Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Trebitsch
Ignác (1979-1943)
anglikán lelkész, angol, német, osztrák, francia, amerikai, kínai, végül japán
kém
1879-ben egy paksi gabonakereskedő családban született Trebitsch Ignác, aki élete során hét ország titkosszolgálatával került kapcsolatba. A világcsavargó – máig nem tudni, elszökött-e otthonról, avagy apja küldte világot látni – szerényen, kanadai és angliai presbiteriánus lelkipásztorkodással kezdte. Nem sokkal később aztán Londonban Ignatius Timothy Tribich Lincoln néven egy alkoholellenes liga agitátora lett, akit a Lloyd George-féle liberális párt tagja, Seebohm Rowntree csokoládémágnás pártfogolt.
A történetéből – Rejtő Jenő örökbecsű ponyváit idézve – Az igazi Trebitsch címen 1985-ben könyvet is kanyarító Gömöri Endre szerint Rowntree 1906-ban Belgiumba küldte, ott szervezte be az angol titkosszolgálat. Új munkaadói 1911-ben kérték fel, hogy az általa alapított, az Intelligence Service fedőcégeként is szolgáló Anglo-Austrian Petroleum Syndicate élén szálljon be a balkáni olajbizniszbe. Romániában a német titkosszolgálat is beszervezte, a britek viszont ezt felfedvén befagyasztották az apanázsát. A máig homályos Trebitsch-sztori egyik változata szerint egy londoni váltóhamisítás után, egy másik szerint kettősügynöki lelepleződése miatt menekült az USA-ba, ahol azonban Franz von Papennel, Németország katonai attaséjával (a későbbi kancellárral) ápolt kapcsolatai miatt bebörtönözték. Az első világégés végén szabadult, és a weimari Németországba sietett, ahol kisvártatva Wolfgang Kapp bizalmasává vált, aki 1920-as puccsa után mindössze száz napot megért nacionalista kormányának főcenzori posztját bízta rá. Kapp bukása után a Távol-Keletnek vette az irányt, az egyik verzió szerint azért, mert Amerikában is persona non grata volt, Gömöri szerint viszont az sem kizárt, hogy Trebitsch az amerikai hírszerzés embereként került Kínába 1922-ben, éppen a kínai polgárháború idején. Szolgálatait az ekkor Közép-Kínát ellenőrzése alatt tartó, angolbarát hírében álló Vu Pej-funak ajánlotta fel. Nem sokkal később mint Vu tábornok megbízottja tárgyalt a németekkel Velencében, ám mivel a hadúr nem kapta meg az osztrák–német pénzügyi támogatást, Trebitsch minden erkölcsi skrupulus nélkül kiszolgáltatta munkaadóját a japán hírszerzésnek.
A japán kapcsolatot fenntartotta az után is, hogy az 1930-as évek elején váratlan fordulattal buddhista szerzetesnek csapott fel. Csao Kung néven Sanghajban rendhagyó kolostort alapított – visszaemlékezések szerint a csatlakozóknak nem csak vagyonukat kellett rábízniuk, a női szerzetesek más értelemben sem lehettek biztonságban tőle –, 1937-ben pedig mind a német, mind a japán hírszerzésnek felajánlotta propagandaírói szolgálatait, valamint azt, hogy Kína buddhista közösségeiben angolellenes hangulatot szít. Akkorra azonban a sokféle kitérő már az ítélőképességének is a rovására ment. 1938-ban például nyílt levélben a világ minden kormányát (Finnországé és Japáné kivételével) lemondásra szólította fel: „Ellenkező esetben a tibeti buddhista mesterek olyan erőket szabadítanak el, amelyekkel szemben tehetetlen az emberiség.” Nem sokkal 1943-as halála előtt pedig azzal hívta fel magára a nemzetközi sajtó figyelmét, hogy egy cionista lapnak nem kevesebbet javasolt, mint hogy a zsidóság problémáját egy sanghaji „kis Jeruzsálemmel” oldják meg véglegesen.
http://hvg.hu/hvgfriss/2009.20/200920_MAGYAR_KALANDoRoK_ANNo_Az_igazi_Trebitsch.aspx
Master Ju Zan's (巨赞法师) 1908-1984
Biography of The Foreign Monk Zhao Kong (照空) (1879-1943)
http://wenshuchan-online.weebly.com/the-foreign-monk-zhao-kong.html
