Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

TÜKÖR
(kínaiul: jing)

A kerek bronztükrök Kínában nagyon korán, már a Zhou-korban megjelentek. Hátlapjukon a szimbolikus vonásokból, rajzokból, ábrákból álló díszítményeiket már akkor is kapcsolatba hozták az égi erők világával. Később e bronztükröknek még nagyobb mágikus erőt tulajdonítottak. Hitték, hogy a tükör hátán elhelyezett asztrológiai jelképek az égi erők támogatását biztosítják a tükör gazdájának. A tükör fényesre csiszolt előlapja is tulajdonságokkal bírt, nevezetesen képes volt megmutatni a látókörébe került gonosz szellemek, ártó démonok valódi arcát, igazi lényét, s ezzel ártalmatlanná is tette őket. Az ilyen tükrök mágikus erejéről könyveket, több tucat történetet és elbeszélést írtak, főként a taoisták. E művek fő mondanivalója abban összegezhető, hogy a tükör mágikus tulajdonságai segítik a szerencsés tulajdonost, hogy egy-egy asszonyban felismerje a rókatündért, vagy más álarcos démont. A tükör démonűző hatásának köszönhetően fontos kelléke lett a különböző ceremóniáknak, az esküvőtől egészen a temetésig. A tükrökkel kapcsolatban még meg kell említeni a varázstükröket, melyek titkát hosszú évszázadokig megőrizte a be nem avatottak előtt. A varázstükrök olyan tulajdonsággal bírnak, hogy a hátlapjukon található ábra az előlap vetette fénykörben is felismerhető. Mivel az előlap fényesre csiszolt felületén szabad szemmel semmilyen rajz, ábra nem látható, ez azt a hatást kelti, mintha valamilyen csodálatos módon a hátlap kapcsolatban lenne a fény hatására megjelenő előlep vetítette ábrával. A kínai varázstükör a nyugati tudósok figyelmét 1832-től kezdve vonzotta, de kielégítő magyarázat csak 1932-ben született. A jelenséget a tükör felületén szabad szemmel nem látható egyenetlenségen keletkező fénytörés idézi elő. A tükör előlapjára a hátlapon található ábrát belekarcolják, majd újból nagyon finoman átcsiszolják addig, amíg az ábra szinte teljesen eltűnik de csak az emberi szem számára, a fényben viszont a legapróbb felületi eltérések törést idéznek elő, aminek hatására a tükör vetette fénykörben sötét árnyékként kirajzolódik a hátlapi ábra.

A kínai bronztükör (Terebess szórólap)
A japán varázstükör