Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Zangida-dinasztia

Zangida, Észak-Irakban (al-Dzsazíra) és Szíriában 1127 és 1222 között uralkodó, török származású muszlim dinasztia; alapítója Zangí volt. Amikor ő 1146-ban meghalt, fiai fölosztották egymás között a birodalmat: Szíria Núr ad-Dín Mahmúdé lett (ur. 1146-74), al-Dzsazíra pedig I. Szajf ad-Dín Gázíé (ur. 1146-49). Núr ad-Dín elfoglalta Damaszkuszt (1154), fennhatósága alá vetette Egyiptomot (1186), s végül széles és erős egységfrontot hozott létre a keresztesek ellen - az ő hadvezére volt Szaladin, az egyiptomi Ajjúbida-dinasztia későbbi megalapítója. A Zangidák szíriai ága 1181-ben egyesült újból az irakival, s végül Szaladin új birodalmának része lett. A Zangidák al-Dzsazírában visszaverték Szaladin Moszul elleni támadásait (1182 és 1185), végül mégis el kellett fogadniuk fennhatóságát. Az utolsó Zangida, Nászir ad-Dín Mahmúd (ur. 1219-22) mellett régensként egy volt rabszolga, Badr ad-Dín Lúlú ragadta magához a hatalmat, aki 1222-től 1259-ig atabégként uralkodott Moszulban, ezután pedig hamarosan mongol kézre került a város. A Zangidák egy harmadik ága 1170-ben a Moszultól nyugatra fekvő Szindzsárban jutott hatalomra, s kb. 50 évig a trónon maradt.