Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Zijádida-dinasztia

Zijádida, Jemenben uralkodó muszlim dinasztia 819-től 1018-ig, fővárosa Zabíd volt.
Al-Mámún Abbászida-kalifa a Jemen fölötti uralmat a Zijád-család kezébe adta, hogy visszaverjék a dél-arábiai Alidák - az Abbászidák síita ellenfelei - hatalmi törekvéseit. A Zijádida-dinasztia első tagja, Muhammad inb Zijád, a khorászáni hadtestek és lovasság segítségével megszilárdította uralmát Tiháma (a Vörös-tenger jemeni partvidéke) fölött; fennhatóságát a hegyvidék peremén élő törzsek vezetői is elismerték. A belső vidéken fekvő Szanáa azonban az Abbászidák ellenőrzése alatt maradt, s miután a Banú Jáfur család, a vidék iszlám előtti előkelői 859-ben önálló dinasztiát hoztak ott létre, hamarosan arra kényszerítették a Zijádida uralkodót, Ibráhím ibn Muhammadot (859-902), hogy adófizetés fejében adjon át nekik területeket. Ibráhím halála után a Zijádidák újabb területeket vesztettek a karmatí szekta javára, többek között magát Zabíd városát is. Abul-Dzsajs Iszhák azonban a Zijádida-dinasztia hatalmát és elveszett birtokait is visszaszerezte, s ezzel fényes korszak kezdődött a család történetében (904-981).
A Zijádidák fővárosát 989-ben elfoglalta és fölégette a Banú Jáfur-dinasztia, miközben a valóságos hatalom a Zijádidák kezéből átkerült etióp származású rabszolgavezírjeikhez. A mamlúk (rabszolga) al-Huszajn ibn Szaláma a Jáfuridák támadása után megmentette a királyságot a teljes összeomlástól. Uralkodása után egyik rabszolgája, Mardzsán lépett trónra, aki a királyság kormányzását két másik mamlúkra bízta: az északi tartományok Naddzsáh, a főváros és a déli vidékek pedig Nafísz kezébe kerültek. 1018-ban Nafísz parancsára meggyilkolták az utolsó Zijádida-uralkodót. A Zabíd fölötti uralma végül azonban Nadzsáh kaparintotta meg, s 1022-től megkezdődött Jemenben a Nadzsáhidák kora.