Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

triádok

Maga a triád szó nyugati találmány. Ezzel a szóval a yakuzákhoz hasonló deviáns körre utalnak, azonban a triádok a kínai kultúrkörhöz tartoznak. A triád elnevezés a társaságok jelvényéből ered, amely olyan háromszög volt, melynek három oldala a földet, az eget és az embert jelképezte. A tagok és általában a kínaiak más és más neveken ismerték ezeket a társaságokat: Egyesült Társaság, Ég és Föld Társasága, Meng szekta vagy Fekete Társaságok Egyesülete. A kínai titkos társaságok, melyek története egészen a tizenhetedik századig nyúlik vissza – ilyen például a Hung társasága is – háromszögletű jeleket vagy szimbólumokat használtak. Ez az a nyugati elnevezés, amelyet a szervezett kínai alvilágban egymástól függetlenül tevékenykedő bűnbandák megnevezésére használunk. A bandák tagjai között éppen úgy megtaláljuk a társadalomnak majd minden rétegét, a legalsótól a legfelső körökig.

A triádok még a kommunista Kínában is megtalálhatóak, azonban a legtöbben mégis Hong-kongban fordulnak elő. Ez az a város, ahol a legtöbb triád tag és triád társaság fordul elő, és kezdi meg bűnözői pályafutását, terjeszteti ki tevékenységét az egész világra. Ebbe a nemzetközi hálózatba próbált meg bekerülni az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Európa rendőrsége, hogy a hatvanas években lezajlott kínai kulturális forradalom óta eltelt időben jobban megismerkedjen a kínai szervezett bűnözés modern arcával. Ez a modern arc több oldalról tekintve más-más képet ad.

A triád olyan testvériség, amely gondoskodik tagjairól és segítséget nyújt nekik szerte a világon. Igaz, néha hajlamos a saját tagjai ellen fordulni. Viszont az a tény, amely olyan jól jellemzi a japán yakuzákat is, hogy a hűségnek a belső hierarchia szintjén majdnem vallásos jelentőséget tanúsítanak, az a triádoknál is jól láthatóan jelen van. Ám a hűséget itt meg is lehet vásárolni, és gyakran csak akkor méltányolják, ha akár az üzleti életben, akár a bűnözésben előny származik belőle.

Pedig a triádok kezdetben sokkal kevésbé voltak romlottak vagy erkölcstelenek, mint ahogy azt a mai „munkamódszereik” mutatják. Gyökereik a yakuzákéhoz hasonlóan visszanyúlnak a múltba, nagyjából egy időben jelentek meg a két kultúrkörben. Ahogy a maffia esetében, amellyel gyakran öszszehasonlítják a triádokat, a régi kínai társaságok célja a népi igazságszolgáltatás volt a korrupt kormányokkal szemben. A jóért küzdő, ám erőszakos szervezetekről volt szó, amelyek a parasztok, a kézművesek és a középosztálybeli kereskedők oldalára álltak, a nemesek, majd később a hivatalosan elismert, államilag védelmezett gonosztevőkkel, a hivatalnok réteggel szemben. Ezen a ponton is hasonlatosak a yakuzákhoz.

Ezek a szerzetesek abból a szektából származtak, amely a nyugati ember számára főként a kung-fu filmekből ismeretes. A Shaolin-szekta tagjai a harcművészetek alapos ismerői voltak, és számukra Lao- ce testesítette meg a testvériség spirituális fogalmát.

,,A Shaolin-szerzetesek szellemi célja az volt, hogy eggyé váljanak a taóval, a kötelékek megerősítésére esküt is tettek, és ez szorosan egybe kapcsolta őket az ősök tiszteletének nagyon kínai és nagyon ősi elvével. Azok a társaságok, amelyek a szerzetesek nyomán indultak el, ezt az erőt használták fel arra, hogy a beavatási rítusokon keresztül valamiféle vallásos félelmet keltsenek tagjaikban. Elképzelésük nagyon is materialista volt, kezdve azzal, hogy betörtek a raktárakba, hogy gabonát zsákmányoljanak az éhezők számára, megtámadták az adógyűjtőket. A szertartásokkal keltett hűség idővel sokkal vallásosabb természetűvé vált. A triádi hűségeskü, úgy tartják, a síron túl is kényszerítő erejű, csakhogy az erő, amelyet a triád vezetői arra használtak fel, hogy segítségével a szervezet tagjai felett uralkodjanak, végül eltorzította addig ártatlan, jóindulatú szerepüket.“

Térjünk vissza egy kicsit az eredetükre, amely nem teljesen érthető. Van olyan filozófiai irányzat, amely a keletkezésük időpontját Krisztus halála körüli évtizedekre teszi, azonban az általánosan elfogadott mítosz az alapítás évszámát a Mandzsu – más néven a Csing – dinasztia uralmának idejére helyezi, azaz az 1674. évre. A dinasztia második császára Kang Hszi uralkodásának tizenharmadik évében, megkérte a Hsziu Lam (a kung-fu filmekből jól ismert harcos szerzetesek a Shaolin-kolostorból) buddhista kolostor szerzeteseit, hogy segítséget nyújtsanak neki a Fucsien tartományban kitört felkelés elfojtásában. A felkelést leverték és a kolostor rendfőnőkét megajándékozták a császári pecséttel. Ezzel minden irat, amelyre a pecsétet ráütötte, olyan érvényű lett, mint a császári udvarból származó rendeletek és utasítások. A császár így fejezte ki háláját és kegyét. Ez a kegy felkeltette az udvari emberek féltékenységét és bevádolták a császárnál, hogy a fucsieni buddhisták összeesküdtek ellene, ott folytatják a felkelést, ahol a lázadók abbahagyták. A császári jóindulattal való ilyen mértékű visszaélés és hűtlenség a császár „arcának elvesztését” jelentette. A császár kiküldött egy hadsereget, hogy a szerzetesek lázadását leverjék. Csakhogy a szerzetesek vitézségét és a harcművészetekben való jártasságát ismerve, a hivatalnokok tudták, nem lesz könnyű a hadjárat. A szerzetesek 128-an voltak, bezárkóztak a gyakorlatilag bevehetetlen hegytetőn épült kolostorukba. Azonban áruló akadt közöttük, aki felfedte a kolostor titkos folyosóinak titkát, el is zárták a kijáratokat és lángba borították. 110 szerzetes halt meg a tűzben. A kimenekült 18 szerzetes Hupej tartomány felé vette útját. Mire célba értek, addigra tizenhárman haltak meg közülük. Mivel fogalmuk sem volt arról, hogy az udvari cselszövések hálójába estek, azt hitték, a császár árulta el őket. Az öt szerzetes bosszút esküdött, a korrupt Csing-dinasztia ellen. Mivel a mandzsukat árulóknak tekintették, megesküdtek, hogy a Ming-dinasztia restaurálására teszik fel életüket, így szólt esküjük is: „Taposd el Csinget, emeld trónra Minget.” Ez az öt szerzetes lett aztán a Hung szekta Első Öt Őse. Kuantung tartományba érve megismerkedtek öt Ming-hivatalnokkal. Ez az öt hivatalnok lett a Második Öt Ős. Mindegyikük megesküdött, hogy új kolostort alapít, ebből az öt kolostorból nőtt ki az eredeti öt titkos társaság. A Hung név vöröset jelent és az általuk beszélt kínai dialektusban, fonetikailag megegyezett a Ming-császárok családi nevével, a Hunggal.

A titkosság természetéből fakadóan, szinte a megalakulásuktól kezdve a triád-társaságok vonzották azokat, akiknek a tevékenysége nem szerette a nyilvánosságot, és így az évek során egyre deviánsabbá váltak.

Mire kikiáltották a Kínai Köztársaságot 1911-ben a triádok eredeti célja – tudniillik, hogy restaurálják a Ming-dinasztiát – már értelmét vesztette. Azonban ezeknek a társaságoknak mint pl. a Fehér Lótusz Társaságának 1790-beli, a Husángoknak 1847-től 1850-ig tartó lázadásai az elnyomók ellen, a nép szemében legendássá tette őket. Ebből a szempontból és a későbbiekben a bűnözésig tartó lesüllyedésben is hasonlatosakká váltak japán „kollegáikhoz”.