Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

szuhravardíja

muszlim misztikus (szúfi) rend; híresen szigorú lelkigyakorlatot követel meg a hívektől. A rendet a bagdadi Abu Nadzsíb asz-Szuhravardí alapította, majd unokaöccse, Omar asz-Szuhravardí fejlesztette tovább. Imaszertartásainak (dzikr) gerincét Isten hét nevének több ezerszeres elismétlése alkotja - ezzel a hét „kifinomult lélek” (latáif szabaa) tanára utalnak, amelyek pedig hétféle fénynek felelnek meg.

A rend fő ága elsősorban Afganisztánban és az indiai szubkontinensen, míg a többi ág nyugatabbra lelt hazát. A szintén erős fegyelmet követelő, ortodox halvatíját Iránban alapította meg Omar al-Halvatí, majd a rend több alcsoportja Törökországban és Egyiptomban is elterjedt. A szafavíja megszervezője az ardabíli Szafí od-Dín volt; később ebből a közösségből fejlődött ki az iráni Száfávida-dinasztia (1502-1736), akárcsak a XVI. század elején az oszmán-törökök ellenében tevékenykedő sok kis török alcsoport. Az algériai rahmáníja a XVIII. század második felében nőtt ki a halvatíjából, amikor alapítója, Abdar-Rahmán al-Gustulí rajongó tisztelet tárgyává lett a halvatíja híveinek körében.