Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

TUDÓS (shi)
A régi Kínában a tudósok a hivatalnokokhoz hasonlóan a háromlépcsős hivatalnoki vizsgán megmérettetve válhattak írástudókká, a különböző tudományok mestereivé. Ezen vizsgákon a klasszikus konfuciánus műveltség színe-javáról kellett bizonyságot tenniük. Nem volt kizárt, hogy a tudós maga is hivatalt viseljen, bár ez nem volt szükségszerű. Közvetlen a császár felügyelete alatt álló Hanlin akadémia a harmadik vizsgát sikeresen letett személyekből állt, közülük is azok kerülhettek be a nagytekintélyű társaságba, akik vizsgaelsőként végeztek. A Hanlin akadémia volt a császári rendeletek fogalmazása és megírása. A tudományok gyakorlatilag bárki előtt nyitva álltak az egyetlen feltétel az írástudás volt, és a vizsgák letétele. A konfuciánus erkölcsi szabályok és kultuszok abba az irányba hatottak, hogy kialakult a tudós hivatalnokok tisztelete. Az átlag ember számára itt nyílt lehetőség a társadalmi ranglétra legmagasabb fokaira felkapaszkodni. A tudósokat a nyolc kincs szokta szimbolizálni. A tudósok istenének Kuixinget ("első csillag") tartották. Kultusza a 12-13. században alakult ki, a Nagy Medve csillagkép első csillagával azonosították. Általában jobb lábon állva ábrázolják, bal lába térdből hátrahajlik. Jobb kezében ecsetet, a balban kincstári pecsét vagy a Nagy Medve merítőkanala (beitou) (észa). Egyetlen öltözéke a bordáira tekeredő szalag és a nyakában lógó sál. Gyakran ábrázolják úgy, hogy az Ao nevű hatalmas hal hátán áll. Kuixing alakja egybemosódik Zhong Kuiéval. Kína első császára, a konfucianizmus ellensége elégettette a konfuciánus klasszikus könyveket (kánon) és a hagyomány szerint 460 tudóst temettetett el élve. Mao Zedong a Kulturális Forradalom idején azt hirdette ki, hogy "Qin Shi Huangdi 460 tudóst temetett el, mi 46 000 fogunk eltemetni". (L. még boshi, xiucai)