Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

tírtha játrá

A különböző zarándokhelyekre tett utazást "tírtha játrának" nevezik. A tírtha szent hely, amelyet azért tekintenek szentnek, mert a hagyományok szerint Isten ott végezte kedvteléseit, vagy mert egy szent folyó halad át földjén. Lehetnek e helyeken híres templomok, vagy élhettek ott bölcsek, akik pusztán jelenlétükkel zarándokhellyé "varázsolták" az adott várost.
Két szent folyó összefolyási helyét különösképpen szentnek tekintik. Tírtha azt is jelenti, hogy "átkelőhely". A zarándokhelyeket azért nevezik tirthának, mert ezeken a helyeken az ember könnyedén átkelhet az anyagi világ szenvedésein, és elérheti a lelki világot. Néhányukat a lelki világ e világbeli megnyilvánulásának tartják, mint például Vrindávanát, Dvárakát és Purit.
Játrá azt jelenti, hogy "utazni" vagy "zarándoklatra menni". A hagyomány szerint, amikor valaki ellátogat egy zarándokhelyre, hogy ott lemondásokat - vagy bármilyen lelki tevékenységet - végezzen, az általában leborotválja a fejét a világi tevékenységektől való ideiglenes vagy akár egész életre szóló lemondása jeleként. Ez különösen Tirupatiban észrevehető, ahol a zarándokok között még a nők többsége is simára borotválja fejét. A zarándokhelyekre való látogatás során az emberek tartózkodnak a világi cselekedetektől, és elmerülnek a Legfelsőbbről szóló gondolatokban.