Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
tenrikyô
(japán: „az isteni bölcsesség vallása”), a legfontosabb modern sintoista szekta. Bár még a XIX. században alapították, gyakran a mai Japán evangelisztikus „új vallásaival” hozzák párhuzamba.
Nakayama Miki (1798-1887), egy Yamato tartományból (a mai Nara prefektúra) származó karizmatikus parasztasszony alapította, akit állítása szerint 40 éves korában megszállt Tenri Ô no Mikoto („az isteni bölcsesség ura”). Eksztatikus táncra és sámánisztikus rituálékra épülő kultuszt hozott létre. Állítólagos isteni megnyilatkozásokon alapuló egyszerű tanai a jótékonyságot és a betegségek hittel való gyógyítását hangsúlyozták. A szekta már alapítója életében népszerűvé vált, bár a hatóságok üldözték. Az alapító utóda, Iburi mester halála (1907) óta a szekta vezetője mindig a Nakayama-család valamelyik tagja.
A tenrikyut eleinte a sintoista vallás yoshida nevű szektája egyik ágának tekintették. 1908 óta azonban a kyôha shintôt alkotó 13 csoport egyikeként tartják számon. A tenrikyô az egyik legbefolyásosabb vallási mozgalom volt Japánban közvetlenül a II. világháború előtt, és azóta is megtartotta táborát. 1980-ban tagjainak száma 2,5 millió körül volt.
Fő célja, hogy az ember boldog, betegségtől és szenvedéstől mentes életet élhessen. Mai változata nagy fontosságot tulajdonít a modern orvosi ellátásnak. A vallási tevékenység központja a jiba, a Tenri város (Nara prefektúra) fő templomában lévő szent zug. A hívek szerint ez volt a világ teremtésének helye, s az üdvözülés is a jibából fog szétáradni az egész világra. A tenrikyô minden követőjének térítő munkát kell végeznie. Tanításainak terjesztése céljából a szekta rádióállomást, egyetemet és egy kiváló könyvtárat alapított. Több mint 200 templomot építettek más országokban, így az Egyesült Államokban, Brazíliában, Koreában, Kínában és a Fülöp-szigeteken, főként az ott élő japánok számára.
