Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
szimurg
A
muszlimok a főnixet az ánkával, a skandinávok a Világ Fáján fészkelő sassal rokonították,
a perzsák pedig a Tudás fáján fészkelő szimurggal azonosították.
Ezt a fantasztikus
madarat az irániak kutyafejű, kutyalábú, kétszárnyú lényként képzelik el, akinek
testét halpikkelyek borítják, mindezzel azt kívánják jelezni, hogy uralkodik földön,
vízen és a levegőben. A szufi misztikusok képzetében a szimurg színpompás tollazatának
szépsége még a pávát és a fácánt is megszégyeníti. Szimurg ezerhétszáz évig él,
s ha érzi élete végét - hasonlóan, mint a főnix madár máglyát gyújt és elégeti
magát.
Az iráni mitológiában az istenség képmásának, a madarak távoli királyának
tartott szimurgból kettő van, egy jó és egy rossz. A jó szimurg rálel a pusztaságban
Rusztem atyjára, a még csecsemőkorú Zálra, akit fészkében felnevel. Ugyanez a
madár meggyógyítja Zál fiát, a hős vitéz Rusztemet, a zoroasztrizmus ellenségét,
és segít neki abban, hogy varázserejű nyílvesszőjével megölje a Zarathusztra-hit
legbuzgóbb védelmezőjét és sebezhetetlen harcosát, Iszfandijárt.
Iránban nagy
kultusza volt és van ennek a képzeletbeli madárnak, ábrázolják burkolólapokon,
miniatúrákon, képeken és kardpengéken, amint a sárkányokkal viaskodik. Az iráni
néphit szerint a szimurg képes meggyógyítani a betegeket, hisz lehozta a szent
hegyről az életfa hajtását, a tollát jóslásokhoz és varázslásokhoz használják.
A rossz szimurg a sas külsejű óriás skandináv Tjászi megfelelője, aki elrabolta
Idun istennőtől csodálatos ifjító almáit.
