Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Indiai tánc

Az indiai vallásos ihletésű tánc célja az, hogy különböző lelki hangulatokat adjon át a közönségnek. Az indiai táncokat általában mezítláb járják. Kézmozdulatokból (mudrák), arc- és testkifejezésekből (abinaja) és lábmunkából (gati) állnak. A hindu táncoknak négy fő fajtája van:
1) a Bharata Natjam Tamil Nadu államból,
2) a Katakali Keralából,
3) a Katak Uttar Prasedhből, valamint
4) a manipuri tánc.
Vannak más, kevésbé ismert klasszikus táncok is, amelyekkel indiai barangolásunk során találkozhatunk.
Lásd!
http://www.bharatanatyam.hu/bharatanatyam.html
http://indiaitanc.lap.hu/


Bharata Natjam tánc

A dél-indiai táncok klasszikus képviselője, amelyet hagyományosan a templomokban adnak elő. Minden gesztusnak és mozdulatnak mély jelentése van. A táncosnő az alarippuval, vagyis a test istenek részére történő felajánlásával kezdi a táncot, s úgy folytatja, hogy sohasem fordít hátat annak az istenségnek, akinek a tiszteletére azt bemutatja.
A Bharata Natjam tánc fő központja Madrasz. Rendszeres előadásokat tartanak Kalaksetra központban, a Zeneakadémián, a Múzeum-színházban és más helyeken.


Katakali tánc

E tánc neve szó szerint mesejátékot jelent. Az előadás egyfajta imádat, s csak férfiak táncolják. Még a nők szerepét is ők játszák. A bemutatót egy énekes és több dobos kíséri. Általában a Mahábháratából és a Rámájanából mesélnek el történeteket. A ruhák nagyon dekoratívak, s a táncosok a hatalmas szoknyákkal és fejdíszekkel szemet gyönyörködtető művészi produkciót mutatnak be. A végtagok és a szemek sokat mozognak, s nagyon beszédesek.
Öt elsődleges különálló karakter van, akiket sminkjükről és ruházatukról lehet felismerni. A "zöld" (pacsa) a nemes szívű hőst vagy Istent képviseli. A nemesség és a gonoszság keverékét képviselő táncos, a "kés" (kathi) arca szintén zöld, de arcára egy piros kés is rá van festve, az orra hegyén és a homloka közepén pedig egy kis fehér labda található. A többi jellem a "szakáll" (tati), a "fekete" (kari) és a "kifinomult" (minukku). A gonosz szereplők arca általában fekete, az arcukon és az orrukon fehér pöttyökkel. Lehet vörös szakálluk (thadi), műorruk, s nagy, fodros ruhájuk. Szemhéjuk alá csunlappuva magot tesznek, hogy szemük fehérje kivörösödjön. Hanumán arca vörös.
A zenekar maddalamból, edakkából, csentából, cintányérokból és gongból áll. Van egy énekes is, aki a játékot irányítja, s a színészek is hozzá igazodnak.
A Katakali tánc órákig is eltarthat. Eredetileg egy egész éjszakán át tartó előadás volt, amelyet a templomi ünnepségek alatt mutattak be. Az előadás este hétkor kezdődött, s reggel hétig tartott. A táncosok 6-20 évig tanulják a tánclépéseket és a különböző mozdulatokat. Rendkívüli képességre van szükség például ahhoz, hogy izmaikat irányítva az arcukat megfelelően el tudják torzítani. Körülbelül négy órán át tart, míg felkészülnek egy előadásra, amíg kifestik magukat, felveszik a bonyolult ruhákat és fejdíszeket.


Más táncstílusok

A manipuri táncstílust vallásos szertartásnak tekintik. A legtöbb tánc témája Krisna valamely kedvtelése. Ebben a táncban férfiak és nők is részt vesznek, és egy énekesekből álló kórus kíséri őket. A táncosok pompás ruhákat viselnek. Manipur, ahonnét e tánc származik, dombos vidék India északkeleti csücskében.
Az odisszi a klasszikus orisszai templomi tánc, amely egy szertartásos felajánlás. A láb, a test és a kezek helyzetére szigorú szabályok, előírások vonatkoznak. E tánc egyik kedvenc témája Dzsajadéva Gíta Govinda című műve, amely Krisna Rádhá iránti szerelméről szól.