Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Zhengtong (Cseng-tung), 1427-1464

Cheng-tung, pinyin átírással ZHENGTONG, más néven (Wade-Giles-féle átírással) CHU CHI-CHEN (szül. 1427. Peking, Kína - megh. 1464. Peking), a Ming-dinasztia (1368-1644) 6. császára; udvarában meghatározó szerepet játszottak azok az eunuchok, akik a mongol törzsekkel vívott szerencsétlen háborúval gyöngítették meg a Ming-dinasztiát. Bizalmasa egyik eunuchja, Wang Chen volt (megh. 1449), aki fontos szerepet töltött be a kormányzásban. A császár nagykorúságának idejére a mongol ojrát ág vezérének, Eszennek a vezetése alatt ismét megerősödött a mongolok hatalma. 1449-ben Wang elhibázott hadjáratot indított az ojrátok ellen, s a tisztek tanácsa ellenére a császárt a katonák élén küldte az ütközetbe. A mongolok bekerítették a hadsereget, és a császárt elfogták.
Új császár lépett trónra, és Cheng-tungot, miután már nem volt fontos személy a mongoloknak, egyévi fogság után szabadon engedték. Visszatért Kínába, és visszavonultan élt. 1457-ben, amikor az új császár megbetegedett, ismét trónra lépett, és még hét esztendőn át, haláláig uralkodott, de pusztán báb volt az eunuchok kezében. Ő volt az első Ming-császár, aki meghagyta, hogy ágyasait ne öljék meg halála után.