Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Hoffer
Krisztián
A MIHRÁB
Elektronikus kiadás: Terebess ázsia E-Tár
Forrás: www.geocities.com/SoHo/4155
Ha felnyitunk egy általános lexikont, a mihrábról a következőt tudhatjuk meg:
ez egy imafülke, ahonnan az imám vezeti a közös istentiszteletet vagy egy -
Mekka irányát jelölő - falifülke a mohamedán mecsetben. A szó eredetét vizsgálva
érdekes dolgokat fedezhetünk fel. A mihráb szót - amennyiben nem jövevényszó
- a "HRB" gyökből képezhették az arabok. Azonban a fogalom - melyet ez
a gyök jelöl - első pillantásra távol áll a mihráb mai jelentésétől. Az ebből
a gyökből képzett első törzsbeli ige jelentése "nagyon dühösnek lenni",
a másodiké "provokálni, izgatni", a harmadiké "harcolni, csatázni vkivel",
a negyediké pedig "háborúzni, hadat viselni vkivel". Sokan foglalkoztak
ezzel a problémával, mint például Lane és Goldziher, ők ketten hasonló véleményen
voltak, miszerint az ember önmagával és az ördöggel harcol ima közben. Magának
Mohamednek is volt egy mondása, amellyel próbálták megmagyarázni: "ahogy a vér
kering az emberek ereiben, úgy kering az ördög is körülöttük." Egyesek
azonban jövevény szónak tartják, és nem a "HRB" gyökből származtatják,
mint Dillmann vagy Fraenkel - ők az etióp "měkwěráb"-ban keresték az eredetét,
vagy Beer és Daiches, akik a héber "horbót" szóval próbálták összefüggésbe
hozni. Akár jövevényszó, akár nem, az iszlám sajátjává tette. A szó jelentésköre
mára leszűkült, de az iszlám előtti időkben, és az iszlám első századaiban is
nagyobb volt. A preiszlám időkben előforduló jelentései közül a gyakoribbak
valamilyen előkelő helyet jelölnek, ilyenek például a "magas hely", "első,
legfontosabb hely", "egy király magánlakosztálya", "a főnök ülőhelye",
"a legmagasabb szoba egy házban", "egy szoba, ahová lépcsővel lehet feljutni",
"palota", "egy sátor vagy szoba felső vége". A Koránban két jelentésben
szerepel, az egyik a Saba` szúrában szereplő "palota, úri lak" jelentés:
"Elkészítették neki (Salamonnak), amit akart: palotákat, szobrokat, medencékhez hasonló tálakat és szilárdan álló üstöket."
Ugyanezzel a jelentéssel fordul elő a Sád szúrában:
"Vajon eljutott-e hozzád azoknak a története, akik pereskedtek egymással? (Emlékezz arra), amikor átmásztak a falon a palotába (Dávidhoz)"
A mihráb Koránban szereplő másik jelentése "szentély, templom", ez megtalálható az Ál "Imrán szúrában:
"Az ő Ura kegyesen elfogadta (a leányt) és (az az Úr akaratából) illendő módon nőttön növekedett. Zakariás vette őt gondjaiba. Valahányszor Zakariás belépett hozzá a szentélybe, úgy találta, hogy minden szükségessel el van látva (anélkül, hogy valaki is gondoskodott volna róla). "Mária!" - mondta (neki) - "Honnan van neked (mind)ez? "Ő (pedig) azt mondta: "Allahtól." Allah ellátja azt, akit akar, számadás nélkül. Zakariás akkor az Urához fohászkodott, mondván: "Ajándékozz meg engem tenmagadtól derék utódokkal! Te meghallgatod a fohászt." És megszólították őt az angyalok, amikor a szentélyben állva imáját végezte: "Allah hírül adja neked János (megszületését, aki eljő, hogy) megerősítse Allah igéjét (kalima), s aki úr lesz, önmegtartóztató és próféta az igazak közül.""
Ugyanez a Mária szúrában: "És kiment (Zakariás) a szentélyből a népéhez és (jelbeszéddel) mutatta nékik: "Magasztaljátok (az Urat) reggel és este!"" Zakariás utóbbi mondata szerepel a török mihrábok fölött.
Vajon hogyan
kapta ez a fülke a mihráb nevet? Ezen a téren megoszlanak a vélemények. Becker
szerint a mihráb ünnepélyes alkalmakkor a főnök vagy fejedelem ülőhelyéül szolgáló
hely lehetett, és összefüggésben volt a lándzsával amit a fejedelmek, a Próféta
és a kalifák elé vittek ilyen alkalmakkor. Aztán ennek a helynek a nevét kiterjesztették
az egész palotára. Az egészen eredeti jelentésnek élnie kellett még az `Umayyádok
idején is, különben nem használhatták volna a szót a mecsetbeli fülkére. Ezt
könnyebb elfogadni, ha tudjuk, hogy kezdetben a mecsetet nem csak istentiszteletre
használták, hanem egyéb gyülekezésre is. Fehérvári úgy véli, díszített fülkék
már jóval az Iszlám előtti időkben megjelentek, és az uralkodók - esetleg egy
magasra emelt helyen - ilyenek alatt intézték fontos dolgaikat. (Ilyen oszlopokon
álló tető alatt tartották a kultusz szent tárgyait is) Ő is azon a véleményen
van tehát, hogy egy magasabb rangú személy, ez alatt vagy ezen a helyen intézte
kiemelkedő dolgait. Innen eredhet a preiszlám "legfontosabb hely" jelentés
is. Már az iszlám előtti araboknál is megvolt egy hasonló forma, a qubba, amely
egy félkör alapú sátor volt, alatta pedig a szent tárgyak foglaltak helyet.
(Ez lehet az, amit Fehérvári említett, tehát nem csak a szó, hanem a forma is
ugyanattól az egy dologtól eredhetett.) Elképzelhető, hogy az arabok muszlim
köntösbe öltöztetve meg akarták tartani ezt a szokást. Azonban nem mindenki
ért ezzel egyet. Sokak szerint a mihráb a keresztény szentély imitálása lehetett.
Ezt alátámasztja a III-IV. századi keresztény szentélyek mihrábbal való hasonlósága.
(Dogan Kuban szerint is így van, ezt még azzal is kiegészíti, hogy a sadr már
maga meghatározta a qiblát.) Természetesen több dolog is közrejátszhatott. Mások
buddhista eredetűnek tartják. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden mihráb
fülkeformájú. Ahová Mohamedet temették, szintén egy mihráb volt, ezt a helyet
pedig egy kőlappal jelölték meg. Innen eredhetnek lapmihrábok, melyekről hamarosan
szó lesz. Előtte szót kell ejteni a qibláról, hiszen a mihráb feladata ennek
jelölése is. Ma már mihráb helyett sokszor qiblának hívják, annyira elsődlegessé
vált ez a feladata. Az ima, az istentisztelet iránya - ha nem is annyira, mint
az iszlámban, de - más vallásoknál is fontos. A zoroasztriánusok a Nap felé
fordulva imádkoztak (de nem azt imádták). A keresztények templomainak is sokszor
kelet-nyugati a beállítása. (Arab történészek írták, hogy a szírektől elfoglalt
keresztény templomok kelet-nyugati irányban álltak, így a muszlim hódítóknak
csak be kellett csukniuk a nyugati kaput, és nyitni egyet az északi falon. A
damaszkuszi `Umayyád mecset szerkezete is a keresztény templomokéra hasonlít.)
A zsidóknál Jeruzsálem az ima iránya, és ez volt kezdetben a muszlimok - Mohamed
által meghatározott - qiblája is, de a Hidsra után 16-18 hónappal, látva a zsidók
hajthatatlanságát átirányította Mekkára, pontosabban a Kábára, melyet az ősi
vallás miatt tehetett az iszlám részévé, Jeruzsálem szent várossá nyílvánításához
hasonló okból. (A történet szerint salát - pontosabban a második meghajlás -
közben gondolta meg magát, és fordult Jeruzsálemtől a Kába felé, a gyülekezet
pedig követte mozdulatát.) Megoszlanak a vélemények azt illetően, hogy csak
egy fülkét, vagy bármit, ami a qiblát jelöli nevezhetünk mihrábnak. Diaz szerint
kezdetben nem fülkével jelölték a qiblát, hanem egy jelzéssel ellátott kőlappal
(Kiblaplatte), vagy csupán a falra vésett vagy festett jelzéssel. Ezt látszik
igazolni, hogy a Próféta mecsetében egy nagy kő volt a qiblafal előtt, mely
előbb az északi (Jeruzsálem), majd (624-től) a déli (Mekka) fal volt. Maqrízí-től
tudjuk, "Amr ibn al-`Ás Fustátban (642-ben) épült mecsetében sem volt fülke,
mégis jelölték a qiblát, feltehetőleg egy kőlappal. Az épségben meglévők közül
elsőnek tartott mihráblap Sulaymán mihrábja a Qubbat as-Sakhra alatt, ez egy
márványlap. Az első mihrábfülkét "Umar ibn "Abd al-"Azíz készíthette a Próféta
mecsetének újjáépítésekor, 706-707-ben. A fülkeépítés az `Umayyádok idején jelent
meg, és az `Abbásidák idején vált általánossá. Az építészeknek kezdetben nem
voltak meg a megfelelő eszközeik Mekka irányának pontos beállítására; később
egyes rosszul irányított mecsetekben új qiblát építettek, hogy immár tényleg
a Kába felé fordulhassanak ima közben. A mecsetekben egy főmihráb van és azonkívül
még lehet több mellékmihráb is, általában páros számban a szimmetria miatt.
Ezek nem csak a qiblafalon, hanem az azzal párhuzamos falakon és oszlopokon
(pl. Damaszkusz, `Umayyád mecset) is lehetnek. Egyes helyeken szívesen neveztek
el mihrábot egy híres mecsetről vagy személyről. A létező mihráb-formák (szögletes,
félköríves, patkóíves stb.) közül egyesek mindenhol elterjedtek, másokat viszont
csak bizonyos területeken használnak. A muszlim művészet kihasználja a mihráb
adta lehetőséget, és a mecset egyik legdíszesebb részévé teszi azt.
Irodalomjegyzék
Fehérvári Géza: Development of the mihráb down to the XIVth century (London, 1961)
Kuban, Dogan: Muslim religious architecture (Leiden, 1974)
Creswell, K.A.C.: A short account of early Muslim architecture (London, 1989)
Korán (ford. Simon Róbert, 2. kiadás)
Simon Róbert: A Korán világa
Diez, : Mihráb, Enzyklopädie des Islams
Fehérvári Géza: Mihráb, Encyclopaedia of Islam
