Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Zírida
Zírida,
más néven BANÚ ZÍRI, szanhádzsa berber származású muszlim dinasztia; különböző
ágai Ifríkijában (Tunézia és Kelet-Algéria) és Granadában (972-től 1152-ig) uralkodtak.
A család először az algériai Kabília területén szerzett hatalmat, s tagjai itt
alapították meg első fővárosukat, Asírt. Hamarosan az al-Kajravánban (Kairouan,
Tunézia) uralkodó Fátimidák szövetségesei lettek. Hűségük jutalmaként al-Muizz
Fátimida kalifa új fővárosából, Kairóból (972) kinevezte I. Júszuf Buluggín ibn
Zírit al-Kajraván kormányzójává, s neki ígért minden olyan területet, amelyet
a Zíridák ősellenségeitől, a zenáta törzstől meg tud szerezni. Buluggín uralma
alatt a Zírida állam nyugati határait egészen Szabtáig (ma Ceuta, Marokkó területébe
ékelődő spanyol enklávé), a Gibraltári-szoros déli partjáig tolta előre. Bádísz
ibn al-Manszúr alatt (995-1016) a Zírida állam két részre szakadt: a Zírida-dinasztia
keleten (székváros al-Kajraván), rokonaik, a Hammádidák pedig Algériában (székváros
Kalat Baní Hammád) uralkodtak. 1048-ban, al-Muizz (1016-62) idején a gazdasági
föllendülésre építve a Zíridák függetlenítették magukat a Fátimidáktól, és elvetették
azok síita hitét is. A Fátimidák válaszképpen rászabadították a Maghrebre a banú
hilál és banú szulajm beduin törzseket (1052). A keletre vezető régi útvonalaktól
elszakított Észak-Afrika anarchiába zuhant: a mezőgazdasági vidékek elpusztultak,
a paraszti gazdálkodás tönkrement, és sok letelepedett közösség visszatért a nomád
életmódhoz. A Zíridák Mahdíjába menekültek.
Megrendült államuk nem tudott
már sokáig ellenállni a szicíliai normannok partvidék elleni támadásainak, és
1148-ban összeomlott. 1067-ben a Hammádidák át tudták menteni hatalmukat Bidzsája
(Bougie) városába, ahol virágzó kereskedelmet építettek ki egészen az 1152-es
almohád hódításig.
A
Zíridák egy másik csoportja Spanyolországban az ottani Omajjád-kalifa, al-Muzaffar
(1002-08) berber seregének részeként telepedett le. Ők Záví ibn Zíri vezetésével
önálló dinasztiát (1012-90) hoztak létre Granadában. A XI. század kezdetén a spanyolországi
Omajjád-kalifa, Szulejmán al-Musztaín a Zíridáknak adta Ilbíra tartományt, s a
dinasztia 1038-ra a maga birtokaihoz csatolta Jaént és Cabrát is. Miután 1058
körül Bádísz ibn Habbúsz elfoglalta Malagát a Hammúdidáktól, a város a spanyolországi
Zírida uralom második központjává vált. Bár a zallákai csatában (1086) a Zíridák
Júszuf ibn Tásfín almohád uralkodó mellett álltak. 1090-ben az almohádok véget
vetettek a dinasztia uralmának.
