Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

vajang

más írásmóddal WAYANG (jávai: „árnyék”), ősi jávai báb- és árnyjátéktípusok összefoglaló neve. A vajang-bábok prototípusa a wayang kulit - bőrből csipkésen kivágott, átlyuggatott, gondosan kifestett árnyfigura. A X. század előtt kialakult forma eredete a thalubomalata nevű dél-indiai bábfajtára vezethető vissza. Az árnyjáték művészete feltehetően a hinduizmussal együtt került Jáva szigetére.

A vajang-bábokkal előadott színművek mitológiai témájúak (wayang purwa), ill. a Rámájana és a Mahábhárata c. hindu eposzok egyes jeleneteit dramatizálják (wayang gedog). Vannak jávai eredetű történetek is, amelyek a Mahábháratában szereplő Pándava fivérek mondáját szövik tovább. A szertartásos előadások éjfélkor kezdődnek, és hajnalig tartanak. A nézők egy része a dalang (a „bábmester”) mögött ül, vagyis hátulról látja az előadást, de az igazi műértők szívesebben szemlélik a vászonra vetülő árnyak mozgását. Az egyes „szereplők” bemutatásakor a jó erőit képviselő figurák a vászon jobb oldalán, a gonoszak a bal oldalon sorakoznak fel.

A korai wayang kulit bábok stilizált vonásait és stilizált mozgását a később kialakult más vajang-formák is másolni kezdték. Ilyen a wayang golek, amelyben pálcával mozgatott plasztikus fabábok szerepelnek, a wayang wong, vagyis élő színészekkel bemutatott, bábjátékszerű pantomim, valamint a wayang krunchil, amelyben síkdomborművű fafigurákat alkalmaznak.

Az előadásokra jeles alkalmakkor, elsősorban születésnapi vagy évfordulós ünnepségeken kerül sor. Bár a színház hasonló formája Kínában és szerte Délkelet-Ázsiában megtalálható, a sajátosan misztikus és vallási töltésű vajang csak Jávára jellemző.

Az európai bábművészetre a vajang Richard Teschner munkássága révén hatott, aki a XX. század elején bécsi bábszínházában (Figuren Spiegel) a német bábjáték szakmai kifinomultságát ötvözte a vajang egyszerűségével és művészi hatásával.