Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
yuan, kínai pénz
Az időszámitásunk szerinti 17. században Kínában uralomra került az utolsó feudális-bürokratikus dinasztia: a Csing-dinasztia. Az akkori ipari forradalomnak köszönhetően a nyugati országok gazdasága nagy mértékben fejlődött és ezek az országok egyre bővitették kereskedelmüket is. Egyre több nyugati kereskedő érkezett Kínába.
Ők elsősorban selymet, teát és pamutot, valamint más kínai árucikkeket vásároltak. Egyúttal nagymennyiségű nyugati ezüstpénzt hoztak Kínába - mégpedig több tucat fajtát. Mivel az ezüstpénzek köralakúak voltak, az emberek yinyuannak nevezték ezeket. Az ezüst ugyanis kínaiul yin, a kör pedig yuan. Így született a yinyuan. A yinyuan mérete, színe, valamint a súlya mindig egyforma volt, ezt tehát darabonként számolhatták. Így a yuan fokozatosan a kínai pénz egységévé vált.
A Csing-dinasztiában már 1890-ben megkezdték az ezüstpénz verését, amelynek továbbra is yuan maradt a neve.
1948 decemberében tehát az új Kína megalakulása előtt létre jött a Kínai Népi Bank és forgalomba hozta a népi yuant. Az új Kína megalakulása után a népi yuan lett az egyetlen törvényes fizetőeszköz a kínai szárazföldön. A bankjegy a yuan, egy yuan 10 mao , illetve 100 feng. Jelenleg Kínában a legnagyobb címletű bankjegy a 100 yuanos, ezen kívül van még 50, 20, 10, 5 és két yuanos bankjegy is.
Kínai Nemzetközi Rádió
