Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Kiss Enikő
Muszlimok Budapesten
MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 2002.
Elektronikus
kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
"Ti
hívők! Ha elhangzik a hívás a pénteki istentiszteletre,
akkor siessetek Allah megemlékezésére és hagyjátok a
kalmárkodást! Ez jobb nektek, ha tudásotok van"
Korán 62:9
BEVEZETÉS
"Szajid
Tantavi, Egyiptom legfőbb vallásjogásza (…): Mivel a nép az iszlám befolyása
alatt áll, az állam sem lehet az iszlámtól független. Az államnak és a vallásnak
egy egészet kell képeznie, mivel az iszlám magában foglalja a vallást és az
államot is." (HVG, 2000. október 28.)
"A külvilágtól magát előszeretettel távol tartó Szaúd-Arábia óvatosan,
de biztosan halad afelé, hogy az eddiginél sokkal jobban kitárja kapuit a külföldi
befektetők előtt. (…) A világ legnagyobb ismert kőolajtartalékával rendelkező
és az iszlám mélyen konzervatív irányzatát, a vahabizmust követő Szaúd-Arábia
két évtizede most először szánta rá magát a gazdasági reformokra" (HVG,
2000. július 29.).
"Jeruzsálem óvárosa a legszentebb helyek egyike a három monoteista vallás,
a judaizmus, a kereszténység és az iszlám számára, ezért a városról való megegyezés
az izraeli-palesztin béketárgyalások kulcskérdése. (…)
A hetedik században élt vallásalapító, Mohamed a szent próféták városának tekintette
Jeruzsálemet, ahová őt a Korán szerint Gábriel arkangyal kísérte. A muszlimok
szerint Mohamed pontosan arról a kőről szállt a mennybe, ahol Ábrahám áldozatul
felajánlotta fiát istennek. A muszlimok ezért az arab hódítást követően itt
építették fel a mai Jeruzsálem egyik szimbólumának tekintett aranykupolás Szikladómot.
A mellette emelt Al-Aksza mecset a dómmal együtt Mekka és Medina után az iszlám
harmadik legszentebb helye, amely pontosan ott terül el, ahol annak idején a
két zsidó templom is állt. (…) A palesztinok remélt államuk fővárosának szeretnék
Kelet-Jeruzsálemet (…)". (HVG 2000 szeptember 30.)
"Algériai származású futballsztár, mint a francia nemzeti tizenegy vezéregyénisége;
hatalmas új nagymecset Zágrábban, arab nyelvű műholdas televízióadás Londonból:
a muszlimok millióinak jelenlétéről számtalan jel tanúskodik Európában.
A Balkánon a török hódítás nyomán nagy létszámú mozlim közösségek alakultak
ki, amelyek közül a legfontosabb a bosnyákoké: Bosznia ma az egyetlen olyan
európai állam, ahol az iszlámnak meghatározó politikai szerepe van. (…)
Nyugat-Európában csak a huszadik században jöttek létre nagyobb muzulmán közösségek,
elsősorban bevándorlókból (…). A mozlim bevándorlók zöme Franciaországba Észak-Afrikából
és Fekete-Afrikából érkezett. Nagy-Britanniában többségük indiai, pakisztáni,
bangladesi, nigériai vagy arab. Németország és a Benelux államok jobbára török,
kurd és marokkói bevándorlók célpontjai voltak. (…) A tipikus muzulmán bevándorló
Nyugat-Európában szegényebb és rosszabbul képzett, mint a helyi, fehér lakosság
átlaga, ami az ilyen helyzetből következő szokásos előítéletek és sztereotípiák
sorát hívja elő a többségi lakosságból (…).
A számtalan nyugat-európai mecset, mozlim kulturális, sport- és jótékonysági
szervezet, arab és más nyelvű lap és Internet honlap tanúsága szerint (…) az
iszlám ilyen vagy olyan formában, de immár végleg része az európai valóságnak"
(Népszabadság, 2000. szeptember 9.).
"A másfél száz éves oszmán uralmat, a három részre szakadt Magyarország
törökök szállta időszakát - kőben, írásban, szóban - számos emlék idézi: minaret
Egerben, Malkocs bej dzsámija siklóson, Tinódi, Balassi, Zrínyi verssorai, de
akár Hóbiárt basa legendája is Szegeden. (…) A legszámosabb és a legjobb állapotban
megmaradt műemlékek Pécsett rögzítik az idegen hatalom egykori képviselőinek
nyomát. A minden turista által ismert főtéri Gázi Kászim dzsámi mellett több
más szakrális építmény - köztük Jakováli Hasszán pasa dzsámija és Idrisz baba
türbéje - őrzi az egykor itt élő és tevékenykedő egyházi és világi török személyiségek
emlékét" (Népszabadság, 2001. április 14.).
"Az iszlám kultúra európai intézményrendszerének erősítése és támogatásának
módjai képezik a központi témáját annak a háromnapos kulturális fórumnak, amely
tegnap kezdődött Budapesten. A konferencia hangsúlyozottan nem politikai rendezvény,
az előadók neves iszlám szakértők és vallási személyiségek. A mintegy kétszáz
résztvevő és előadó európai és közel-keleti államokból érkezett. A magyarországi
mozlim közösség tagjai is bekapcsolódtak a fórum munkájába.
A kiemelt témák között szerepel a Nyugaton élő muzulmán kisebbségek vallási-kulturális
életének fejlesztése és támogatása, az európai iszlám kulturális központok,
szervezetek szerepének tisztázása, a mérsékelt vallási eszmék erősítése és a
vallás békés terjesztésének kérdése. A békés együttélés, az emberi jogok és
a kisebbségek témájával ugyancsak foglalkoznak az iszlám kulturális fórumon.
(…) Közép- és Kelet-Európában Magyarország az első ország, amelyet a rendezvény
helyszínéül választottak" (Népszabadság, 2000 szeptember 9.).
A fentiekhez hasonló cikkek, írások jelennek meg nap mint nap a nemzetközi és
magyar sajtóban egyaránt. Az iszlámmal kapcsolatosak, iszlám kulturális rendezvényekről
tudósítanak, bizonyítandó, hogy az iszlám, mint kézzelfogható valóság van jelen
napjainkban a nyugati világban.
Magyarország és az iszlám kapcsolata nem mai keletű, hiszen a törökökkel vívott
harcok során, illetve a török uralom alatt kapcsolatba került az iszlámmal és
annak képviselőivel. Az iszlám jelenlétéről számos műemlék tanúskodik.
A Nyugatra irányuló bevándorlás eredményeként Magyarországra is egyre több külföldi
jön a letelepedés szándékával. A bevándorlók között jelentős hányadot képviselnek
az iszlám országokból érkezők. Ezt bizonyítja, többek között, a keleti jellegű
éttermek egyre növekvő száma, az egyetemeken itt tanuló diákok, az utcán kendőt
viselő nők jelenléte stb. vallásuk gyakorlása érdekében közösségekbe tömörülnek,
melyeknek fő célja egyrészt a vallás megőrzése, másrészt annak terjesztése a
többségi társadalomban.
A fenn felsoroltak is mutatják a muszlim közösségek, illetve az iszlám kutatásának
aktualitását és szükségességét, hiszen úgy a befogadó társadalomnak, mint az
újan érkezetteknek érdeke a reális kép kialakítása egymásról. Életüket, itteni
közösségeiket, szokásaikat bemutató kutatások segíthetnek a kölcsönös előítéletek
legyőzésében és összekötő kapcsot jelenthetnek a két fél között.
Itt Budapesten könnyen fel tudtam venni a kapcsolatot muszlimokkal, hiszen a
Nagytétényi Kollégiumban, ahol lakom, kazah nemzetiségű muszlim fiatalok is
laknak. Velük folytatott beszélgetés, illetve interjúk után - melyek közül a
függelékben olvasható az egyik diákkal készített interjú - megadták a mecset
címét, megmondták kit kell keresnem és mintegy ajánlólevélként felajánlották,
hogy nyugodtan hivatkozhatok rájuk. A következő lépés a mecset felkeresése volt,
ami egy péntek déli imát megelőző órában történt. A mecsetbe ekkor még nem engedtek
be, javasolták, hogy szombaton menjek, akkor "többen vannak és emberekkel
is tudsz beszélni". Ennek megfelelően a terepmunkát szombatonként végeztem
és az egész szombati napot igénybe vette megközelítőleg két hónapon keresztül.
Munkámban közlöm a terepmunka befejezése óta (2000. március végétől 2001. márciusáig)
a mecsetben beállt változásokat is. Kb. tíz emberrel készítettem interjút, ebből
öt beszélgetést tartalmaz a függelék. Magában a dolgozat szövegében előforduló
és az interjúkból vett idézetekhez megadom annak a személynek a nevét, akitől
a szöveg származik. Ahol ez elmarad, ott személyes kérésnek teszek eleget. Jelentős
könnyebbséget okozott, hogy valamennyien az általam megkérdezettek közül beszéltek
magyarul. Bizonyos nehézségekbe is ütköztem; így pl. a péntek déli ima idején
- amelyről a későbbiekben még lesz szó - nem mehettem be magába az imaterembe.
Ez a tény elsősorban nemi akadályként fogható fel; másodsorban nem muszlim voltomnak
köszönhető. Annak a ténynek, hogy nem vagyok muszlim számos előnye is volt.
Nagyobb mozgásteret engedtek meg nekem, mint egy muszlim nőnek általában; így
pl. az id-al-adha, az Áldozat Ünnepe alatt a férfiak között tartózkodhattam,
illetve fényképezhettem azzal a feltétellel, hogy fejemet valamivel elfedem;
olyan dolgokról beszélgettek velem, amelyekről szintén nem beszélnek egy muszlim
nővel; így pl. beszélgetéseink során nem egyszer fordult elő a "csak neked
mondom el" kifejezés.
Munkámban megpróbálok általános képet adni a Budapesten élő muszlimok vallási
és közösségi életéről. A vallási élet területén a vallás gyakorlásában felmerülő
nehézségekről fogok beszélni, melyeket - mint látni fogjuk és az interjúkból
is kiderül - más-más módon küzdenek le. Továbbá szó lesz még a péntek déli imáról
és az id-al-adhá-ról, az Áldozat Ünnepéről, valamint a Ramadan-havi böjtről.
A közösségi élet keretében egy esküvőről, illetve a szombatnak mint közösségi
napnak a funkciójáról fogok beszélni.
A MECSET
Összehasonlításként
közlöm egy hagyományos mecset szerkezetét.
A mecset alaprajza és jellegzetességei mind a nyilvános istentisztelet funkciójának
felelnek meg. A mecset alapjában véve egy fal, amely egy nyitott belső teret
fog közre, amelyet gyakran árkádok öveznek. Az imacsarnokot gyakran pillér vagy
oszlopcsarnokként képezik ki. A Mekka-i irányt, amely irányba fordulva a muszlimnak
az imát végeznie kell, a falban kialakított mihráb (imafülke) mutatja. Az épület
alaprajza többnyire négyzet alakú. A mecset szerves részét alkotja a minaret,
ahonnan a müezzin imára szólítja a hívőket. Nem alapkövetelmény, hogy a mecsetnek
minaretje legyen, sok helyen a tetőről, valamelyik falról vagy az udvarról szólítanak
imára. Mindazonáltal a városokban, kivált a központi iszlám területeken a mecsethez
többnyire minaret is tartozik. Általában egy van belőle, de az uralkodói alapítványok
esetében több minaret is tartozik egy mecsethez. Ugyancsak a mecset alapvető
alkotórészét képezi egy kútszerű szökőkút a rituális mosakodáshoz, amit folyóvízben
kell elvégezni. Általában elegendő a részleges mosakodás, de nagyobb szennyezettség
esetén (pl. nemi érintkezés) a teljes, tetőtől-talpig történő mosakodást szolgálják
a mecsetben kialakított latrinák. A mecset további elemei: a cipős szekrény;
a minbár vagy pulpitus (szószék), amely a mihrábtól jobbra helyezkedik el. A
minbár a mecset elengedhetetlen kelléke, amely körül a hívők a péntek déli istentiszteletre
gyülekeznek. Az imám, aki az istentiszteletet vezeti, innen tartja meg igehirdetését.
A dikka vagy dobogó rendszerint egy vonalban áll a mihrábbal. Az ún. feleletadók
innen közvetítik az imám testhelyzetét a tömegnek és megadják a válaszokat.
A kurszi, azaz olvasópult a dikka mellett helyezkedik el, ez tartja a Koránt,
amelyből a kántor (qári) recitál.
Egy mecset vázlatos alaprajzához lásd az alábbi ábrát:
A BUDAPESTI
MECSET BEMUTATÁSA
Budapesten
több muszlim imahely található: egy a Keleti Pályaudvarhoz közel helyezkedik
el egy bérelt pince formájában; egy másik a Róbert Károly Körúton található
az Iszlám Diák Egyesület keretében. A törököknek külön imahelyük van, mely a
Török- Magyar Barátsági Klub keretében működik. Az általam vizsgált mecset a
Bartók Béla út 29 szám alatt található. Valamennyi fenn említett imahely közül
ez a legaktívabb. Megközelítése a 47/49-es villamossal lehetséges. Régebben
a XXII. kerületben működött egy másik mecset a Magyar Iszlám Jótékonysági Alapítvány
keretében, amely külön ház lévén nagyobb volt és kerttel is rendelkezett. Fő
adatközlőm, Abdul Muttalib Huszein szerint - aki a mecset ügyintézője - azért
költöztek át a Bartók Béla útra, mert a régi mecset nagyon messze volt és "kevés
ember jött el a mecsetbe. Ez itt közelebb van, könnyebben megközelíthető és
az emberek is szívesebben jönnek ide". A mecsetet 1996-ban alapították;
a Magyar Iszlám Jótékonysági Alapítvány keretében működik, kb. 300 tagot számlál.
Egy kínai étterem és egy lakóház között fekvő udvaron keresztül lehet megközelíteni,
szomszédságában egy pékség található. Az érkezőt egy kétnyelvű, arab-magyar,
az alapítványt hirdető tábla fogadja. Ezt a táblát mára egy magyar nyelvű tábla
váltotta fel, melyen a Magyarországi Muszlimok Egyháza felirat olvasható. A
lépcsőn felmenve jobbra haladva érjük el a mecsetet, amelyet tulajdonképpen
egy lakóházból alakítottak ki. A helyet maguk a muszlimok nevezik mecsetnek.
Mivel megtalálható benne minden, az imához szükséges feltétel - mint ezt látni
fogjuk - ezért én is ezt a kifejezést használom megjelölésére. Ahogy belépünk
a mecset ajtaján jobbra található a férfiak imahelye - a legnagyobb helyiség
a lakásban -, amely fölé egy galériát építve alakították ki a nők imahelyét,
amely rövidebb és így nem fedi teljesen az alsó termet. A nők imahelyét a bejárati
ajtóval szemben elhelyezkedő lépcsőn lehet megközelíteni. A férfiak imatermében
a mekkai irányt - mintegy a hagyományos mecsetekben kialakított mihrab-ot helyettesítve
- egy kivilágított tábla jelzi a hitvallás szövegével. A falakon körben a Koránból
vett idézetek helyezkednek el fekete alapon arany hímzés formájában, 25x40 cm-től
kezdve 100x50 cm-ig, amely a legnagyobb. A padlót vörös fülkés szőnyeg borítja.
A fülkéket zöld alapon fehér-vörös növények szegélyezik. A fülkék szintén a
mekkai irányt hivatottak jelezni. Balra - a mekkai irányhoz viszonyítva - egy
kis beépített könyvespolc található a szent Korán különböző kiadásaival és magyarázataival,
a Prófétáról szóló könyvekkel, a Próféta tanításaival; a mekkai mecset bekeretezett
képével és egy mecset alakú órával. A könyvespolc kinyitott szárnyán egy újabb
óra látható, valamint egy, az imarendet jelző óratábla, rajta hét db. óralap
papírból, amelyek az imaidőt jelzik. Jobbra egy, a falra felfüggesztett üveges
szekrény látható audio- és videokazettákkal. E két utóbbi elem a hagyományos
mecsetben, magán az ima színhelyén nem figyelhető meg.
A férfiak imatermével szemben - tehát a bejárattól nézve balra - egy cipőtartó
mellett egy kisebb terem helyezkedik el. Padlóját a már fennebb leírt szőnyeg
borítja. Ebben a teremben folyik a gyermekek oktatása, de imahelyül is szolgál
a péntek déli ima idején. Az utóbbi időben funkcióváltás figyelhető meg a teremmel
kapcsolatban. Míg korábban ez is oktatási helyiség volt, mint ezt már korábban
említettem, mostanra a galéria mellett ez a terem lett a nők fő tartózkodási
helye, amit a "Női szoba" elnevezés is kifejez. Ebben a szobában is
kialakítottak egy galériát.
Befelé haladva balra van a galériára vezető lépcső, jobbra még egy cipőtartó.
Ezután következik kétoldalt, egymással szemben, jobbra a férfiak számára, balra
a nők számára kialakított mellékhelyiség, illetve tisztálkodási hely mosdókagylóval
a részleges, és zuhanyzóval a teljes tisztálkodás elvégzéséhez.
Még bennebb haladva balra egy konyha, jobbra pedig egy polc helyezkedik el mindenféle
edény, illetve étel tárolására. Az egészet egy iroda zárja le, amelyben egy
kisebb könyvtár is található.
A galérián, mint már említettem, a nők imahelye található. Padlóját az említett
szőnyeg borítja. Itt folyik a felnőttek arabra tanítása, kezdetben itt tartották
az előadásokat, a gyerekek is itt játszanak. A mecset alaprajzához lásd az alábbi
ábrát:
Összehasonlítva a mecsetek fent közölt hagyományos alkotórészeivel világosan
látszik, hogy hiányzik a minden mecset elengedhetetlen alkotórészét képező kút,
amely az Isten által a sivatagban bolyongó Hágár és kisfia számára fakasztott
forrást jelképezi. Ezt az a tény teszi lehetetlenné, hogy az imahelyet egy lakásban
alakították ki. Hiányzik továbbá a minbár, amelyről az imám igehirdetését mondja
el; a dobogó, a Korán tartó és a minaret. A minaret hiányából adódóan az imára
hívás a férfiak imatermében történik. Mint már említettem, a mihrab-ot a kivilágítható
tábla helyettesíti.
Ugyanakkor új elemek is megjelennek. Ilyen a magában az épületben található
konyha, amely hagyományos környezetben külön épületben helyezkedik el. Ilyen
az iroda is, mely tulajdonképpen a mecset és az alapítvány ügyintézésének a
helyszíne.
Mint a mellékelt alaprajz is mutatja, az épületet két részre lehet osztani:
egy szakrális részre, szakrális szférára és egy profán szférára - a felosztást
a rajzon a szaggatott vonal jelzi. A szakrális rész az imahelyeket, az oktatási
termet, illetve a tisztálkodó helyeket foglalja magába. Ezek azok a helyiségek,
amelyek valamilyen, ugyanezt a funkciót szolgáló, de a fentitől különböző formában,
így: szökőkút, latrina - megtalálhatóak a hagyományos mecsetekben is. A profán
rész a konyhát és az irodát foglalja magába. A konyha funkciója kettős lehet
- a rajzon nyíllal jelölve: nem tartozik a mecset hagyományos alaprajzához,
de mivel a közösség céljait szolgálja abban az értelemben, hogy itt készülnek
az ételek a különböző ünnepek alkalmával, kapcsolódik a vallási élethez és így
a szakrális szférához is, mintegy kiszolgálja azt. Az iroda, mint a mecset és
az alapítvány ügyintézésének helyszíne, túlmutat a vallási életen és szorosabb
kapcsolatban áll a vallási életen kívüli eseményekkel, illetve a vallási életen
kívüli világgal. Ennek alapján egyértelműen a profán szférába tartozik. Ugyanakkor
nem szakad el teljesen a vallási élettől, illetve szférától, valamint a hívektől,
hiszen a benne található könyvtár által kapcsolódik az említettekhez.
Funkció
A
mecset helyet és alkalmat teremt a közös imára, mely 27-szer jobb, mint az egyéni
ima.
A mecset elsődleges funkciója tehát az imahely biztosítása. Emellett a jótékonyság
központja is, amely - fő adatközlőm bevallása szerint - "nagy mértékben
függ az anyagi lehetőségeinktől". Ez több formában valósul meg: pl. ha
valaki beteg, csoportos látogatást szerveznek; az áldozat ünnepén itt osztják
szét a húst. Ramadan-ban, a böjt hónapjában minden este közös vacsorát tartanak
/iftár/, amelyre mindenkit meghívnak, mint mondták "nem csak azért, hogy
egyenek, hanem, hogy járjanak mecsetbe, halljanak jó szót, találkozzanak ismerőseikkel
és jól érezzék magukat az emberek". A mecsetben Korán oktatás és arab nyelvoktatás
is folyik, úgy gyerekek, mint felnőttek részére (4-5. kép). Ugyanakkor közös
kirándulásokat szerveznek, előadásokat tartanak, melyekről a későbbiekben még
szó lesz. Végül, de nem utolsó sorban a mecset a vallás terjesztésében is szerepet
játszik. Ezt szolgálják az alapítvány különböző kiadványai az iszlámról általában,
az iszlám jogról és törvénykezésről, az imádkozás módjáról stb. szórólapok és
kis füzetecskék formájában. Az alapítvány kapcsolatot tart fenn más, külföldön
létesült muszlim közösségekkel; ilyen pl. a Bukaresti Iszlám Kulturális Központ
(Centrul Cultural Islamic Bucureşti), melynek kiadványai szintén megtalálhatóak
a mecsetben.
A budapesti mecset legfontosabb funkciója, hogy lehetőséget és helyet teremt
az imádkozásra, összefogja ezt a soknemzetiségű közösséget, valamint közösség-teremtő
erővel rendelkezik.
Fenntartás
A
mecset anyagi hátteréről nem sokat sikerült megtudnom. Nagyrészt adományokból
tartják fenn. Az adakozók vagy maguk a hívek - így pl. a különböző számlákat
különböző üzletemberek fizetik ki -, vagy külföldi adományozókról van szó -
pl. az Áldozat Ünnepén a 39 db. birkából 26 külföldi adományból származott.
Ugyanígy adományokból származnak a könyvtár könyvei is. Hasonlóan adományokból
származik az élelem a közös vacsorák alkalmával. Így pl. egy szombat este a
kenyeret a gyros készítéséhez használt zsemlének levágott darabjai helyettesítették.
Mint később kiderült, az egyik hívőnek gyros-sütődéje volt, és a zsemléről levágott
darabokat, amelyeket egyébként semmire nem tudnak használni és kidobják, a mecsetnek
adományozta.
A KÖZÖSSÉG
A
közösséget nem azonos nemzetiségű egyének alkotják. Különböző muszlim országokból
érkeztek; Líbiából, Egyiptomból, Szíriából, Afganisztánból, Kazahsztánból, Pakisztánból
és több afrikai országból. E legkülönbözőbb nemzetiségű emberek vallásuk és
közös imahelyük révén alkotnak közösséget. Valamennyien az iszlám szunnita ágába
tartoznak, bár saját bevallásuk szerint nem zárják ki maguk közül a síitákat
sem, őket is szívesen látják bizonyos alkalmazkodási feltételek mellett. Többségük
az értelmiségi rétegbe tartozik: mérnök, orvos, tanár stb.; sokan közülük doktori
képzésben vesznek részt és sok a nappali képzésben részt vevő egyetemi hallgató
is.
A mecsetbe járó nők többségükben az iszlám hitet felvett magyar nők, akiknek
férje muszlim. Azok az eredetileg is muszlim nők, akikkel az esküvőn, illetve
az Áldozat Ünnepén találkoztam, családdal együtt érkeztek Magyarországra. Ők
nagy többségükben nem beszélnek magyarul. A nők nagy része nem dolgozik, hanem
a muszlim nő hagyományos szerepkörét tölti be: gyereknevelés, háztartás, a család
harmóniájának és összetartozásának fenntartása.
A gyerekek magyar iskolába járnak. Szombaton folyik arabra tanításuk a mecsetben.
A gyerekeknek - megfigyeléseim szerint - nagy "szabadságot" engednek,
abban az értelemben, hogy játszhatnak, futkározhatnak amikor csak akarnak. Ezt
kihasználva a gyerekek még ima közben is élnek a lehetőséggel. Meglepett az
a türelem, amellyel a gyerekekhez viszonyulnak: nem szólnak durván rájuk, nem
kiabálnak velük, még ima közben sem zavarja őket a gyerekek féktelensége. Saját
bevallásuk szerint ez a türelem "a magyar hatásnak, az idegen környezetnek
tulajdonítható, hiszen az arabok nagyon türelmetlenek a gyerekekkel szemben".
A mecsetbe járók között két kategóriát lehet megkülönböztetni: van, aki a kultúráját
próbálja megtalálni a mecset és a közösség keretében, igyekszik megteremteni
azt a mikrokörnyezetet, amelyben otthon élt és ennek módját a hagyományok ápolásában
és vallása gyakorlásában találja meg. A másik kategóriát azok alkotják, akik
mint hitet gyakorolják vallásukat.
Kérdésemre, hogy miért járnak a mecsetbe, volt, aki azt válaszolta, hogy imádkozni;
volt, aki azt, hogy itt találkozik az ismerőseivel; más beszélgetni stb. "Ha
valami problémánk van, ide jövünk és megbeszéljük. Véleményt nyilvánítunk mindenről,
így pl. a házasulandó felekről. Amikor ide jövünk, erősítjük, biztatjuk egymást.
Próbáljuk átadni a kívülállóknak is azt a világot, amelyben élünk. Próbálunk
segíteni egymáson, akár anyagi, akár más természetű gondokról van szó. Itt mindenki
érzi, hogy egy láncolatnak a része, amely összefogja a családot, a közösséget
és nem hagyja elkallódni az egyént, nem hagyja széthullani a családot. Tehát
kicsiben ugyanazok az erők működnek itt és ugyanúgy, mint amelyek az arab társadalomban,
összefogva a családot, a társadalmat" hangzott az egyik adatközlőm, Fatima
válasza.
A közösség keretében érzem szükségesnek, hogy pár szót szoljak a ruházatról
is. A férfiak valamennyien európai ruhában járnak. Van, aki a péntek déli imára
magával hozza hagyományos viseletét, rituális tisztálkodás után magára ölti
és abban végzi el az imát és hallgatja meg az igehirdetést.
A nők általában hosszú szoknyát vagy hosszú bő nadrágot, hosszú ujjú blúzt hordanak,
fejükre kendőt (khímár) kötnek. Vannak nők, mint pl. a fenn már említett Fatima,
akik a hidzsáb-nak nevezet ruhát viselik. Ez két részből áll: a kendőből (khímár)
és egy egyszerű, többnyire fekete, bokáig érő ruhából (dzsilbáb). Ezt hordják
az utcán és akkor, ha idegen férfi megy lakásukba.
Egy szombati alkalommal egy síita nő is volt a mecsetben. Ima alatt magára öltötte
a táskájában hozott csadort.
A gyerekek is európai ruhákban járnak. A nagyobb lányok, kb. tíz éves kortól,
azonban már szoknyában és fejükön kendővel jelennek meg.
VALLÁSI ÉLET
Mint
már említettem, a vallási élet területéről négy jelenségről fogok beszélni:
a vallás szabályainak betartásába ütköző nehézségekről; az imáról általában,
ennek keretében a péntek déli imáról, amelyen személyesen is részt vettem és
ebből az alkalomból számomra felmerült nehézségekről és akadályokról, és végül,
az id al-adhá-ról, az Áldozat Ünnepéről és a Ramadan-havi böjtről.
Az iszlám öt pillérre (arkán al-iszlám) épült. Ezek: a hitvallás (saháda); napi
ötszöri ima (szalát); alamizsna (zakát); a ramadan havi böjt (szijám) és a zarándoklat
(haddzs). A napi ötszöri ima a következő időszakokban zajlik: reggel, délben,
a délután közepén, napnyugtakor és este. Az ima módja röviden a következő: az
ima idejétől függően két vagy négy meghajlásból (rak´a) áll. A reggeli ima két,
a déli ima négy, a délutáni ima négy, a napnyugtakori ima három, az esti ima
négy rak´a-ból áll. Az ima kezdetekor az imádkozó egyenesen áll, kezeit mellén
egymásra helyezve. Ezután a két kezét szétnyitott tenyérrel a füle magasságába
emeli, kijelenti az Isten felsőbbrendűségét (Allah akbar = Allah a leghatalmasabb),
majd a mellkason összekulcsolt kézzel recitálni kezdi a Korán nyitó szúráját,
a Fatiha-t. A bevezető rész egy vagy több szúra recitálásával fejeződik be.
Az első szertartásos mozdulatsorozat (rak´a) kezdetekor újra "Allah akbar"-t
mond, majd előrehajol. Ezután az imádkozó ebben a testhelyzetben megérinti kezével
a térdét. Ezt követően rövid ideig felegyenesedik, majd leborul és homlokával
megérinti a földet. A siíták az imaszőnyegre helyezett kis földdarabot érintik
meg homlokukkal. Az első leborulás után rövid időre visszaül sarkára, majd másodszor
is leborul. Ez jelenti az első meghajlás mozdulatsorozatának végét. Utána feláll,
hogy egy újabb meghajlást végezzen el. Az utolsó mozzanat végén azonban a sarkain
ülve marad és elismétli a sahádát, majd először a jobb, majd a bal oldalán ülő
személyeknek asz-szalám alajkum-ot ("Béke legyen veletek!") mond.
Ezzel ér véget imája.
Az általam megkérdezett muszlimok elmondása szerint - akik valamennyien vallásosnak
tartják magukat - a reggeli és esti ima elvégzése nem okoz különösebb nehézséget,
hiszen azt otthonukban, elindulás előtt és hazaérkezés után, nyugodt körülmények
közt el tudják végezni. A többi ima - kinek-kinek változó, hogy mely ima ideje
esik éppen munka, illetve iskola időre - elvégzését ki-ki sajátos módon oldja
meg. Valamennyien már első munkanapon közlik munkaadójukkal, hogy ők muszlimok,
kiemelve azt, hogy a péntek déli imát a mecsetben kell elvégezniük.
Az imákat rendszerint szünetekben, egy-egy félreeső helyen - ki egy lépcsőfeljáró
alatt, ki irodában - végzik el, azon az imaszőnyegen, amelyet magukkal visznek
munkahelyükre. Egy másik megoldás - és ez a szerencsésebbek osztályrésze - abban
az esetben lehetséges, amikor a munkahely vagy az egyetem közel van otthonához
és munkaszünetben vagy előadások között haza tud menni az imát elvégezni. Van,
aki az imákat összevonva végzi el. Ami a környezet erre történő reagálását illeti,
valamennyien elmondták, hogy munka, - illetve tanulótársaik tisztelettel néznek
rájuk és azt, hogy "a Magyarországon tapasztalt tolerancia megkönnyíti
helyzetünket. Az emberek kedvesek, nem csúfolódnak, tisztelnek, amiért ennyire
tartjuk vallásunkat".
Mint már fenn láttuk, a mecsetben megvannak a kellő feltételek az ima előtti
rituális tisztálkodás - úgy a részleges mosakodás (wudu), kisebb tisztátalanság
estén, mint a teljes fürdés számára, mosdókagyló, illetve zuhanyzó formájában.
Amikor az imaidő elérkezik, elhangzik az adzan, az imára hívás, mely - hagyományos
mecseteknél - a minaretből történik. Mivel a budapesti imahelyhez nem tartozik
minaret, az imára hívás a férfiak imahelyén hangzik el, oly módon, hogy egy
személy arccal Mekka irányába fordulva a többi hívő elé kiáll és elénekli az
adzant, mintegy ellátva ezáltal a müezzin funkcióját. Az imát mindig más-más,
a közösség által tudása alapján kijelölt, illetve köztiszteletben álló személy
vezeti. Amikor a mecsetben sejk tartózkodik, akkor ő vezeti az imát.
Ezen a helyen érzem szükségesnek, hogy pár szót szoljak a péntek déli imáról
is. Az ima egy órakor kezdődik. Ezt az imát minden muszlim igyekszik a mecsetben
elvégezni. A nőktől jó néven veszik, ha mindezt otthon végzik el. Az ima két
részből áll: egy közös, négy rak´a-ból álló imából és egy igehirdetésből. Összehasonlítva
a szombati nappal - amelyről a továbbiakban lesz még bővebben szó - a muszlimok
zárkózottabbak, távolságtartóbbak, mondhatni hűvösebbek, nem szívesen fogadják
az idegen és - mint tapasztaltam - főként az idegen, azaz nem muszlim nő jelenlétét
a mecsetben. Ezért ottlétemet bizonyos feltételek mellett engedték meg, így
pl. fejemet, már az első percektől kezdve kendővel kellett elfednem és a fényképezésnek
is határt szabtak. Az ima teljes időtartama miatt és voltam az egyedüli nő a
mecsetben, hiszen, egyrészt a fenn már említett ok, másrészt a hely szűkössége
miatt ezt az imát a nők, ha nem otthon, akkor a Róbert Károly körúti mecsetben
végzik el.
Ez az ima, ez az esemény tehát a befelé fordulás, a kizárólag csak a vallással
való törődés, a hit ápolásának alkalma, szemben a szombattal, amely az idegenek
felé történő nyitás, a kifele fordulás ideje, illetve erre teremt lehetőséget.
A szombathoz képest sokkal többen jönnek el a mecsetbe, az iroda kivételével
- mely az ima alatt az én tartózkodási helyem volt, és amelyet egyébként sem
használnak imádkozásra - minden, imádkozásra alkalmas helyiséget elfoglaltak
az imádkozók. Az ima megkezdése előtt - amíg még nagyobb mozgástérrel rendelkeztem
és így megfigyelhettem dolgokat - minden muszlim a rituális tisztálkodás után
elvégzett egy két rak´a-ból álló imát, majd utána a közös ima megkezdésére várva,
vagy a Koránból olvas, vagy ismerőseivel halkan beszélget.
Az ima munkahelyi elvégzésén kívül más nehézségekkel is találkozik egy idegen
környezetben élő muszlim. Ilyen probléma pl. a húsétel kérdése. Az előírások
csak az olyan hús fogyasztását engedik meg, amelyet Istennek ajánlottak fel,
azaz az állat vágása közben Isten nevét mondták és vérét elfolyatták, és tiltják
a disznóhús fogyasztását. Mivel az utcán, a piacon és hentesboltban árusított
húsok esetében nem állnak fenn az említett feltételek, ezért vagy kóser boltban
vásárolják maguknak a húst (hiszen az említett két feltétel a zsidóság körében
is fontos előírás), vagy speciális, a muszlimok által fenntartott élelmiszerüzletben,
melyek száma az utóbbi időben egyre bővül.
Az étellel kapcsolatban újabb nehézség az étteremben történő étkezés, mert "hiába,
hogy nem disznóhúst adnak, de mindenféle rántott húst egy helyen, egy olajban
sütnek és így tisztátalanná válik az a hús is, amely tulajdonképpen nem disznóhús",
hangzottak fő adatközlőm, Huszein szavai.
Ehhez hasonló problémát jelent az alkohol, pontosabban van, akinek problémát
jelent, van, akinek nem. Nagy többségben nem fogyasztanak alkoholt, de lazulnak
az alkohollal kapcsolatos szigorú előírások. Így pl. az előírások tiltják, hogy
egy muszlim olyanokkal üljön egy asztalhoz, akik alkoholt fogyasztanak. Többen
bevallották, hogy ezt nem tartják be és alkoholt fogyasztó barátaikkal, ismerőseikkel
ugyanahhoz az asztalhoz ülnek.
Legtöbbjük számára a ramadan havi böjt megtartása nem okoz különösebb nehézséget
és ezt a muszlimság kifejeződésének egyik legfontosabb megnyilvánulási formája.
A ramadan-havi böjt /szijám/ az iszlám öt pillérének egyike. Ez a böjt minden
muszlim számára kötelező, aki jó egészségnek és fizikai állapotnak örvend, ha
az érett korhatárt elérte, és ha a böjt betartását különböző körülmények /pl.:
utazás, idős kor, betegség, szellemi beszámíthatatlanság vagy különösképpen
a nők menstruációja, terhessége vagy a szülés/ meg nem zavarják.
A böjtölés Ramadán havának harmincadik napjáig tart. Ez idő alatt napfelkeltétől
napnyugtáig az igazhívőknek tartózkodniuk kell az evéstől-ivástól, dohányzástól,
illetve a szexuális érintkezéstől, de mindezek a cselekedetek megengedettek
az éjszaka folyamán.
2000. november 27 és december 25 között volt lehetőségem megvizsgálni a vallásnak
ezt a megjelenési formáját. A böjt alatt "intenzívebb aktivitás" figyelhető
meg a Bartók Béla úti mecset és közössége életében is. A mecsetet sokkal több
muszlim látogatja, mint a böjtön kívüli időben. Aktívabb vallási és közösségi
életről beszélhetünk. A böjt alatt a mecsetben minden nap közös étkezés/vacsora
zajlik. "Ramadanban, a böjt hónapjában minden este közös vacsorát tartunk
a mecsetben, amelyre mindenkit meghívunk, nem csak ezért, hogy egyenek, hanem,
hogy járjanak mecsetbe, halljanak jó szót, találkozzanak ismerőseikkel és jól
érezzék magukat az emberek". A napnyugta körüli időben -rendszerint 16
óra körül- van a nap első étkezése: pár szem datolyát fogyasztanak el. Ezután
rendszerint a közös délutáni ima következik, majd ezt a közös vacsora követi.
van, aki közvetlenül a vacsora, illetve a közös ima előtt érkezik a mecsetbe,
de olyan is van, aki napjának nagyobb részét itt tölti: a Koránból recitál /egyedül
vagy segédlettel, egymást javítva/; imádkozik és vallási elmélyedéssel erősíti
hitét. Ezt az egyéni vallásosság megnyilvánulásának tartom. A közös imákon való
részvétellel, a tarauíh ima meghallgatásával a muszlim a közösségi vallásosság
formáját gyakorolja. Míg egyesek vallási elmélyedéssel töltik idejüket, addig
mások az esti vacsora, illetve "közösségi együttlét" előkészületeivel
foglalatoskodnak: takarítás, ételek előkészítése. Ebben a hónapban a napi ötszöri
ima kiegészül még egy, az esti imát - isha-követő, tanítással egybekötött imával.
Ez a tarauíh. Az esti ima rendszerint 18:30-kor, a tarauíh ezt követően, 19
órakor kezdődött. A taruíh imát három részre lehet osztani: az első rész két
rak´a-ból áll. A sejk a Fatiha-t, a Korán nyitó szúráját recitálja mindegyik
rak´a után, majd ezt a Korán egy másik szúrájának recitálása követi. A második
rész a prédikációt, a tanítást foglalja magába. A sejk a számára előkészített
fotelben foglalt helyet. A többiek vele szemben, a földön ülve helyezkedtek
el. A tanítás arab nyelven folyt. A magyar anyanyelvű hallgatóság számára a
sejk beszéde után egy tolmács röviden összefoglalta a beszéd tartalmát. Eközben
teát szolgáltak fel. A beszéd után újra rak´a-k következtek, a fent már leírt
módon.
A böjt alatt fontos szerepet töltött be a Bartók Béla úti mecset életében a
Mekkából, a szent városból érkezett sejk. Ez idő alatt mintegy ő volt a közösség
vallási vezetője. Az ő vezetésével folytak az imák.
A Ramadán alatti közös vacsoráknak - megfigyeléseim szerint - sajátos funkciója
a közösségi kötelékek erősítése. /Ugyanilyen funkciója van a különböző munkák
- vásárlás, ételkészítés, testvérek látogatása, stb. - vállalásának is/. A vacsora
alatt különböző beszélgetések zajlanak, vallási és nem vallási téren egyaránt.
A Ramadán alatt mindvégig a vallás, a hit a központi kérdés.
Az adományozás formáiról már fenn szóltam és az id al-adhá leírásának keretében
még lesz róla szó.
A férfiak számára - saját bevallásuk szerint - nehézséget okoz a nők állandó,
közvetlen jelenléte, különösen nyáron a lenge öltözet miatt. Volt, aki kérdésemre
őszintén bevallotta: "Én gyenge ember vagyok és nem tudok a nőknek ellenállni".
Az "ellenállást" segítő technikákról is hallottam; így pl. van, aki
nyáron éjszaka sokáig dolgozik és napközben szintén sokáig alszik, hogy minél
később kelljen az utcára kimennie.
Id al-adhá: az Áldozat Ünnepe
Az
Áldozat Ünnepét dzúl-hiddzsa 10.-én tartják, a zarándoklat utolsó fázisában
az Arafat hegyi táborozás alakalmával. Akár három vagy több napig is eltarthat.
A világ bármely részén található muszlimok ugyanabban az időben ünnepelnek,
mint azok, akik Mekkában vannak a zarándoklaton. Az ünnep eredete Ábrahám prófétára
vezethető vissza, és annak emlékét őrzi, hogy a próféta Isten kedvéért hajlandó
lett volna akár fiát, Izmáelt is feláldozni. Az ünnepséget közös imával kezdik,
majd feláldoznak egy bárányt, egy tehenet vagy egy tevét, rendszerint a hús
egyharmadát megtartják, a többit a szegények között szétosztják. Az ünnepet
egynapos böjt előzi meg. Aki ezt megtartja, annak előre és visszamenőleg egy
évig megbocsáttatnak bűnei.
Március 16.-án, reggel hét órakor kezdődött az ünnep, mely két részből áll:
egy ünnepi részből, mely közös éneklésből, imából és igehirdetésből áll; és
egy rítusból, mely a birkavágást foglalja magába. Az ünnepséget napfelkelte
után kezdik. Mivel a mecset nem alkalmas nagyobb tömeg befogadására, ezért az
ELTE Kőrösi Csoma Sándor Kollégiumában egy nagy kiterjedésű bérelt teremben
zajlott le az ima és az igehirdetés. A nők számára külön helyet biztosítottak
a teremnek egy, a férfiaktól függönnyel elválasztott részében. A gyerekek a
nők között kaptak helyet. A résztvevők létszáma kb. 500 személyt tett ki.
Ahogyan a muszlimok érkeztek, mindegyikük elvégzett egy, két rak´a-ból álló
imát és csak azután foglalt helyet a földön Istent dicsőítő fohászt éneklő férfiak
között. Ezt a fohászt az Áldozat Ünnepét követő három napban minden ima után
elismétlik. A közös ima után, amely négy rak´a-ból állt, az igehirdetés következett.
A szónokot a már említett módon választják ki, hiszen mindaz, amit mond nagy
felelősséggel jár és éppen ezért nagyon felkészültnek kell lennie. Az igehirdetést
egy kiválasztott téma köré építi ki. Az igehirdetés alatt a nőket elrejtő függönyt
elhúzták, hogy ők is hallják a szónok beszédét. Megjegyezendő, hogy a gyerekek
mindez idő alatt féktelenül játszottak. Az igehirdetés után mindenki köszönti
ismerősét; boldog ünnepet kíván és bocsánatot kér tőle, még akkor is , ha történetesen
semmit nem követett el ellene. Ezután közös reggeli következett.
Úgy érzem, szükséges egy mondat erejéig az öltözetről is beszélni. A férfiak
nagy többsége öltönyben volt és a nők is díszesebb ruháikban jelentek meg, díszesebb
kendőiket kötötték fel.
Az ünnep rítus részén, a birkavágáson nem vettem részt, ezért fő adatközlőm
szavaira támaszkodva próbálok képet alkotni róla. A rítus alkalmával 39 db.
birkát áldoztak fel, ebből 26 birkát, azaz a birkák vásárlásához szükséges pénzösszeget
külföldről, Katar-ból kapták ajándékba. "Pár nappal az ünnep előtt már
elkezdtük keresni a birkákat, főként kosokat, hiszen Ábrahám is kost kapott
Istentől. Ügyeltünk arra, hogy se túl kicsi, se túl nagy ne legyen. Ha még szopós,
nem jó, ha öreg, megint nem jó. Én személy szerint egy jó, virgonc, erős birkát
választottam. Az áldozatnak egészségesnek kell lennie, minél szebb, annál jobb.
Egy nappal az ünnep előtt elvittük a birkákat a Budapesttől nem messze fekvő
Sóskútra. A reggeli ima és igehirdetés után odamentünk. Az első birkát én vágtam
le a Magyarországon élő muszlimok nevében. Az állatot oldalára, egész testével
Mekka irányába kell fordítani. Vágás közben az: Isten nevében és Isten a legnagyobb
szavakat mondjuk. A késnek élesnek kell lennie és gyorsan kell cselekedni mindkét
ütőeret elvágva, hogy az állatnak minél kevesebb fájdalma legyen. A hús egy
részét megettük, a többi részét szétosztottuk. Ez a szétosztás a következőképpen
történt: aznap este vacsorát rendeztünk a mecsetben. Éjszaka a megmaradt húst
a mecsetbe hoztuk. Másnap, péntek lévén, sokan jöttek el a mecsetbe. A mecset
bejáratánál felállítottunk egy asztalt, kitettük rá a húst, és aki kért, annak
adtunk belőle. Másnap, szombaton szintén nagy vacsorát rendeztünk".
KÖZÖSSÉGI ÉLET
A közösségi élet területéről két aspektust: a szombatot és egy esküvőt mutatok be.
Szombat
A
szombat, mint közösségi nap kettős szerepet játszik a budapesti muszlimok életében:
egyrészt lehetőséget teremt az ismerősök találkozására, kötetlen beszélgetésekre
ad lehetőséget, összetartva ezáltal a közösséget; másrészt a befogadó társadalom
irányába történő nyitást segíti elő. A szombat főként a nők számára jelenti
a találkozás lehetőségét. Ekkor tanítják az arab nyelv, valamint a Korán és
a hagyomány ismeretére a gyerekeket. A felnőttek arabra tanítása is ekkor folyik
és ez nyitva áll a nem muszlimok előtt is. Szintén szombaton tartanak különböző
előadásokat az érdeklődők számára is, amelyek során mintegy megismertetik magukat
és vallásukat az őket befogadó társadalom tagjaival. Ezt a célt szolgálják a
már említett publikációk is. Ugyancsak a szombat teremt alkalmat a vallási elmélyedésre
is, valamint a Koránnal kapcsolatos vitázásokra.
Egy ilyen átlagos szombati nap a következőképpen néz ki: délután 14 órakor kezdődik
a felnőttek nyelvórája - ez most a haladó nyelvóra, a kezdők nyelvóráját áttették
csütörtök délutánra - majd 15 órakor kezdődnek az előadások. Az első előadás
után közös ima, majd utána ismét előadás következik. Ezalatt folyik a gyerekek
tanítása. Ezután elvégzik a napnyugtakori imát. A nap végén mindenkit vacsorával
vendégelnek meg.
Az érdeklődők, akikkel beszéltem, az iszlám iránti kíváncsiságtól vezérelve
jönnek el a mecsetbe, meghallgatja az előadásokat. Általában ez az érdeklődés
fokozatosan elmélyül, és a kíváncsiság mellett a mecsetben, a közösségben tapasztalt
kedvesség lesz a másik vonzerő.
A mecsetben végzett terepmunkám alatt érdekes változás zajlott le az előadásokkal
kapcsolatban. Kezdetben az előadásokat a nők imahelyén tartották, miközben a
muszlim férfiak a nagy teremben beszélgettek. Az előadásokon az érdeklődők,
a nők és a magyar muszlim férfiak vettek részt. Amikor az ima ideje eljött,
úgy a muszlim, mint a nem muszlim férfiak, elhagyták a helyiséget, majd ima
után visszajöttek a következő előadásra. A nők a vacsorát is itt fogyasztották
el.
Az utóbbi időben azonban, az érdeklődők számának növekedése miatt, az előadásokat
a férfiak imahelyén tartják. A nők is itt vannak. A résztvevők a terem hátsó
felében foglalnak helyet és elhelyezkedésük a következő: a hallgatósággal szemben
van az előadó. Egyik oldalon a muszlim nők, másik oldalon a muszlim férfiak
találhatóak és a két csoport között, mintegy kiegészítve az így kialakuló félkört,
foglalnak helyet az érdeklődők. Ezt az elhelyezkedést mutatja a mellékelt ábra
is:
Ez
a téreloszlás szembeszökően módosul az ima alatt, amikor a teremben négyes téreloszlás,
illetve -használat, négy kisebb tér alakul ki: a legelső zónában az imavezető
áll; mögötte közvetlenül állnak a férfiak. A férfiak mögötti zónát, egy sávot
üresen hagyva, a nők foglalják el. A terem hátsó részében helyezkednek el az
érdeklődők, férfiak és nők vegyesen. A résztvevők a terem egészét elfoglalják.
A megváltozott térhasználatot lásd az alábbi ábrán:
Az
új elhelyezkedési renddel kapcsolatban álljon itt egy muszlim nő véleménye a
Véleményfüzetből, amely jól tükrözi a különböző kultúrák szokások találkozása
során felmerülő problémákat: "Nem értek egyet azzal, hogy miért vannak
egy helyen a nők és a férfiak. Szerintem azért van a galéria, hogy a nők külön
legyenek és ne érezzék rosszul magukat a férfiak között. Ráadásul vannak érdeklődő,
nem muszlim férfiak, akik nem tudják az iszlám előírásokat és nincs elég tudásuk,
ráadásul nem imádkozhatunk más férfiak előtt. Ha ezt a problémát meg lehetne
oldani, hogy a nők és a férfiak teljesen külön legyenek, sok muszlim nőnek jelentene
könnyebbséget (2000. 04. 01.)".
A fenti időpont óta újabb változás állt be az előadások rendszerében. Két előadás
folyik egy időben: az érdeklődők előadása a férfiak imahelyén, az újan áttérteké,
mely inkább tanító jellegű, a galérián zajlik. Az érdeklődők esetében a szabályok
lazábbak. ez abban nyilvánul meg, hogy pl. az előadás alatt a férfiak és a nők
egymás mellett ülhetnek. Az újan áttért muszlimok esetében viszont már szigorúan
figyelnek a nemek elkülönítésére: az előadás alatt a férfiak elől, a nők hátul
ülnek. A kívülállók az előadás során általános bevezetőt kapnak az iszlámról,
míg a haladók egy-egy témát dolgoznak ki mélyebben.
Esküvő, mint a közösségi élet egyik megnyilvánulási formája
A
közösségi élet egy másik kiemelt eseménye, amelyen részt vettem, egy muszlim
esküvő volt. A vőlegény, aki iraki származású, több éve él Magyarországon. Maga
az esküvői szertartás Irakban zajlott le, a vőlegényt apja képviselte. A szertartás
után a menyasszony, illetve már feleség, Magyarországra jött. A közösség keretében
egy ünnepséget rendeztek, amely a házasság kinyilvánítására, a közösség által
történő elfogadására és ezáltal mintegy a közösség keretében elfoglalt új státusuk
bejelentésére szolgált.
Az ünnepség délután négy órakor kezdődött egy bérelt teremben, a délutáni ima
elvégzésével. A férfiak egy emeleti terembe vonulva végezték imájukat, a nők
nem imádkoztak. A fiatal házaspár egy, külön a számukra berendezett és feldíszített
sarokban foglalt helyet, szemben a nézőkkel, meghívottakkal egy pódiumon. A
vőlegény öltönyt, az ifjú feleség egyszerű, bokáig érő szoknyát viselt, fejét
kendő borította. A pódium másik sarkában egy szószék állt. Az esküvőn kb. száz
személy vett részt, ebből kb. 10-15 személy kívülálló volt, azaz nem muszlim.
A nők balra, a házaspárral szemben, a férfiak jobbra, a szónokkal szemben helyezkedtek
el. Kivételt képeztek azok a nem muszlimok, akik párban jöttek. Ők együtt maradhattak
és az utolsó sorokban foglaltak helyet. Egy rövid bevezető beszéd után, amelyben
a szónok bemutatta az ünnepelt személyeket, a Korán több, házassággal kapcsolatos
szúrájának éneklése következett. Ezt követően egy másik személy beszédet tartott
a házasság szerepéről és fontosságáról, hangsúlyozva, hogy a házasság akkor
lesz jó, ha a férj és a feleség is lemond egyéniségéről. Ha a család egységes,
a társadalom is egységes marad. A családból nőnek ki a társadalom új tagjai:
a gyerekek. A beszéd után újabb ének következett, melynek refrénét a férfiak
közösen énekelték. Ezalatt két marokkói nő nyelvével pörgő hangot adott ki,
mely ha esküvőn hangzik el, jó szerencsét hoz, egyébként a sivatagban használják
a démonok távoltartására, illetve elűzésére. Mindeközben az ajándékozók sorra
odavitték ajándékaikat a házaspárhoz és jókívánságaikat fejezték ki. Ezután
a torta felvágása következett; a fiatal házaspár egymás kezét fogva együtt vágta
fel a tortát. Ezt követően férfiakból kisebb kör alakult és ütemes taps kíséretében
istent dicsőítő, illetve házassági dalt énekeltek. A kör egyre nagyobb lett,
bevonva a vőlegényt is. Végezetül a fiatal férjet vállukra emelve körbehordozták
a teremben. Ezután a meghívottak megvendégelése következett szendvicsekkel,
süteményekkel és üdítőitallal.
Összehasonlításul egy Egyiptomban zajlott esküvőről készült videofelvétel leírását
közlöm, kiemelve a megegyező vonásokat. Az esküvőt egy Tanta nevű kisvárosban
tartották, Alexandria és Kairó között félúton. Az ünnepség kb. két órát vett
igénybe. A menyasszony és vőlegény európai viseletben vonult be a terembe, amelyben
a meghívottak- szűk rokoni és ismerősi kör, kb. száz személy- foglaltak helyet,
az egyik oldalon a nők, a másikon a férfiak. A menet élén egy kürtös haladt.
Utána, közvetlenül a pár előtt, egy kisfiú lépkedett nyitott Koránnal a kezében,
"kisfiúsága" jelképezve az iszlám legfiatalabb vallás voltát. A pár
mellett két oldalt egy-egy angol katonának öltözött alak mintegy a pár biztonságát
hivatott biztosítani. A pár mögött ókori egyiptomi viseletben két alak lépkedett,
négyes fáklyát tartva kezében és teljessé téve Egyiptom történelmének felvonultatását.
A pár a számukra elkülönített, feldíszített sarokhoz érkezett és helyet foglalt
a vendégekkel szemben. Mögöttük virágokból nevüket írták a kifeszített vászonra.
Mindeközben a Carmina Burana zenéjét lehetett hallani, lézershow és füst segítségével
tették hangulatosabbá a helyiséget. Ezután a Titanic című film zenéje következett,
melyre csak és kizárólag egyedül a pár táncolt, mialatt egy vetítővásznon magát
a videoklippet játszották le és a táncoló párt mutatták. Az ajándékok odaadása
a fenn már leírt módon történt. A nők nyelvükkel a fenn említett pörgő hangot
adták ki és közben ütemesen tapsoltak. Férfiakból kör alakult és énekeltek,
bevonva a vőlegényt és a menyasszonyt is. Végül tánc következett, amelyben részt
vett a helyszínen tartózkodó magyar turistacsoport is, melynek jelenléte mintegy
megtiszteltetésnek számított úgy a vendégek, mint a pár számára. Egy egyiptomi
viseletbe öltözött lány, a két egyiptomi stílusú ruhába öltözött alaktól kísérve,
egy tárcán egy kis edényt vitt a párhoz. Annak ellenére, hogy sem az ünneplők,
sem a pár a helyszínen nem fogyasztott ételt, a magyar turistacsoportot egy
külön teremben megvendégelték.
Mint láttuk, a két esküvő lefolyásában számos idegen elem található, amelyek
egyrészt az idegen környezet hatásának - a budapesti közösség esetében -, másrészt
a Nyugat felé történt nyitásnak - Egyiptom esetében - tudható be. Ugyanakkor
számos közös elem is megfigyelhető, így: a pár számára pódiumon elkülönített
és kidíszített sarok; az ajándékok odaadásának módja; a nemek elkülönítése;
a férfiak ütemes tapsra történő éneke.
BEFEJEZÉS
Remélem,
hogy e rövid munkában sikerült valamelyest átfogó képet nyújtanom a budapesti
muszlimok közösségi és vallási életéről. Munkám során igyekeztem tiszteletben
tartani kéréseiket arra vonatkozóan, hogy mit írjak le és mit ne. Még számos
kutatási témát rejt magában a közösség, mint azt a függelékben közölt két utolsó
interjú is megmutatja. Ilyen: az iszlámot utólag felvett személyek helyzete,
mennyiben változott életük az iszlám felvétele óta, illetve által; ilyen a nők
helyzete; a vegyes házasságok problémája; a gyereknevelés kérdései stb.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy a budapesti muszlim közösség aktív vallási
és közösségi életet él, igyekszik megtartani ünnepeit és ennek háttereként,
alapjaként és mintegy támogatójaként áll a mecset, egyrészt, mint a vallási,
másrészt, mint a közösségi élet színhelye és megteremtője.
FÜGGELÉK
1. interjú
Abdul
Muttalib Huszein: 33 éves, líbiai származású, 1985 óta él Magyarországon. Földmérő
mérnök, a Műszaki Egyetemen doktorál. Magyar felesége áttért az iszlám hitre,
három gyerekük van. Főként a vallás gyakorlásába ütköző nehézségekről beszélgettem
vele, de számos más dologban is segítségemre volt és ezúton szeretném megköszönni
e dolgozat megírásához nyújtott szíves segítségét.
- Milyen nehézségekbe ütközik a vallás gyakorlása itt, idegen környezetben?
- Van pár dolog, ami itt nehéz. Pl. egy férfinak a nők. Az alkohollal nekem
nincs problémám, de van, aki vágyik rá. Egy másik problémát jelent az étel:
én mindig megkérdezem, hogy olajjal vagy zsírral sült-e. Az étteremben hiába,
hogy nem adnak disznóhúst, de mindenféle rántott húst egy helyen, egy olajban
sütnek és így tisztátalanná válik az a hús is, amely tulajdonképpen nem disznóhús.
Az jó pont, hogy amikor megkérdezem ezeket a dolgokat, nem hazudnak, hanem őszintén
válaszolnak.
- A munkahelyemen a főnöknek első nap kijelentettem, hogy muszlim vagyok és
pénteken imádkozni kell mennem. Sokan ezt nem teszik meg, mert attól félnek,
hogy ki fogják őket rúgni. Az imát a szünetekben tartottam meg, amikor a többiek
kávéztak. Ez a többiekből érdeklődést váltott ki. Ha idegenben is megtartja
az ember a vallását, nagyobb lesz a jutalma, hiszen nehezebb megtartani. Én
örülök neki, hogy nem muszlim országban vagyok, mert a kihívás nagyobb. Rossz
a gyerekek miatt, mert nem tanulnak arabul, az iszlám hagyományra is nehéz őket
tanítani. Más értékeket látnak, más a beszélgetési stílus, nagyon hamar akarnak
barátkozni.
- Sok pozitív dolog van abban, ha egy muszlim nem muszlim országban él. Lehet,
hogy furcsán néznek rád az emberek, de itt könnyebb megtartani a vallást. Megpróbáljuk
megteremteni a környezetünket; ezt szolgálja a mecset is. A muszlim közösségek,
amelyek itt alakultak keverék közösségek: bennük inkább látod az igazi iszlámot,
nem áll mögötte család, politika. Nem fogok hazamenni, mert a feleségem nem
akar ott élni.
- Semmiért nem adom el a vallásomat, akármennyire is nehezebbnek tűnik más dolognál.
Azért könnyű, mert az Isten nem vár tőlem többet, mint amennyit adni tudok.
2. interjú
Hanifa
Ahmed: 34 éves, öt éve él Magyarországon. Szíriából érkezett. Vegyészmérnök,
környezetvédelemből doktorál.
- Beszélj úgy általában az életedről.
- Azért jöttem Magyarországra, hogy doktorátust tanuljak. Amíg hallgató voltam
az egyetemen, az előadások között visszamentem a kollégiumba és ott imádkoztam.
Amikor a PhD-t elkezdtem, ott kellett lennem az egyetemen egész nap. A többieknek
megmondtam, hogy muszlim vagyok. Ők ezt tiszteletben tartották, és ez könnyítette
a dolgomat. A laborban évzárót szoktunk tartani és ők olyan ételt készítenek
nekem, amelyben nincs disznóhús és olyan italt, amelyben nincs alkohol.
- Az ennivaló problémáját hogyan oldod meg?
- Amikor Magyarországra jöttem, egy hónapon át nem ettem mást csak a magammal
hozott konzerveket. Miután tanultam egy kicsit magyarul, a menzán mondtam, hogy
nem eszek disznóhúst. Ma már ismerem az ételeket, így tudom, melyiket ehetem
meg és melyiket nem.
- Beszélj a szórakozásról. Hogyan szoktál szórakozni?
- Nekünk nagyon nehéz igazi magyar barátokat találni. A legtöbben isznak, akárhová
mennek és ez zavar. Barátaim inkább a muszlimok között vannak. Sportolok, moziba
szoktam menni, zenét hallgatok, főként komoly- és népzenét, vallásos énekeket,
kávézóba is szoktam járni. Discoba elmentem párszor, de nem tetszett, így oda
nem járok.
- Mit jelent az, hogy tudod itt gyakorolni vallásodat és az, hogy van ez a közösség?
- Lelki nyugodtságot ad, hogy ide jövök. Akik ide jönnek, jó emberek és én jól
érzem magam közöttük. Nem érzem magam olyan idegennek és örömet okoz, hogy idegenben
is tudom gyakorolni a vallásomat. A közösségben tudtam igazi barátságot kialakítani;
kicsit pótolja az otthonomat, az otthoni baráti kapcsolataimat.
3. interjú
Kayrat:
18 éves, Kazahsztánból érkezett; másfél éve él Magyarországon, az ELTE jogi
karának hallgatója. Saját bevallása szerint idegenbe kerülése vallásosságán
és vallási gyakorlatain nem változtatott.
- Betartod a napi ötszöri ima előírását?
- Az itteni, kollégiumi körülmények között nem tudok naponta imádkozni. Ennek
több oka is van: nem tiszta a szoba, az imához pedig tisztának kellene lennie.
A szobában magyarok is vannak és ők sem tiszták, ők hitetlenek, megeszik a disznóhúst.
Meg különben is azt hinnék, hogy meg akarom téríteni őket. Időm sincs arra,
hogy naponta ötször imádkozzak, mert tanulnom kell és egész nap az egyetemen
vagyok, ahol a körülmények nem teszik lehetővé számomra az imádkozást. Majd
imádkozni fogok, ha lesz rá időm.
- Milyen gyakran jársz mecsetbe és mit jelent ez számodra?
- Egy hónapban kb. háromszor megyek mecsetbe a péntek déli imára. A mecsetbe
menés azt jelenti számomra, hogy szent helyre megyek, ahol mindenki egyenlő.
- Fogyasztasz disznóhúst vagy alkoholt?
- Nem, mindkettő fogyasztásától tartózkodom.
- Megtartod a Ramadán havi böjtöt?
- Nem tartom meg, mert nincsenek meg hozzá a kellő körülmények.
- Mit jelent számodra az, hogy idegenben gyakorolhatod a vallásodat?
- Azt jelenti számomra, hogy vallásos vagyok és nem térek át a ti vallásotokra.
4. interjú
Stangl
Miklós: 27 éves, négy és fél éve vette fel az iszlámot.
- Beszélj arról, hogyan tartod be a különböző előírásokat és miben változott
meg az életed az iszlám felvétele óta?
- Hajnalban felkelek és a reggeli imát munkába menés előtt végzem el. A munkahelyemen
nem mindig vannak meg a kellő feltételek az ima elvégzéséhez. Néha sikerül egy
öltözőbe félrevonulni; leterítek egy tiszta anyagot és azon imádkozom. Ha nem
találok megfelelő helyet, inkább későbbre halasztom az imát. Amikor kezdtem
barátkozni az iszlámmal csak bort nem ittam - már megvolt bennem az előítélet
azelőtt is -, most már semmilyen alkoholt nem fogyasztok. Ahhoz sem járulhatok
hozzá, hogy más igyon alkoholt, tehát én nem adok neki. A legjobb szembesíteni
a többieket, hogy tőlem nem kapnak és ők tisztelnek azért, hogy ezt megtartom.
- Miben változtatta meg az életedet az iszlám? Hogyan reagált rá környezeted,
szüleid, barátaid? Hogyan szórakozol?
- Az iszlám előtt felszabadultabb volt a kapcsolatom a lányokkal. Most nem csak
a külsejüket nézem, hanem belülről, igazi értékeiket igyekszem megismerni. A
változásnak gyakorlati és eszmei oldala is van. A gyakorlati oldalt az jelenti,
hogy megszabadultam azoktól a dolgoktól, amelyek az ember pénztárcáját nyomasztják.
Az eszmei oldalát pedig, többek közt, az jelenti, hogy megtanultam a szüleimet
jobban tisztelni, jobban megkeresem azokat a dolgokat, amelyek miatt szeretem
őket. Közelebb kerültem hozzájuk. Ami a környezet reagálását illeti, a szüleim
féltenek azoknak a téves elképzeléseknek a következményeitől, amelyek az emberekben
kialakultak az iszlámról. Akik gyerekkorom óta barátaim voltak, azok most is
megmaradtak, a kapcsolatunkat nem rombolta az iszlám. Új barátokat is találtam
a muszlimok között, könnyebben tudok barátságot kötni. Ami a szórakozást illeti,
el szoktam menni közös összejövetelekre, de előbb felmérem mi lesz a kimenetele.
Így pl. ha italozásra lehet számítani, inkább nem megyek el. A moziba menést
és a tv-nézést is jobban megfontolom, jobban megválogatom, hogy mit nézzek meg.
Új szórakozást jelent számomra a Korán olvasása, valamint a mecsetben szervezett
közös kirándulások.
5. interjú
Fatima:
32 éves, vegyes házasságban született: édesanyja magyar, édesapja szíriai. Családjában
egyedül ő tartja az iszlámot. Több nemzetiségű és több generációs nagycsaládban
él. Szakmáját nézve fordító.
- Beszélj magadról általában, általában a nők helyzetéről és arról, hogy mit
jelent számodra ez a közösség?
- Szeretek ide járni, mert itt a mecsetben érzi az ember, hogy valahová tartozik.
Egyre több magyar család fordul hozzánk, mert azt mondják, hogy van itt valami,
amit máshol nem találnak meg. Ha valami problémánk van, ide jövünk és megbeszéljük.
Véleményt nyilvánítunk mindenről, így pl. a házasulandó felekről. Amikor ide
jövünk, erősítjük, bátorítjuk egymást. Át próbáljuk adni a kívülállóknak is
azt a világot, amelyben élünk. Próbálunk segíteni egymáson, akár anyagi, akár
más természetű gondokról van szó. Itt mindenki érzi, hogy egy láncolatnak a
része, amely összefogja a családot, a közösséget és nem hagyja elkallódni az
egyént és nem hagyja széthullani a családot. Tehát kicsiben ugyanazok az erők
működnek itt és ugyanúgy, mint amelyek az arab társadalomban, összefogva a családot,
a társadalmat.
A házon kívüli munka a nő számára nem kötelező, szabadon eldöntheti, hogy vállal
munkát vagy sem. Joga van otthon maradni, így a családdal tud foglalkozni és
ily módon jobban meg tudja teremteni a családi harmóniát. A társadalom pillére
a nő és nem az elnyomott egyén szerepében jelenik meg, hanem tisztelik őt. Úgy
érezzük, hogy sokkal elismertebbek vagyunk itt a közösségben, mint az a nő,
aki ide-oda rohangászik a munkahelye és az otthona között. A nő dolgozhat, ha
nem akar házon belül maradni vagy ha a családban anyagi gondok vannak. Nekem
a munkahelyemen nincs problémám. Volt olyan munkahelyem, ahol még soha nem volt
muszlim, de az ember megpróbálja szépen megmagyarázni, hogy ő muszlim. A többiek
pedig általában tiszteletben tartják ezt.
- Szólj néhány szót az öltözetedről.
- A kendő neve khímár, a ruháé dzsilbáb, a kettőt együttesen nevezzük hidzsábnak.
Én mindig ezt viselem az utcán és ha idegen jön be a lakásba, akkor is. A nő
a kincsei takargassa. A testünk a kincsünk, nem szabad tönkretenni. A nőnek
több szépség van a testén: magának a testének az alakja, haj, kezek, keblek
és testét csak bizonyos személyek láthatják: apa, fiútestvér, nagybácsi, fiú,
férj.
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM
Enzyklopaedie
des Islam Bd. 1-4
1913-1934 Herausgegeben von: M. Th. Houtsma, T. W. Arnold, R. Basset und
R. Hartmann; Leiden: Verlagsbuchhandlung (vormals: E. J. Brill);
Leipzig: Otto Harrassowitz
Goldschmidt, Arthur Jr.
1997 A Közel - Kelet rövid története
Budapest. Maecenas Könyvek.
Goldziher Ignác
1980 Az iszlám.
Budapest. Magvető Könyvkiadó
Goldziher Ignác
1981 Az iszlám kultúrája 1 - 2.
Budapest. Gondolat Könyvkiadó
Korán
1994 Ford.: Simon Róbert;
Budapest: Helikon Kiadó.
Makai György
1980 Allah és gyermekei
Budapest. Kozmosz Könyvek.
Francis Robinson
1995 Az iszlám világ atlasza.
Budapest: Helikon Kiadó; Magyar Könyvklub.
Rostoványi Zsolt
1998 Az iszlám a 21. század küszöbén
Budapest. Aula.
Simon Róbert
1994 A Korán világa.
Budapest. Helikon Kiadó
Simon Róbert
1967 Az iszlám keletkezése.
Budapest. Helikon Kiadó
Simon Róbert
1981 Az iszlám "válaszai" az európai "kihívásokra".
Magyar Tudomány 1981/9.
Montgomery Watt, William
1999 Az iszlám rövid története.
Budapest: Akkord Kiadó.
