Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Tenji
Tenji,
más írásmóddal TENCHI vagy TENDZSI, eredeti nevén NAKANO E (szül. 625/626. Japán
- megh. 672. jan. 7. tsu, mi tartomány), Japán 38. császára 668-tól; a japán udvart
felszabadította a Soga-család befolyása alól. Kínai mintát követve számos központi
kormányzatot erősítő reformot vezetett be, és helyreállította az uralkodói hatalmat.
A
Soga-család a VI. század vége felé terjesztette ki befolyását a császári családra,
sőt 645-ben Iruka, a nemzetségfő fia megpróbálta a trónt megszerezni. Az akkor
még császári hercegi címet viselő Nakano e az erős befolyással rendelkező Nakatomi-család
fejével, Kamatarival közösen merényletet szervezett Iruka ellen az egyetlen helyen,
ahol az a testőrei nélkül jelent meg, azaz a császári udvarban. Amikor a merénylő
az utolsó pillanatban kudarcot vallott, a herceg maga kapta kezébe lándzsáját,
és végzett Irukával. A Soga-család elégedetlen tagjainak átállása Nakano oldalára
meghiúsította az ellenállást a hatalomátvétellel szemben, így Iruka támogatói
hamarosan szétszóródtak.
Nakano
anyja, Kgyoku császárnő (aki Saimei néven másodszor is a trónra került) a következő
nap lemondott trónjáról, és fivérét, Karu császári herceget Ktoku császárként
emelték a trónra. A trónörökösi címmel felruházott Nakano e szabad kezet kapott
a Kamatarival közösen kidolgozott reformintézkedéseinek bevezetéséhez, amelyek
megkövetelték az arisztokrata osztálytól a császár egyeduralmának elismerését.
Eltörölték a föld és a földművesek magántulajdonát. A főváros környezetét alkotó
régiókat átalakították kiemelt közigazgatási területté, a provinciák élére pedig
kormányzókat neveztek ki. Nyilvántartásba vették a lakosságot, felmérték a termőterületet,
és új adózási rendszert vezettek be. A reformok révén Japán a T ang-dinasztia
korabeli Kínához hasonló, bár arányaiban kisebb, erősen központosított állammá
vált.
Nakano
e 662-ben lett tényleges uralkodó, bár hivatalosan csak 668-ban emelték trónra.
Nem sokkal korábban rohanták le a kínai csapatok a Pekcse koreai királyságot.
Az újdonsült császár a koreaiak segítségére sietett, de csapatai súlyos vereséget
szenvedtek. Mivel képtelennek bizonyult szembeszegülni a kínai területszerzési
törekvésekkel, feladott minden japán érdekeltséget Koreában, és kivonta onnan
csapatait. Nem is léptek japán csapatok koreai földre egészen 1598-ig - amikor
is ismételten vereséget szenvedtek a kínaiaktól.
