Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

szúfik

Az iszlám misztikus irányzata. A szúfi elnevezés arra a gyapjúöltözetre utal, amit a misztika világtól visszahúzódó, aszkéta életmódot folytató korai képviselői viseltek. A szúfik a szunnita vagy a síita irányzathoz is tartozhatnak. Három fő csoportotjuk:

1. A szunnita misztika a világtól való tartózkodást, a mértékletességet jelenti. Bár követője nem vonul ki a mindennapi életből, de követi a szent törvény előírásait. Ez a változat minden muszlim államban megtalálható.

2. A rendek misztikája. A rend tagjai kivonulnak a közösség mindennapi életéből. Életüket a lelki és a testi gyakorlatok (dzikr), a vallásos éneklés és a vezetőnek való feltétlen engedelmesség határozza meg.

3. A filozófiai misztika. Alapja a meditáció, a lelki elmélyedés és a kontempláció. Egyéni misztikus gyakorlatot jelent.