Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
tojás
(kínaiul:
dan)
Kínában, akárcsak Európában a tojás a termékenység szimbóluma. Régebben Zhejiang tartományban az ifjú feleségek tojást rejtettek a nászágy végébe, hogy így biztosítsák teherbeesésüket. A szülést követően az ifjú anyának rántottát adtak enni, és a betegek is tojást kapnak, hogy mielőbb felgyógyuljanak és megerősödjenek. A gyermekekkel első születésnapjukon lágyra főzött tojást etette. Szokás volt Újévkor vörösre festett tojást cserélni, amely a boldogság küldést volt hivatva reprezentálni. A legszigorúbb buddhisták elvetették a tojásevést mondván, hogy aki ilyet tesz az a pokol "üres városába" jut. Dél-Kína némely nemzetiségének körébe a tojás a teremtésmítosz fontos eleme. A jin és a qiang nemzetség úgy tartja, hogy Hlineu istennő egy tojást rakott és abból születtek az emberek. Egy 4. századi asztrológiai elképzelés szerint a világmindenség tojásdad formájú, belsejében van a föld, kívül pedig héjszerűen foglalja magába az ég. Sun Wugong, a legendás majomkirály egy kőtojásból kipattanva jött a világra. Az ókori kínai mitológiában a hundun, az eredendő káosz, amelyből minden létrejött egy fölkevert tyúktojás belsejére emlékeztetett.
