Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

ZENE (yue)
Az államvezetés területén a konfucianizmus alapvető szerepet játszott, és az ehhez szükséges alapelvek között a kezdetektől fogva erősen hangsúlyozta a szertartások szerepét. Ezen legfontosabb szertartások körébe beletartozott a zene is. A konfucianizmus állami ideológiává válásától kezdve (i. e. 1-2. sz.) egészen a császárkor végéig (1911) a szertartási zene egyben állami zene is volt. Egy másfajta udvari muzsikát lakomákon játszottak. Ez a fajta zene tetőpontját a Tang-korban érte el. Az ún. "tízféle muzsika" között meg lehetett találni az indiai, koreai és öt belső-ázsiai város zenéjének változatait, kínai népdalokat, amelyeket táncjátékok kísértek. A hivatalos udvari zenét a hangot adó anyag minősége alapján nyolc osztályba sorolták. A fémhez tartoztak a harang, a csengők, a kőhöz a csengőkövek, a bambuszhoz a furulyák, sípok különböző fajtái, a selyemhúros hangszerekhez pedig a lant- és citeraféléket sorolták. A színpadi zene többnyire népies dallamokból állt, ezért a művelt elit lenézte. Ennek ellenére több mint háromszázféle helyi színjátékstílust különböztettek meg, melyek mindegyikének megvolt a sajátos zenei világa. A klasszikus kínai zene a nyugatitól eltérően nem a harmonikus szekvenciákat választotta a szerkesztési elvének alapjául, hanem a dallamvariációkra, refrénekre, hangszín és a regiszter árnyalataira épít. (A hangszerek közül több önálló szimbolikával is rendelkezik, l. még mandolin, dob, szájorgona.)

kínai hangszerek