Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

ÜNNEP (jieji)
A legtöbb, ma is élő hagyományos kínai ünnep alapját valamely ősi rítusban, szertartásban kell keresni, melyekben fontos szerepet játszott a mitológia, kozmogónia. Az ünnepek közt találni olyat is melyek valamilyen történelmi eseményhez vagy személyhez fűződnek. Az ünnepek jelentős részét a vallási ünnepek alkotják, melyek közt a legjelentősebbek a buddhizmushoz illetve a taoizmushoz fűződnek. A hagyományos ünnepek mindegyike a holdnaptárhoz kötődik, időpontját eszerint adják meg. A Tavaszünnep (Chun Jie) a holdnaptár szerinti újév napja, a legjelentősebb a hagyományos ünnepek közt. A családok igyekeznek minden Tavaszünnepet együtt tölteni. Ilyenkor szokás áldozni (áldozattétel) házi tűzhely szellemének. Az ünneplés sorozatot petárdadurrogtatás kíséri, a ház, lakóhely megfelelő helyeire boldogságot, jólétet és szerencsét kívánó feliratokat helyeznek el. Az újévi ünnepségsorozat záróeseménye a Lampionok Ünnepe (lámpa). A 2. holdhónap 1. napján szokás volt gabona-, dinnye-és egyéb magvakkal megtöltött zacskót ajándékozni. Így kívántak egymásnak számos utódot az emberek. A 2. holdhónap 15. napja Laozi születés napja. De nemcsak a taoisták ünnepeltek ezen a napon, hanem a buddhisták is, hiszen ezt a napot tartják Buddha nirvánába jutásának napjának is. A "Verőfény Ünnepe" (Jing Ming Jie) vagyis a kínai Halottak napja a 3. holdhónap 15. napjára esik. Ilyenkor szokás felkeresni a családi sírokat és azokat letakarítani, lesöpörni (saomu). A 3. holdhónap 28. napján Délkelet-Kína minden városában megünnepelték a Keleti Poklok Szent Császárának ünnepét. A 4. holdhónap 8. napja Sákjamuni Buddha születésnapja. A Sárkánycsónak fesztivált az 5. holdhónap 5. napján rendezik meg. Ezt a napot egyébiránt különösen baljóslatúnak tartották, ez volt ugyanis az öt kártékony állat napja (méreg, az öt). A 7. holdhónap 7. napján van a Szövés Ünnepe, valamint ez a Pásztorfiú és a Szövőlány találkozásának ünnepe is. Az Őszközép Ünnepe (Zhong Qiu Jie) a 8. holdhónap 15. napjára esik, ilyenkor szokás éjszakai kirándulás során a teliholdban gyönyörködni, és a hold tiszteletére hold alakú süteményt (yüeping) készíteni és enni. A 9. hónap 9. napjára eső krizantémok Ünnepe. Megjegyzendő, hogy a császárkori Kínában Konfuciusz születésnapját (a mi időszámításunk szerint augusztus 23) is megünnepelték. Nem kevésbé jelentősek a családi ünnepek, melyek közül a legfontosabbak, a születéshez (születésnap), az esküvőhöz (házasság) és a temetéshez kapcsolódnak.