Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Zijárida-dinasztia

Zijárida, más írásmóddal ZEJÁRIDA, Kaszpi-tenger déli partján fekvő Gurgán és Mázandarán tartományban 927-től kb. 1090-ig uralkodó iráni dinasztia. Alapítója Mardávíz ibn Zijár (ur. 927-935) volt, aki az iráni Számánidák hadseregén belül kitört lázadást kihasználva magához ragadta a hatalmat Észak-Iránba. Hamarosan terjeszkedni kezdett, s elfoglalta Hamadán és Eszfahán városát. Amikor Mardávízt 935-ben meggyilkolták, a Zijáridák ereje megrendült. A következő időszakot a Számánida- és Bújida-dinasztia torzsalkodása jellemezte, amelynek során a Zijáridák többször is átálltak egyik oldalról a másikra, így őrizve meg önállóságukat. Amikor azonban a Gaznavida-dinasztia megszilárdította hatalmát, a Zijáridáknak is el kellett ismerniük az új uralkodócsalád fennhatóságát, s több dinasztikus házassággal fűzték szorosabbra velük a szövetséget. A XI. század közepén Mázandaránt elfoglalták a szeldzsukok, s ekkor a Zijáridák visszavonultak a Kaszpi-tenger partjairól délre eső hegyvidékre, ahol nagyjából 1090-ig fennmaradt államuk. A Zijáridák neves művészetpártolók voltak. Al-Bírúni muszlim földrajz- és természettudós évekig élt I. Kábúsz ibn Vosmagír (ur. 978-1012) udvarában. A dinasztiához tartozó Kejkávúsz (ur. 1049-90) írta az egyik híres udvari etikettgyűjteményt, a Kábúsz-námét ("Kábúsz könyve").