Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

tojás
(kínaiul: dan)

Kínában, akárcsak Európában a tojás a termékenység szimbóluma. Régebben Zhejiang tartományban az ifjú feleségek tojást rejtettek a nászágy végébe, hogy így biztosítsák teherbeesésüket. A szülést követően az ifjú anyának rántottát adtak enni, és a betegek is tojást kapnak, hogy mielőbb felgyógyuljanak és megerősödjenek. A gyermekekkel első születésnapjukon lágyra főzött tojást etette. Szokás volt Újévkor vörösre festett tojást cserélni, amely a boldogság küldést volt hivatva reprezentálni. A legszigorúbb buddhisták elvetették a tojásevést mondván, hogy aki ilyet tesz az a pokol "üres városába" jut. Dél-Kína némely nemzetiségének körébe a tojás a teremtésmítosz fontos eleme. A jin és a qiang nemzetség úgy tartja, hogy Hlineu istennő egy tojást rakott és abból születtek az emberek. Egy 4. századi asztrológiai elképzelés szerint a világmindenség tojásdad formájú, belsejében van a föld, kívül pedig héjszerűen foglalja magába az ég. Sun Wugong, a legendás majomkirály egy kőtojásból kipattanva jött a világra. Az ókori kínai mitológiában a hundun, az eredendő káosz, amelyből minden létrejött egy fölkevert tyúktojás belsejére emlékeztetett.