Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Vegetáriánus táplálkozás

Vallási, filozófiai és ökológiai szempontokon túl egészségügyi megfontolásból is egyre több követője van a vegetáriánus táplálkozásnak. A szó a latin vegetabilis = növényi szóból ered. Ennek a táplálkozási formának - helyesebben életmódnak - több irányzata van, melyeket a reform- vagy natúrtáplálkozás foglal magában.

Vegán
Szigorú vegetáriánus táplálkozás. Kizárólag növényi eredetű táplálékok fogyasztását engedi.

Makrobiotikus táplálkozás
Az étrend gerince a teljes értékű gabonafélék, melyek kiegészülnek zöldségfélékkel, hüvelyesekkel, gyümölcsös és olajos magvakkal.

Lakto-vegetáriánus irányzat
Növényi eredetű élelmi-nyersanyagok mellett megengedi a tej és a tejtermékek fogyasztását.

Lakto-ovo-vegetáriánus táplálkozás
Étrendjük az előzőeken kívül tojással egészül ki.

Szemi-vegetáriánus táplálkozás
A fogyasztható állati eredetű nyersanyagok baromfihússal és hallal bővülnek.

A reformkonyha jellemzője, hogy csak olyan nyersanyagot, élelmiszereket használnak, amelyeket előzőleg nem kezeltek vegyi anyaggal. Tehát a biotermékekre helyeződik a hangsúly. Jó néhány alapanyaghoz csak speciális bio- vagy natura boltokban lehet hozzájutni. A reformtáplálkozók azonban fontosnak tartják egészségük megóvását, így szívesen fordítanak időt étrendjük összeállítására. Az ételek elkészítése során a legkíméletesebb eljárásokat alkalmazzák, és kizárólag természetes adalékanyagokat használnak. Ízesítésre friss és száraz fűszert, kevés tengeri sót használnak. Az egészségkárosító hatás veszélye kisebb a szigorú vegetáriánusoknál.

Az állati termékektől mentes táplálkozás kockázati tényezőket rejt magában. Főleg a nem megfelelő testi fejlődés, a vérszegénység, a csontritkulás, a felszívódási zavarok kialakulását eredményezheti, mert néhány tápanyagból a vegán és a makrobiotikus módon táplálkozó étrendje hiányos (fehérje, kalcium , vas, cink, B6-, B12-, D-vitamin). Ha ezt az irányzatot követi valaki, különösen ha várandós vagy szoptató anyáról, illetve fejlődésben lévő szervezetről van szó, akkor vitamin- és ásványianyag-kiegészítésre van szüksége. A megfelelő mennyiségű és minőségű fehérje bevitelével is gond lehet.

A húsmentesen táplálkozóknál bizonyos betegségek ritkábban fordulnak elő. Ide tartozik az elhízás, a II. típusú, felnőtt-, idősebb korban kialakuló cukorbetegség, tüdő-, végbél-, emlő-, méh- és prosztatarák, köszvény. A vegetáriánusok általában más életmódot folytatnak, mellőzik a dohányzást, alkoholfogyasztást, sportolnak, figyelmet fordítanak az étkezés körülményeinek megteremtésére, többet tesznek lelki egészségük megóvásáért. A vegetáriánus táplálkozási irányzatok közül tehát a szemi-vegetáriánus és az ovo-lakto vegetáriánus étrend fedezheti kisgyermekek esetében is az élettani energia- és tápanyagszük-ségletet. A szigorú vegetáriánus étrend bizonyos tápanyagok vonatkozásában (Ca, Fe, Zn, D-vitamin, B6-, B12-vitamin) nem fedezi a szükségletet. Amennyiben az előbbi tápanyagok pótlása dúsított táplálékkal, táplálék-kiegészítőkkel nem rendeződik, hiánytünetekre, és hosszabb idő után kóros állapot megjelenésére lehet számítani gyermek- és felnőttkorban egyaránt.


Domonkos Andrea
Forrás: Anyák Lapja, 1999. november. 8.