Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
vér
(kínaiul: xue)
Kínában hagyományosan kétféle vért különböztetnek meg: a sebből folyó friss, vörös vér az életet szimbolizálja, míg a sötét, alvadó vér a betegségekkel, tisztátlansággal (menstruáció) hozható összefüggésbe. A vörös vér a lélek lakhelye, ezért, ha bármilyen tárgyat vérrel kennek be, az mágikus erővel bír. Ha démonokat kennek be, vagy fröcskölnek le vérrel, azok menten eredeti formájukra változnak vissza. A különböző állítok vérnek is démonűző képességet tulajdonítottak (pl. kakas). A képeken a istenek, istennők szemeit olykor vérrel festették meg, hogy ezzel még hatékonyabbá tegyék a démonoktól őrző, kísértetektől védő ábrázolások erejét. A hagyomány szerint vérrel biztosan meg lehetett állapítani a szüzességet is. Akinél a szüzességgel kapcsolatban gyanú merült fel, annak megszúrták az arcát, a kiserkent vért pedig vízzel keverték össze: ha vér gyöngyszemként egyben maradt és nem keveredett el a vízben, akkor a lány egész biztosan még szűz volt. A szüzek vére mindig élénk vörös, sohasem sötét. Úgy tartották, hogy a sperma is a vér egy változata, épp ezért a túl sok sperma elvesztegetését nem tanácsolták, hiszen ez a férfi egészségi állapotát veszélyeztetheti. Az anyatejet szintén a vér egy fajtájának tartották, amely a hajnali harmat hatására ismét vérré változik. Ágyon vérrel álmodni: hűtlen feleség.
