Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

TAVASZ (chun)
A tavasz az év azon évszakja, amely a férfi princípiumoz, a yanghoz kapcsolódik. A természet ébredésének évszaka a termékenység jelképe. A "tavaszi érzések" (chunqing) és a "tavaszi színek" (chunse) kifejezések erős szexuális töltettel rendelkeznek. A "tavaszi képek" (chunhua vagy chuntu) volt a neve azoknak az erotikus, pornográf képeknek, amelyet albumokba (chunce) kötve nézegettek. Ezeket a könyveket lapozgatták a nyilvánosházakban, de a házaséletre felkészítendő szüzeket, hajadonokat is gyakran ezek segítségével világosították fel a "szerelem művészetével" kapcsolatban. Japánban a hasonló műfajú könyveket "párnakönyveknek" nevezik. A "tavaszi gyógyszer" (chuyao) egyfajta hormonkészítmény volt. A "tavaszi palota" (chungong) az erotikus, pornográf filmekre használt metafora. A tavasz egyben a mezőgazdasági munkák kezdetét is jelentette, ahogy az ősz a betakarítás és a mezőgazdasági munkák végét jelentette. Régen a "tavasz és ősz" (chun qiu) kifejezés magát az évet, esztendőt jelentette. Lü Buwei a szerzője annak a híres krónikának, melynek címe: Tavaszok és Őszök. Ez a mű az ókor azon korszakának történelmét tárgyalja, melynek neve a Tavasz és Ősz korszak (i. e. 770 - 475)