Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Váju

Váju a szél és a mindenkinek életet adó lélegzet istensége. Úgy tekintik, hogy ő az életfolyamatokat irányító félistenek közül a legfőbb, hiszen minden újszülöttnek először lélegzetvételre van szüksége. Lehet kettő vagy négy karja is, s kezeiben kereket vagy ösztökét tart. A Védák csak ritkán tesznek említést róla. Ő Bhíma apja a Mahábháratában, s Hanumán apja a Rámájanában. Az északnyugati irányt felügyeli.
Két vörös vagy bíborszínű ló vagy őz húzta szekéren utazik, de szekerét akár negyvenkilenc vagy ezer ló is húzhatja. Néha úgy is ábrázolják, amint egy őzön lovagol, s fehér zászlót tart a kezében.