Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Hoffer Krisztián
A MIHRÁB

Elektronikus kiadás: Terebess ázsia E-Tár
Forrás: www.geocities.com/SoHo/4155


Ha felnyitunk egy általános lexikont, a mihrábról a következőt tudhatjuk meg: ez egy imafülke, ahonnan az imám vezeti a közös istentiszteletet vagy egy - Mekka irányát jelölő - falifülke a mohamedán mecsetben. A szó eredetét vizsgálva érdekes dolgokat fedezhetünk fel. A mihráb szót - amennyiben nem jövevényszó - a "HRB" gyökből képezhették az arabok. Azonban a fogalom - melyet ez a gyök jelöl - első pillantásra távol áll a mihráb mai jelentésétől. Az ebből a gyökből képzett első törzsbeli ige jelentése "nagyon dühösnek lenni", a másodiké "provokálni, izgatni", a harmadiké "harcolni, csatázni vkivel", a negyediké pedig "háborúzni, hadat viselni vkivel". Sokan foglalkoztak ezzel a problémával, mint például Lane és Goldziher, ők ketten hasonló véleményen voltak, miszerint az ember önmagával és az ördöggel harcol ima közben. Magának Mohamednek is volt egy mondása, amellyel próbálták megmagyarázni: "ahogy a vér kering az emberek ereiben, úgy kering az ördög is körülöttük." Egyesek azonban jövevény szónak tartják, és nem a "HRB" gyökből származtatják, mint Dillmann vagy Fraenkel - ők az etióp "měkwěráb"-ban keresték az eredetét, vagy Beer és Daiches, akik a héber "horbót" szóval próbálták összefüggésbe hozni. Akár jövevényszó, akár nem, az iszlám sajátjává tette. A szó jelentésköre mára leszűkült, de az iszlám előtti időkben, és az iszlám első századaiban is nagyobb volt. A preiszlám időkben előforduló jelentései közül a gyakoribbak valamilyen előkelő helyet jelölnek, ilyenek például a "magas hely", "első, legfontosabb hely", "egy király magánlakosztálya", "a főnök ülőhelye", "a legmagasabb szoba egy házban", "egy szoba, ahová lépcsővel lehet feljutni", "palota", "egy sátor vagy szoba felső vége". A Koránban két jelentésben szerepel, az egyik a Saba` szúrában szereplő "palota, úri lak" jelentés: 

"Elkészítették neki (Salamonnak), amit akart: palotákat, szobrokat, medencékhez hasonló tálakat és szilárdan álló üstöket."

Ugyanezzel a jelentéssel fordul elő a Sád szúrában: 

"Vajon eljutott-e hozzád azoknak a története, akik pereskedtek egymással? (Emlékezz arra), amikor átmásztak a falon a palotába (Dávidhoz)"

A mihráb Koránban szereplő másik jelentése "szentély, templom", ez megtalálható az Ál "Imrán szúrában: 

"Az ő Ura kegyesen elfogadta (a leányt) és (az az Úr akaratából) illendő módon nőttön növekedett. Zakariás vette őt gondjaiba. Valahányszor Zakariás belépett hozzá a szentélybe, úgy találta, hogy minden szükségessel el van látva (anélkül, hogy valaki is gondoskodott volna róla). "Mária!" - mondta (neki) - "Honnan van neked (mind)ez? "Ő (pedig) azt mondta: "Allahtól." Allah ellátja azt, akit akar, számadás nélkül. Zakariás akkor az Urához fohászkodott, mondván: "Ajándékozz meg engem tenmagadtól derék utódokkal! Te meghallgatod a fohászt." És megszólították őt az angyalok, amikor a szentélyben állva imáját végezte: "Allah hírül adja neked János (megszületését, aki eljő, hogy) megerősítse Allah igéjét (kalima), s aki úr lesz, önmegtartóztató és próféta az igazak közül.""

Ugyanez a Mária szúrában: "És kiment (Zakariás) a szentélyből a népéhez és (jelbeszéddel) mutatta nékik: "Magasztaljátok (az Urat) reggel és este!"" Zakariás utóbbi mondata szerepel a török mihrábok fölött. 

Vajon hogyan kapta ez a fülke a mihráb nevet? Ezen a téren megoszlanak a vélemények. Becker szerint a mihráb ünnepélyes alkalmakkor a főnök vagy fejedelem ülőhelyéül szolgáló hely lehetett, és összefüggésben volt a lándzsával amit a fejedelmek, a Próféta és a kalifák elé vittek ilyen alkalmakkor. Aztán ennek a helynek a nevét kiterjesztették az egész palotára. Az egészen eredeti jelentésnek élnie kellett még az `Umayyádok idején is, különben nem használhatták volna a szót a mecsetbeli fülkére. Ezt könnyebb elfogadni, ha tudjuk, hogy kezdetben a mecsetet nem csak istentiszteletre használták, hanem egyéb gyülekezésre is. Fehérvári úgy véli, díszített fülkék már jóval az Iszlám előtti időkben megjelentek, és az uralkodók - esetleg egy magasra emelt helyen - ilyenek alatt intézték fontos dolgaikat. (Ilyen oszlopokon álló tető alatt tartották a kultusz szent tárgyait is) Ő is azon a véleményen van tehát, hogy egy magasabb rangú személy, ez alatt vagy ezen a helyen intézte kiemelkedő dolgait. Innen eredhet a preiszlám "legfontosabb hely" jelentés is. Már az iszlám előtti araboknál is megvolt egy hasonló forma, a qubba, amely egy félkör alapú sátor volt, alatta pedig a szent tárgyak foglaltak helyet. (Ez lehet az, amit Fehérvári említett, tehát nem csak a szó, hanem a forma is ugyanattól az egy dologtól eredhetett.) Elképzelhető, hogy az arabok muszlim köntösbe öltöztetve meg akarták tartani ezt a szokást. Azonban nem mindenki ért ezzel egyet. Sokak szerint a mihráb a keresztény szentély imitálása lehetett. Ezt alátámasztja a III-IV. századi keresztény szentélyek mihrábbal való hasonlósága. (Dogan Kuban szerint is így van, ezt még azzal is kiegészíti, hogy a sadr már maga meghatározta a qiblát.) Természetesen több dolog is közrejátszhatott. Mások buddhista eredetűnek tartják. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden mihráb fülkeformájú. Ahová Mohamedet temették, szintén egy mihráb volt, ezt a helyet pedig egy kőlappal jelölték meg. Innen eredhetnek lapmihrábok, melyekről hamarosan szó lesz. Előtte szót kell ejteni a qibláról, hiszen a mihráb feladata ennek jelölése is. Ma már mihráb helyett sokszor qiblának hívják, annyira elsődlegessé vált ez a feladata. Az ima, az istentisztelet iránya - ha nem is annyira, mint az iszlámban, de - más vallásoknál is fontos. A zoroasztriánusok a Nap felé fordulva imádkoztak (de nem azt imádták). A keresztények templomainak is sokszor kelet-nyugati a beállítása. (Arab történészek írták, hogy a szírektől elfoglalt keresztény templomok kelet-nyugati irányban álltak, így a muszlim hódítóknak csak be kellett csukniuk a nyugati kaput, és nyitni egyet az északi falon. A damaszkuszi `Umayyád mecset szerkezete is a keresztény templomokéra hasonlít.) A zsidóknál Jeruzsálem az ima iránya, és ez volt kezdetben a muszlimok - Mohamed által meghatározott - qiblája is, de a Hidsra után 16-18 hónappal, látva a zsidók hajthatatlanságát átirányította Mekkára, pontosabban a Kábára, melyet az ősi vallás miatt tehetett az iszlám részévé, Jeruzsálem szent várossá nyílvánításához hasonló okból. (A történet szerint salát - pontosabban a második meghajlás - közben gondolta meg magát, és fordult Jeruzsálemtől a Kába felé, a gyülekezet pedig követte mozdulatát.) Megoszlanak a vélemények azt illetően, hogy csak egy fülkét, vagy bármit, ami a qiblát jelöli nevezhetünk mihrábnak. Diaz szerint kezdetben nem fülkével jelölték a qiblát, hanem egy jelzéssel ellátott kőlappal (Kiblaplatte), vagy csupán a falra vésett vagy festett jelzéssel. Ezt látszik igazolni, hogy a Próféta mecsetében egy nagy kő volt a qiblafal előtt, mely előbb az északi (Jeruzsálem), majd (624-től) a déli (Mekka) fal volt. Maqrízí-től tudjuk, "Amr ibn al-`Ás Fustátban (642-ben) épült mecsetében sem volt fülke, mégis jelölték a qiblát, feltehetőleg egy kőlappal. Az épségben meglévők közül elsőnek tartott mihráblap Sulaymán mihrábja a Qubbat as-Sakhra alatt, ez egy márványlap. Az első mihrábfülkét "Umar ibn "Abd al-"Azíz készíthette a Próféta mecsetének újjáépítésekor, 706-707-ben. A fülkeépítés az `Umayyádok idején jelent meg, és az `Abbásidák idején vált általánossá. Az építészeknek kezdetben nem voltak meg a megfelelő eszközeik Mekka irányának pontos beállítására; később egyes rosszul irányított mecsetekben új qiblát építettek, hogy immár tényleg a Kába felé fordulhassanak ima közben. A mecsetekben egy főmihráb van és azonkívül még lehet több mellékmihráb is, általában páros számban a szimmetria miatt. Ezek nem csak a qiblafalon, hanem az azzal párhuzamos falakon és oszlopokon (pl. Damaszkusz, `Umayyád mecset) is lehetnek. Egyes helyeken szívesen neveztek el mihrábot egy híres mecsetről vagy személyről. A létező mihráb-formák (szögletes, félköríves, patkóíves stb.) közül egyesek mindenhol elterjedtek, másokat viszont csak bizonyos területeken használnak. A muszlim művészet kihasználja a mihráb adta lehetőséget, és a mecset egyik legdíszesebb részévé teszi azt.


Irodalomjegyzék

Fehérvári Géza: Development of the mihráb down to the XIVth century (London, 1961)

Kuban, Dogan: Muslim religious architecture (Leiden, 1974)

Creswell, K.A.C.: A short account of early Muslim architecture (London, 1989)

Korán (ford. Simon Róbert, 2. kiadás)

Simon Róbert: A Korán világa 

Diez, : Mihráb, Enzyklopädie des Islams 

Fehérvári Géza: Mihráb, Encyclopaedia of Islam