Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

türkiz

más néven KALLAIT, ékkőként használt víztartalmú réz- és alumíniumfoszfát [CuAl6(PO4)4(OH)8 • 4H2O]. Cirkuláló oldatokból lerakódó másodlagos ásvány. Főleg száraz vidékeken, alumíniumban gazdag vulkáni és üledékes kőzetek mállásával keletkezik, bennük kék színű vagy zöldes árnyalatú, gyantafényű erecskéket alkot.

Már a Kr. e. IV. évezred óta bányásszák a Sínai-félszigeten, Európába Törökországon keresztül jutott el: neve a francia turquoise („török”) szóból származik. Értékes türkizváltozatok találhatók az iráni Nísápúrban, de több lelőhely van az USA délnyugati részén, valamint Észak-Afrikában, Ausztráliában, Szibériában és Európában.

A türkiz általában kék vagy zöld színű, de lehet zöldes- vagy sárgásszürke árnyalatú is; ékkőként legkedveltebb a nemesfémekkel jól harmonizáló égszínkék változat. A gyűjtők egy része akkor tartja természetes eredetűnek, ha látható benne a szennyezőanyagok alkotta finom erezettség.

Vékony szilánkjait kivéve átlátszatlan, jól polírozható, enyhén gyantafényű ásvány. Napfény, hő és gyenge savak hatására veszít színéből és fényéből.

Az ékkőként használt türkizt gömbölyűre csiszolják, felületét polírozzák. Törmelékes darabjaiból jáspis, obszidián és gyöngyház felhasználásával mozaikokat készítenek. Más ásványcsoportokkal (pl. limonittal) alkotott aggregátumai szintén értékesek.