Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Vaisnava filozófia

A vaisnava filozófia felfogása szerint csak egy Isten van, aki a létező világnak és a benne lakó élőlényeknek a végső forrása, teremtője. Isten egy, de sok neve és sok formája van. A világ különböző vallásaiban különféle neveken utalnak rá. A keresztények nevezhetik őt Jehovának, a muzulmánok Allahnak, a hinduk Visnunak vagy Krisnának. Visnu híveinek nagy része Krisnát tekinti az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, aki minden ok legvégső oka. Azt mondják, hogy az élőlények eredeti helyzetükben Isten szolgái, de erről a kapcsolatról az anyagi világhoz fűződő ragaszkodásuk miatt megfeledkeztek. A nyugati indológiának a vaisnavizmusról alkotott felfogása kissé felületesen minden imádott isteni formát Visnu inkarnációjának tart. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy maguk a vaisnava szentírások mást mondanak. A legfontosabbak ezek közül kijelentik, hogy minden isteni inkarnációnak van egy forrása, Krisna, aki még magának Visnunak is az eredete. Érdemes megjegyezni, hogy Visnunak is három formája van, akik a teremtés folyamán különböző funkciókat látnak el. Krisna felsőbbrendűsége a vaisnavizmuson belül tehát nem egy szektás eltorzítása az eredeti vallásnak, hanem magának az eredeti vaisnava felfogásnak a végkövetkeztetése. Ezt mindazok a szentírások is alátámasztják, amelyek a vaisnavizmus alapját képezik. Bár Krisnát tekintik a legfelsőbbnek, Visnu bizonyos tekintetben nem különbözik Krisnától. Ezt ahhoz lehetne hasonlítani, amikor egy gyertyával meggyújtanak egy másik gyertyát. Ekkor mind a két gyertya ugyanolyan, ám az egyik a másiknak az eredete. Amíg Visnu ily módon Krisnának a "teremtésben aktív" formája, addig Krisna a kedvteléseit végző s híveivel viszonzó eredeti Legfelsőbb Személy maga.

Vaisnava tanítványi láncolatok

Négy vaisnava tanítványi láncolat (szampradája) van: a Brahmá-szampradája, a Srí-szampradája, a Kumára-szampradája és a Rudra-szampradája. Ezeket a tanítványi láncolatokat Madhva-szampradájának, Rámánudzsa-szampradájának, Nimbárka-szampradájának és Visnuszvámi-szampradájának nevezik az egyes láncolatokban megjelent négy fő lelki tanítómester vagy ácsárja után.