Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

ZHONG KUI
Zhong Kui a legismertebb kínai démonűző, a démonok ura és parancsolója. A róla szóló történetek szerint egy tehetséges, ám rettenetesen riasztó külsejű férfiú volt, akit a hivatalnoki vizsgáján csúfsága miatt a császár előtt megaláztak. Bánatában a trónhoz vezető lépcsőkön öngyilkos lett. A császár pedig az alvilágba került Zhong Kui-t kinevezte Démonűző Nagyszellemmé. Az alvilág ura, Yanluo háromszáz pokolharcost adott mellé, hogy elfogja és megbüntesse az élők világába szökött démonokat, kísérteteket. Zhong Kui állandó segítője egy denevér, amely képes felkutatni a démonlakta helyeket, állandó attribútuma pedig egy drága mívű, vagy más történetek szerint egy varázserejű kard, amely a démonok lefejezésére szolgál. Duanyang ünnepén, azaz az ötödik holdhónap ötödik napján, a hivatalnoki öltözéket viselő, démonokat fenyegető pózban festett fekete torzonborz képmását máig szokás a ház mindkét kapufélfájára kiakasztani, hogy távol tartsa a gonosz démonokat, ártó szellemeket. Bár Zhong Kui nem tartozik az ókori kínai mitológia gazdag panteonjába, de feltételezhető, hogy alakja már az i. e. 7-6. században megszületett. Kezdetben a démonokat kiűző őszibarackfa buzogánnyal lehetett kapcsolatban. Egyes elképzelések szerint, nevének elemei a zhong és a kui is buzogányt jelentenek. A feljegyzések arról tanúskodnak, hogy a Tang-dinasztia idején az azóta is ismert formájában már létezett e rettegett ördögűző; sőt a 3-6. század között a Zhongkui nevet gyakorta adták gyermekeknek védőnévként is. Alakját több regény is megőrizte, de a regényeken kívül több Ming- és Qing-kori elbeszélés, dráma, színjáték dolgozta fel Zhong Kui történetét. Ezek egyikében Zhong Kui jól ismert története kibővül egy falujabeli barátjának szerepeltetésével. A mű ugyan töredékes, ám az egyetlen, amelyben az a híres történet szerepel, melyben Zhong Kui férjhez adja a húgát. A jó barátja mindvégig segíti őt, és amikor Zhong Kui az őt ért igazságtalanság miatti bánatában öngyilkos lesz, testét is ő temeti el. Majd miután visszatér az alvilágból, hálából húgát hozzáadja. A kínai képzőművészeknek Zhong Kui jellegzetes, hagyományos ábrázolásán túl, régebben is mostanában is igen kedvelt témája a "Zhong Kui esküvőre kíséri húgát", az "Öt démon leitatja Zhong Kui-t" vagy a "Zhong Kui lakomája".

Irodalom: Liu Csang, Csung Kuj, az ördögűző. Fordította és utószóval, jegyzetekkel ellátta: Tokaji Zsolt. Terebess Kiadó, Budapest 1999.