Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E
F G
H I
J K
L M
N O
P Q
R S
T U
Ü V
W X
Y Z
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
TUDÓS (shi)
A régi Kínában a tudósok a hivatalnokokhoz hasonlóan a háromlépcsős hivatalnoki
vizsgán megmérettetve válhattak írástudókká, a különböző tudományok mestereivé.
Ezen vizsgákon a klasszikus konfuciánus műveltség színe-javáról kellett bizonyságot
tenniük. Nem volt kizárt, hogy a tudós maga is hivatalt viseljen, bár ez nem volt
szükségszerű. Közvetlen a császár felügyelete alatt álló Hanlin akadémia a harmadik
vizsgát sikeresen letett személyekből állt, közülük is azok kerülhettek be a nagytekintélyű
társaságba, akik vizsgaelsőként végeztek. A Hanlin akadémia volt a császári rendeletek
fogalmazása és megírása. A tudományok gyakorlatilag bárki előtt nyitva álltak
az egyetlen feltétel az írástudás volt, és a vizsgák letétele. A konfuciánus erkölcsi
szabályok és kultuszok abba az irányba hatottak, hogy kialakult a tudós hivatalnokok
tisztelete. Az átlag ember számára itt nyílt lehetőség a társadalmi ranglétra
legmagasabb fokaira felkapaszkodni. A tudósokat a nyolc kincs szokta szimbolizálni.
A tudósok istenének Kuixinget ("első csillag") tartották. Kultusza a
12-13. században alakult ki, a Nagy Medve csillagkép első csillagával azonosították.
Általában jobb lábon állva ábrázolják, bal lába térdből hátrahajlik. Jobb kezében
ecsetet, a balban kincstári pecsét vagy a Nagy Medve merítőkanala (beitou) (észa).
Egyetlen öltözéke a bordáira tekeredő szalag és a nyakában lógó sál. Gyakran ábrázolják
úgy, hogy az Ao nevű hatalmas hal hátán áll. Kuixing alakja egybemosódik Zhong
Kuiéval. Kína első császára, a konfucianizmus ellensége elégettette a konfuciánus
klasszikus könyveket (kánon) és a hagyomány szerint 460 tudóst temettetett el
élve. Mao Zedong a Kulturális Forradalom idején azt hirdette ki, hogy "Qin
Shi Huangdi 460 tudóst temetett el, mi 46 000 fogunk eltemetni". (L. még
boshi, xiucai)
