Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Hoffer Krisztián
A MIHRÁB

Elektronikus kiadás: Terebess ázsia E-Tár
Forrás: www.geocities.com/SoHo/4155


Ha felnyitunk egy általános lexikont, a mihrábról a következőt tudhatjuk meg: ez egy imafülke, ahonnan az imám vezeti a közös istentiszteletet vagy egy - Mekka irányát jelölő - falifülke a mohamedán mecsetben. A szó eredetét vizsgálva érdekes dolgokat fedezhetünk fel. A mihráb szót - amennyiben nem jövevényszó - a "HRB" gyökből képezhették az arabok. Azonban a fogalom - melyet ez a gyök jelöl - első pillantásra távol áll a mihráb mai jelentésétől. Az ebből a gyökből képzett első törzsbeli ige jelentése "nagyon dühösnek lenni", a másodiké "provokálni, izgatni", a harmadiké "harcolni, csatázni vkivel", a negyediké pedig "háborúzni, hadat viselni vkivel". Sokan foglalkoztak ezzel a problémával, mint például Lane és Goldziher, ők ketten hasonló véleményen voltak, miszerint az ember önmagával és az ördöggel harcol ima közben. Magának Mohamednek is volt egy mondása, amellyel próbálták megmagyarázni: "ahogy a vér kering az emberek ereiben, úgy kering az ördög is körülöttük." Egyesek azonban jövevény szónak tartják, és nem a "HRB" gyökből származtatják, mint Dillmann vagy Fraenkel - ők az etióp "měkwěráb"-ban keresték az eredetét, vagy Beer és Daiches, akik a héber "horbót" szóval próbálták összefüggésbe hozni. Akár jövevényszó, akár nem, az iszlám sajátjává tette. A szó jelentésköre mára leszűkült, de az iszlám előtti időkben, és az iszlám első századaiban is nagyobb volt. A preiszlám időkben előforduló jelentései közül a gyakoribbak valamilyen előkelő helyet jelölnek, ilyenek például a "magas hely", "első, legfontosabb hely", "egy király magánlakosztálya", "a főnök ülőhelye", "a legmagasabb szoba egy házban", "egy szoba, ahová lépcsővel lehet feljutni", "palota", "egy sátor vagy szoba felső vége". A Koránban két jelentésben szerepel, az egyik a Saba` szúrában szereplő "palota, úri lak" jelentés: 

"Elkészítették neki (Salamonnak), amit akart: palotákat, szobrokat, medencékhez hasonló tálakat és szilárdan álló üstöket."

Ugyanezzel a jelentéssel fordul elő a Sád szúrában: 

"Vajon eljutott-e hozzád azoknak a története, akik pereskedtek egymással? (Emlékezz arra), amikor átmásztak a falon a palotába (Dávidhoz)"

A mihráb Koránban szereplő másik jelentése "szentély, templom", ez megtalálható az Ál "Imrán szúrában: 

"Az ő Ura kegyesen elfogadta (a leányt) és (az az Úr akaratából) illendő módon nőttön növekedett. Zakariás vette őt gondjaiba. Valahányszor Zakariás belépett hozzá a szentélybe, úgy találta, hogy minden szükségessel el van látva (anélkül, hogy valaki is gondoskodott volna róla). "Mária!" - mondta (neki) - "Honnan van neked (mind)ez? "Ő (pedig) azt mondta: "Allahtól." Allah ellátja azt, akit akar, számadás nélkül. Zakariás akkor az Urához fohászkodott, mondván: "Ajándékozz meg engem tenmagadtól derék utódokkal! Te meghallgatod a fohászt." És megszólították őt az angyalok, amikor a szentélyben állva imáját végezte: "Allah hírül adja neked János (megszületését, aki eljő, hogy) megerősítse Allah igéjét (kalima), s aki úr lesz, önmegtartóztató és próféta az igazak közül.""

Ugyanez a Mária szúrában: "És kiment (Zakariás) a szentélyből a népéhez és (jelbeszéddel) mutatta nékik: "Magasztaljátok (az Urat) reggel és este!"" Zakariás utóbbi mondata szerepel a török mihrábok fölött. 

Vajon hogyan kapta ez a fülke a mihráb nevet? Ezen a téren megoszlanak a vélemények. Becker szerint a mihráb ünnepélyes alkalmakkor a főnök vagy fejedelem ülőhelyéül szolgáló hely lehetett, és összefüggésben volt a lándzsával amit a fejedelmek, a Próféta és a kalifák elé vittek ilyen alkalmakkor. Aztán ennek a helynek a nevét kiterjesztették az egész palotára. Az egészen eredeti jelentésnek élnie kellett még az `Umayyádok idején is, különben nem használhatták volna a szót a mecsetbeli fülkére. Ezt könnyebb elfogadni, ha tudjuk, hogy kezdetben a mecsetet nem csak istentiszteletre használták, hanem egyéb gyülekezésre is. Fehérvári úgy véli, díszített fülkék már jóval az Iszlám előtti időkben megjelentek, és az uralkodók - esetleg egy magasra emelt helyen - ilyenek alatt intézték fontos dolgaikat. (Ilyen oszlopokon álló tető alatt tartották a kultusz szent tárgyait is) Ő is azon a véleményen van tehát, hogy egy magasabb rangú személy, ez alatt vagy ezen a helyen intézte kiemelkedő dolgait. Innen eredhet a preiszlám "legfontosabb hely" jelentés is. Már az iszlám előtti araboknál is megvolt egy hasonló forma, a qubba, amely egy félkör alapú sátor volt, alatta pedig a szent tárgyak foglaltak helyet. (Ez lehet az, amit Fehérvári említett, tehát nem csak a szó, hanem a forma is ugyanattól az egy dologtól eredhetett.) Elképzelhető, hogy az arabok muszlim köntösbe öltöztetve meg akarták tartani ezt a szokást. Azonban nem mindenki ért ezzel egyet. Sokak szerint a mihráb a keresztény szentély imitálása lehetett. Ezt alátámasztja a III-IV. századi keresztény szentélyek mihrábbal való hasonlósága. (Dogan Kuban szerint is így van, ezt még azzal is kiegészíti, hogy a sadr már maga meghatározta a qiblát.) Természetesen több dolog is közrejátszhatott. Mások buddhista eredetűnek tartják. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden mihráb fülkeformájú. Ahová Mohamedet temették, szintén egy mihráb volt, ezt a helyet pedig egy kőlappal jelölték meg. Innen eredhetnek lapmihrábok, melyekről hamarosan szó lesz. Előtte szót kell ejteni a qibláról, hiszen a mihráb feladata ennek jelölése is. Ma már mihráb helyett sokszor qiblának hívják, annyira elsődlegessé vált ez a feladata. Az ima, az istentisztelet iránya - ha nem is annyira, mint az iszlámban, de - más vallásoknál is fontos. A zoroasztriánusok a Nap felé fordulva imádkoztak (de nem azt imádták). A keresztények templomainak is sokszor kelet-nyugati a beállítása. (Arab történészek írták, hogy a szírektől elfoglalt keresztény templomok kelet-nyugati irányban álltak, így a muszlim hódítóknak csak be kellett csukniuk a nyugati kaput, és nyitni egyet az északi falon. A damaszkuszi `Umayyád mecset szerkezete is a keresztény templomokéra hasonlít.) A zsidóknál Jeruzsálem az ima iránya, és ez volt kezdetben a muszlimok - Mohamed által meghatározott - qiblája is, de a Hidsra után 16-18 hónappal, látva a zsidók hajthatatlanságát átirányította Mekkára, pontosabban a Kábára, melyet az ősi vallás miatt tehetett az iszlám részévé, Jeruzsálem szent várossá nyílvánításához hasonló okból. (A történet szerint salát - pontosabban a második meghajlás - közben gondolta meg magát, és fordult Jeruzsálemtől a Kába felé, a gyülekezet pedig követte mozdulatát.) Megoszlanak a vélemények azt illetően, hogy csak egy fülkét, vagy bármit, ami a qiblát jelöli nevezhetünk mihrábnak. Diaz szerint kezdetben nem fülkével jelölték a qiblát, hanem egy jelzéssel ellátott kőlappal (Kiblaplatte), vagy csupán a falra vésett vagy festett jelzéssel. Ezt látszik igazolni, hogy a Próféta mecsetében egy nagy kő volt a qiblafal előtt, mely előbb az északi (Jeruzsálem), majd (624-től) a déli (Mekka) fal volt. Maqrízí-től tudjuk, "Amr ibn al-`Ás Fustátban (642-ben) épült mecsetében sem volt fülke, mégis jelölték a qiblát, feltehetőleg egy kőlappal. Az épségben meglévők közül elsőnek tartott mihráblap Sulaymán mihrábja a Qubbat as-Sakhra alatt, ez egy márványlap. Az első mihrábfülkét "Umar ibn "Abd al-"Azíz készíthette a Próféta mecsetének újjáépítésekor, 706-707-ben. A fülkeépítés az `Umayyádok idején jelent meg, és az `Abbásidák idején vált általánossá. Az építészeknek kezdetben nem voltak meg a megfelelő eszközeik Mekka irányának pontos beállítására; később egyes rosszul irányított mecsetekben új qiblát építettek, hogy immár tényleg a Kába felé fordulhassanak ima közben. A mecsetekben egy főmihráb van és azonkívül még lehet több mellékmihráb is, általában páros számban a szimmetria miatt. Ezek nem csak a qiblafalon, hanem az azzal párhuzamos falakon és oszlopokon (pl. Damaszkusz, `Umayyád mecset) is lehetnek. Egyes helyeken szívesen neveztek el mihrábot egy híres mecsetről vagy személyről. A létező mihráb-formák (szögletes, félköríves, patkóíves stb.) közül egyesek mindenhol elterjedtek, másokat viszont csak bizonyos területeken használnak. A muszlim művészet kihasználja a mihráb adta lehetőséget, és a mecset egyik legdíszesebb részévé teszi azt.


Irodalomjegyzék

Fehérvári Géza: Development of the mihráb down to the XIVth century (London, 1961)

Kuban, Dogan: Muslim religious architecture (Leiden, 1974)

Creswell, K.A.C.: A short account of early Muslim architecture (London, 1989)

Korán (ford. Simon Róbert, 2. kiadás)

Simon Róbert: A Korán világa 

Diez, : Mihráb, Enzyklopädie des Islams 

Fehérvári Géza: Mihráb, Encyclopaedia of Islam