Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E
F G
H I
J K
L M
N O
P Q
R S
T U
Ü V
W X
Y Z
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
VÁROS (cheng)
Kína első városai az i. e. II. évezred derekán alakultak, ezek kezdetben egy-egy
nemzetség, fejedelemség székhelyei voltak. A történelem során Kína jelentősebb
fővárosai Luoyang, Changan (a mai Xi'an), Hangzhou, Nanking és Peking voltak.
A városok kijelölésekor, alapításakor, akárcsak bármilyen egyéb építkezés alkalmával
előzetes számításokat, jóslásokat végeztek. A földjósok voltak hivatva arra, hogy
mágikus eszközökkel, és okkult számításokkal felmérjék az adott terület alkalmas
voltát, és kijelöljék az építkezés megkezdésének nepját (födjóslás). A hagyományos
kínai városok déli tájolásúak és szinte kivétel nélkül négyzetes alaprajzolatúak,
amely alak a Földet hivatott jelképezni. A városokat egy külső és egy belső városfal
vette körbe (fal). A falakon a négy égtáj irányában elhelyezett kapun lehetett
a városba jutni. Ezeket a kapukat éjszaka becsukták és csak hajnalban nyitották
ki. A városok egy-egy erényekben gazdag kormányzóját, elöljáróját halála után
legendák vették körül. Ezen legendák esetenként arról szóltak, hogy az illető
a túlvilágról segít a városnak és lakosainak. Ezeket a legendás személyeket nem
ritkán isteni rangra emelték, és kinevezték őket a város patrónusának. Tiszteletükre
templomokat építettek, ahol áldozatokat mutattak be. A történelem során 1500-2000
ilyen városvédő istent (cheng huang shen) jegyeztek fel a krónikák. Egy városnak
akár több istene is lehetett. Mindegyiknek megvolt a pontos és gondosan írásban
foglalt életrajza. A nép olykor ezeket a városvédő isteneket bódhiszattvának tartotta.
A tiszteletükre végzett rítusok és szertartások fontos helyet kaptak a városok
lakóinak vallásos életében. A városvédő istenek gyakran bírói szerepkört is elláttak,
hiszen úgy tartották róluk, hogy mindenről tudnak, mindent látnak és feljegyeznek,
ami a városban történik. Ezért a legfontosabb ügyeket a templomban tárgyalták.
