Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

TÖK (gua)
A gua szó egyaránt jelenti a tök- és a dinnyeféléket. Ezen növényeknek jó néhány fajta honos Kínában is. A görögdinnyét Nyugat-Ázsiából hozták be, ezt nevében is őrzi: "nyugati dinnye" (xigua). Nagyon ősi szokás, hogy ha dinnyeföldön haladunk keresztül, még véletlenül se hajoljunk le, nehogy lopással gyanúsítsanak. A 7. hónap 7. napján a szövés és a nők ünnepén az asszonyokat dinnyével ajándékozták meg, amelyből a 8. hónap 15. napján (telihold idején) süteményt készítettek. Azokról a lányokról, akik ősszel a dinnyeföldön dinnyét szedtek, úgy tartották házasságukban boldogok lesznek és fiúgyermekeket szülnek. Az írásjegy formája miatt a felnőtté serdült, eladósorba került lányok (ez tizenöt éves korukban történt) jelképe is volt. A "felvágni a dinnyét" (po gua) kifejezés az első menstruációra és a deflorációra utaló metafora volt. A "lékeletlen dinnye" kifejezéssel a szűzlányokat illették. A "dinnyemag" a lányok fogait jelentette. Kantonban görögdinnyét sohasem ajándékoznak, mivel a helyi dialektusban a halál, meghalni jelentésű szó homonimája. (L. még lopótök).