteményét, villáját és kertjét kelet-ázsiai
múzeum alapítása céljából. A keleti művészet alkotásai közül a Hopp Ferenc Múzeum
elsősorban azokat gyűjti, amelyek Kelet- és Belső-Ázsiában, az indiai szubkontinensen
és Délkelet-Ázsiában készültek, illetve azokban az országokban, ahol az iszlám
a kultúra meghatározó eleme. Jelenleg 18 682 tárgyat tartanak nyilván. Szakkönyvtára
és időszaki kiállításai ma is az alapító villájában működnek. Az alapító mintegy
négyezer darabos gyűjteményét később itt egyesítették más magyar közgyűjtemények
keleti művészeti anyagával. A gyűjtemény mára több mint húszezer darabot számlál,
legnagyobb gyűjteménye a kínai, második a japán, jelentős az indiai és a kisebb
tibeti-nepáli, valamint a mongol buddhista gyűjtemény is. Az intézmény már nem
fér el az alapító villájában, ezért állandó kiállítása Keleti műgyűjtés Magyarországon
címmel (benne a Hopp Emlékszoba) a Ráth György Múzeum épületében kapott helyet.
Hopp Ferenc
1833. április 28-án a morvaországi Fulneken született. Németajkú családban cseperedett fel.1845-ben Pestre költözik, ahol egy távoli ismerős, Calderoni István, optikus szárnyai alá kerül. Segédlevelének megszerzése után nem sokkal Bécsbe indult, az akkori időkben megszokott, tapasztalatszerző vándorútra. Nem sokkal később már az Egyesült Államokban, New Yorkban találhatjuk. Innen négy év után tért haza Pestre.
Ekkor veszi feleségül Calderoni egyetlen lányát, s társul be apósa, később világhírű cégébe. Azonban a házasság nem bizonyult tartósnak, hiszen fél év után elváltak, s Hopp Ferenc soha többé nem nősült meg.
Az optikusi üzletből, a tanszerellátásból és ingatlan ügyletekből származó nyereség lehetőséget adott Hoppnak, hogy idejét kedvtelésének, a földrajzi és földtani ismeretei bővítésének, az utazásnak és a műtárgyak gyűjtésének szentelhesse. Szinte beutazta a Föld minden pontját: a világkiállítások helyszíneitől kezdve, az akkori újonnan épült vasútvonalakon és az óceánokon át bejárta Európát, Észak-Amerikát.
1882-ben indult első világkörüli útjára, melyet további négy követ. Ezen utazások alkalmával ellátogat Ausztráliába, Indiába, Kínába, Japánba, Észak- és Dél-Amerikába, Afrikába. Utjairól számos fotográfiát, műtárgyakat, ásványokat, drágaköveket hozott haza, melyeket különböző tudományos célokra ajándékozott. Utazásairól a Magyar Földrajzi Társaság ülésein, különböző előadásokon számol be.
1919 szeptember 9-én hunyt el, Andrássy úti villájában. Végrendeletében számos nemes célú adományozás mellett megalapította a ma is nevét viselő Hopp Múzeumot.
Felvinczi Takács Zoltán
1919-ben kezdett neki az intézmény kialakításának, mely négy év elteltével igazi múzeummá fejlődött a Szépművészeti Múzeum segítségével, felügyeletével. Ebben az időben a múzeum gyarapodását az országos múzeumokból áthelyezett keleti művészeti anyagok is segítették. 1906-7-ben a Szépművészeti Múzeumból átkerült Vay Péter állami megbízásból Japánban vásárolt festmény- és fametszetgyűjteménye. Az Iparművészeti Múzeumból és a Nemzeti Múzeumból átkerült Xantus János 1868-70-ben gyűjtött keleti művészeti tárgygyűjteménye. A Hopp Múzeumba került dr. Duka Tivadar gyűjteménye, Szemere Attila japán fésűgyűjteménye, a Wegener-féle kínai textilgyűjtemény, ill. gróf Zichy Jenő 1892-1903 közötti kaukázusi és dél-szibériai expedícióinak régészeti anyaga. A múzeum gyarapodását az Iparművészeti Múzeum különböző világkiállításokon vásárolt kortárs keleti műalkotásokkal is segítette.A két világháború között szerény vásárlások, ám nagylelkű adományok fejlesztették a gyűjteményt. Schwaiger Imre, magyar származású delhi műkereskedő, nemzetközi jelentőségű indiai, illetve nepáli gyűjteményt alapozott meg.
Budapest ostroma idején az intézmény anyagának tíz százaléka elveszett. Az épület helyreállítása után azonban új lendületet kapott a múzeum fejlődése. Több szakemberrel gazdagodott, akik nagy dinamizmussal vetették bele magukat a magyarországi keleti kultúra és műgyűjtés tudományos kutatásába. Az új generáció tagjaiként említhetjük Baktay Ervin India-kutatót, dr. Horváth Tibort, a japán művészet szakemberét, Gombos Károlyt, a kaukázusi kultúra szakemberét és Miklós Pál sinológust.
1945 után a szocialista országokból nagyszámú ajándék került a múzeumba. Jelentős vásárlások, magán ajándékozások és hagyatékok is tovább növelték a gyűjteményt. A nagy mennyiségű adományok hatására a múzeumnak helyet adó villa, továbbá annak raktárai szűkössé váltak, így a raktárak átköltöztek az Iparművészeti Múzeum épületébe. 1949 óta tematikus kiállításokon ismerkedhet meg a közönség a keleti művészet egy-egy szeletével. 1955 óta e kiállításoknak az Iparművészeti Múzeum Ráth György Múzeuma is helyet ad.
Ma a múzeum több mint húszezer tárgyat őriz. Két legnagyobb gyűjteménye a kínai és a japán gyűjtemény. Ezek mellett jelentős az indiai gyűjtemény is, és nem elhanyagolható a koreai, vietnami, indonéziai és az iszlám kultúrát megjelenítő tárgyak gyűjteménye sem. A múzeum könyvtára több mint huszonkétezer kötettel áll a tudományos kutatás szolgálatában.
Könyvtár
A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum Hopp Ferenc halálakor, 1919-ben keletkezett. Az adományozó mecénás végrendeletében Andrássy úti villáját a benne lévő műtárgy-gyűjteménnyel együtt a magyar népre hagyta. Második, végleges végrendeletében körvonalazott egy olyan elképzelést, hogy a gyűjteményre alapozva a Múzeumban alakuljon egy keletkutatási intézet is hozzá tartozó könyvtárral, s ennek céljára külön pénzösszeget hagyott hátra azzal a kikötéssel, hogy ha a tervbe vett keletkutatási központ nem jönne záros határideig létre, akkor a pénzt a már működő Kőrösi Csoma Társaságnak adják át.
A Múzeum Felvinczi Takács Zoltán igazgató-múzeológus tevékenysége révén 1919-ben megkezdte működését, 1923-ban jelent meg róla az első ismertetés az igazgató tollából (Felvinczi Takács Zoltán dr.: A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum. Budapest, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, 1923. 64 p.), majd 1933-ban nyitotta meg kapuit az első állandó kiállítás szintén Felvinczi Takács Zoltán tevékenységének eredményeképpen (F. Takáts Zoltán: Hopp Ferenc emlékkiállítás. Budapest, Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum, 1933. 47 p.). Annak ellenére, hogy a Múzeum mellett nem jött létre keletkutató intézet és könyvtár, és sajnos, ezáltal mi lettünk a Kőrösi Csoma Társaság egyik legjelentősebb támogatója, Felvinczi Takács Zoltán a II. világháborúig a maga egyéni módján gondoskodott a Könyvtár létrehozásáról és gyarapításáról. Hazai forrásból a keletkutatókkal fenntartott kapcsolatai révén elsősorban hagyatékok megszerzésével gyarapította az állományt, a külföldi szakirodalmat pedig az idegen nyelven írt cikkeinek honoráriumaként kért folyóirat-évfolyamok, különlenyomatok formájában szerezte be. A II. világháborúig létrejött kisszámú szakirodalmi gyűjteményről betűrendes cédulakatalógus készült, amelynek maradványait ma is nagy becsben őrzi a Könyvtár.
Annak ellenére, hogy az Andrássy úti villát a II. világháború során nem érte bombatalálat, jelentős károk keletkeztek mind a műgyűjteményben, mind a Könyvtárban. A könyvtári állomány fellelhető maradványait a háború után újraleltározták, a művek elhelyezésére új rendszert dolgoztak ki, a leltárkönyvek felállítása mellett betűrendes katalógust, a műtárgyanyag igényeihez igazodó egyszerűsített szakkatalógust, a szakmai munkát elősegítő forráskatalógust alakítottak ki a Könyvtár lelkes alkalmazottai. A II. világháborút követően költségvetési keretet állapítottak meg a Könyvtár részére, így lehetővé vált az állomány viszonylagosan tervezhető gyarapítása. A főgyűjtőkör az ázsiai és észak-afrikai művészet témával lett meghatározva, de tekintettel arra, hogy a műtárgyanyag feldolgozása szélesebb körű ismereteket feltételez, így a Könyvtár a fentebb meghatározott földrajzi terület művelődését az anyagi korlátok között lehetséges legszélesebb körben gyűjti.
A Könyvtár mindig minimális létszámmal működött és működik ma is, így az éppen aktuális könyvtáros személye meghatározó volt a Könyvtár gyarapítása, építése szempontjából. A könyvtárosok közül kiemelkedett Kovács György személye, aki 1957-ben kezdte meg tevékenységét, alapjaiban a különböző indiai nyelvek avatott ismerője volt, de ? a múzeumi legendárium szerint ? még a szuahéli nyelvet is elsajátította olyan szinten, hogy tárlatvezetést tudott tartani egy véletlenül a kiállításba keveredett afrikai látogató számára. 1974-ig végzett tevékenységének nyomaival azonban nemcsak a Könyvtárban találkozhatunk, de az Adattárban és a műtárgyak feldolgozásában is kisegített, sőt, többek közt, az Iparművészeti Múzeum Évkönyveiben publikált is. Az őt követő könyvtárosok is folytatták az orientalista szakember-könyvtárosi hagyományt, s tevékenységüket a Könyvtár mellett a műtárgy-gyűjteményben, illetve az Adattárban is folytatják.
A Könyvtár jelenleg kb. 27 ezer könyvtári egységet őriz, amelyek között csak kb. 70 mű származott eredetileg Hopp Ferenc Könyvtárából. A könyvek között jelentős helyet foglal el Velics Antal nyelvészeti hagyatéka, Felvinczi Takács Zoltán művészeti témájú hagyatéka és Horváth Tibor elsősorban Japánban vásárolt könyvhagyatéka. Az utóbbi időben csaknem száz, elsősorban ajándékként bekerült tibeti nyelvű kézirat és fanyomat is gazdagítja az állományt, annak ellenére, hogy a keleti kéziratok alapvetően a műtárgyak közé vannak besorolva, a Könyvtárban csak a modern sokszorosított könyvek kerültek besorolásra. A könyvek topográfiájában kombinálódik a méret és a tematikus-formai elhelyezés, külön jelentős gyűjteményt képeznek a kiállítási katalógusok. Az állomány feltárására cédulakatalógusok: betűrendes katalógus, egyszerűsített szakkatalógus, lelőhely-katalógus, sorozati katalógus és a különlenyomatok esetében forráskatalógus szolgál, amelyeket kiegészít az utóbbi néhány évben bevitt Szirén rendszerű számítógépes rendszer. A Könyvtár könyvtárközi kölcsönzéssel áll a többi könyvtár olvasóinak rendelkezésére, magyar állampolgárok csak helyben olvasás formájában használhatják az állományt, amelynek csak kb. 3 százalékát teszi ki a magyar nyelvű szakirodalom, és amelyet a csekély állami beszerzési keret mellett elsősorban a nemzetközi cserével gyarapítunk. A Múzeum a világ több mint 300, jelentős keleti vagy keleti gyűjteménnyel is rendelkező intézményével áll cserekapcsolatban. A csere alapját a mi részünkről az Ars Decorativa című folyóirat és az aktuális kiállítási katalógusaink szolgáltatják. A Könyvtár viszonylag kis létszáma mellett is törekszik az olvasók minél alaposabb kiszolgálására.
dr. Vinkovics Judit könyvtárvezető
Ráth György Múzeum
1068 Budapest, Városligeti fasor 12.
Tel.: 342-3916
Figyelem!
A Ráth György Múzeum technikai okok várhatóan csak november 19.-én nyit ki újra!
Nyitva tartás:
Egész
évben: 10-18
hétfőn zárva
belépőjegy: 300,- Ft
diákjegy: 150,- Ft
Budapest szívében, a V á r o s l i g e t i fasorban található R á t h György - az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója - egykori villája, amely 1870-1871-ben, Ybl Miklós tervei alapján épült. 1907-ben az épület minden berendezésével együtt a tulajdonos végakarata szerint a magyar államra szállt, hogy mint az Iparművészeti Múzeum kiegészítő része múzeumként működjék tovább. A mai Ráth György Múzeumban az eredeti berendezésből a helyszínen egy helyiséget, az emeleti ebédlőt sikerült megőrizni, ez ma a Ráth Emlékszoba; a többi terem a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum állandó kiállításainak ad otthont.
A Ráth György Múzeumban 1955-től a másik nagy műgyűjtőről elnevezett, Hopp Ferenc Múzeum gyűjteményeiből rendeznek keleti művészeti bemutatókat. Állandó kiállítás tiszteleg Ázsia kutatói előtt.
Ráth György (1829-1905) művészeti író és műgyűjtő magángyűjteményét az Iparművészeti Múzeumra hagyta. A korábban együtt kezelt kollekciót 1949 után műfajok szerint szétosztották a budapesti múzeumok között. Az Iparművészeti Múzeumnál maradt kínai művészeti gyűjtemény kezdetben Kína-Múzeum, majd 1953-tól Ráth György Múzeum néven működött. Ma állandó kiállításainak egy része, illetve az időszaki tárlatok is a Hopp Ferenc Múzeum anyagára épülnek.
Az 1880-ban épült eklektikus villának, Ráth György egykori otthonának restaurált ebédlőjében kiállítás tiszteleg a névadó emléke előtt.
Külön bemutató foglalkozik a Hopp Ferenc magángyűjteménye által megalapozott Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum adományozóival, bemutatva kedves tárgyaikat, a keleti országok művészetének jellegzetes darabjait.
Ugyancsak állandó, mintegy 400 darabos kiállítás kalauzol végig a kínai kerámiaművészet történetének főbb állomásain, bemutatva a technikák, a formák és a díszítések változatosságát, illetve a kerámiák helyét a keleti tárgykultúrában.
K i á l l í t á s
o k
A kínai kerámia művészete
Ráth György emlékszoba
Keleti
műgyűjtés Magyarországon
- Hopp Ferenc emlékszoba
- Schwaiger Imre emlékszoba
- Csapek Károly emlékszoba
- Indiai művészet (4. terem)
- Kínai művészet
(5. terem)
- Japán művészet (6. terem)
Néprajzi
Múzeum
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12.
Tel.: 332-6340
