Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Szúrja

Szúrja a Nap félistene, aki hét vörös ló húzta szekéren utazik keresztül az égboltozaton. Kocsihajtója Aruna, a hajnal istensége, aki ostort tart kezében. Aruna Garudának, az Úr Visnu hordozójának a bátyja. Szúrjának kettő vagy négy karja lehet, s a kezeiben néha lótuszt, harci korongot vagy kagylókürtöt tart, negyedik keze pedig védelmező helyzetben áll. Ha két karral ábrázolják, akkor mindkét kezében lótuszvirágot tart.
Szúrja fia Vajvaszvatá, az ő fia pedig Iksváku. Az Asvini-kumárák, akik ikerfiai, saját aranyszínű szekerükön utaznak előtte. Szúrja saját fővárosában, Vivaszvatiban lakik.
Mivel ő a Nap félistene, s ő befolyásolja a fényt és a hőt, nagy hatása van a mezőgazdaságra. Ezért egész Indiában nagy tisztelettel imádják őt. A bráhmanák a titkos Gáyatrí-mantrával dicsőítik nap mint nap.
Szúrját a védikus irodalom gyakorta megemlíti. A félistenek között az egyik legfontosabb helyet foglalja el. Őt ábrázoló képeket és szobrokat más isteneknek szentelt templomokban is láthatunk, de ismert néhány saját temploma is Dél-Indiában. E Nap-templomok, amelyek közül a legfontosabbak Orisszában és Konarkban vannak, kívülről nézve Szúrja szekerét ábrázolják (szekértemplomok).