Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E
F G
H I
J K
L M
N O
P Q
R S
T U
Ü
V W X
Y Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Trón
nélküli királyok
A Himalája gyöngyszeme
A piciny Szikkim ma India tagállama
Szikkim
a világ legtitokzatosabb és legmegközelíthetetlenebb országai közé tartozik.
Hófödte hegycsúcsok, zöldellő mezők, türkizkék tavak és tiszta vizű patakok
jellemzik ezt mindössze 7096 km2 területű országot (lakosainak száma alig éri
el a 200 ezret).
Szikkim 1975-ig független fejedelemség volt a Himalája egekig törő hegycsúcsainak
tövében (itt található a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsa, a 8597 m magas
Kanchendzöna, amely nemcsak egy hegy a sok közül, hanem egyben Szikkim védőistensége
is), majd hatalmas szomszédja, India annektálta, 22. tagállamává tette. A szikkimiek
többsége azóta sem tudott beletörődni ebbe a függőségi helyzetbe, mind többet
lehet hallani szabadságvágyukról, illetve függetlenségi törekvéseikről.
Szikkimet a termékeny völgyek és teraszos ültetvények jellemzik, ahol a papajától
a kölesen át a kukoricáig sok minden megterem. A legfontosabb mezőgazdasági
termék az itt kitűnően termő kardamon nevű fűszer. A változékony klímának köszönhetően
Szikkimben nagyon kis területen hihetetlen gazdag állat- és növényvilág fejlődött
ki. Kb. 4000 fajta igen ritka növényfajta él a hófödte csúcsok között. Több
mint 600 fajta orchidea nő Szikkim erdeiben, és a rododendronerdők színpompája
tavasszal egyenesen lélegzetelállító és felejthetetlen élményt tud nyújtani
(India csak 1990 óta engedélyez ide turistautakat).
A piciny Szikkim (Deundsong) őslakosai a mongol eredetű lepcsák ("a természet
gyermekei") és a bhotiák voltak, majd nagyszámú nepáli hindu vándorolt
be erre a területre. A 16. század közepén a tibeti vörös lámák a buddhizmust
honosították meg a szent szerzetes és tanító, Padmasambava (akit "Guru
Rinpoche"-nak is hívnak) vezetésével. A guru Szikkimnek a "Bay-Yol-Dre-Ma-Jong"
nevet adta, ami a kincsek, gyümölcsök és virágok rejtett országát jelölte. A
bölcs ember állítólag megjövendölte, hogy ebben a kis országban a buddhizmus
akkor is virágozni fog, amikor a hatalmas Tibetben a sötét hatalmak azt szétrombolják...
(Szikkimben ma a legtöbb kolostor a helyi lakosság donációiból él, és a bhotia
családokban még ma is fennmaradt az az ősi hagyomány, hogy a második fiúból
szerzetes lesz).
A tibeti lámák 1642-ben Phuntshog Namgyalt, a mai dinasztia alapítóját tették
meg uralkodónak, azaz "chogyalnak", aki egyszerre volt vallási és
világi vezető, de a lámák hatalma továbbra is jelen volt a társadalom minden
szegmentumában.
1835-ben a Brit Kelet-Indiai Társaság javára Szikkimnek le kellett mondania
Dardzsilingről (itt az angolok hatalmas teaültetvényeket hoztak létre, valamint
kedvelt üdülőközpontot).
A több évszázados tibeti függőséget 1890-ben a britek váltották fel, akik protektorátust
kényszerítettek a maharadzsára. Alig vonultak ki az angolok ezekről a területekről,
1949-ben indiai csapatokat vetettek be egy népi megmozdulás leverésére, és az
indiai csapatok azóta "ottfelejtették magukat". 1950-ben a hercegség
előbb India "védnöksége" alá került (a külpolitikáról, a védelmi rendszerről,
az útvonalak és a posta felügyeletéről India gondoskodott, s kormányzót nevezett
ki a fővárosba, Gangtokba), majd negyed évszázad múltán hivatalosan is annektálta
az országot.
A miniállam fővárosa Gangtok ("ködös domb"), amelyet a 9. chogyal
emelt székvárosi rangra. A fővárost még ma is körbelengi a misztikum. Mindenhol
imazászlók lengedeznek, pagodaszerű, festett tetejű épületek sorakoznak. Mindenen
meglátszik a sajátságos és gazdag kulturális örökség nyoma.
Szikkim első királya I. Phuntshog Namgyal (1604-70) volt, aki eredetét Tashi
Guruig vezette vissza, aki a 9. században a kelet-tibeti legendás Minwang Királyság
megalapítójának számít. Az uralkodót a lámák Yoksunban iktatták be a dalai láma
által küldött uralkodói jelvényekkel (selyemsál, pecsét, Rimpoche Guru mitrája
és tőre stb.).
Unokáját, a harmadik chogyalt, Chakdor Namgyalt (1686-1717, ur. 1700-17) saját
nővére, Pedi Wangmo hercegnő orvosa segítségével megölette, mert az idősebb
testvér jogán maga szeretett volna trónra kerülni. A hercegnő terve nem sikerült.
Miután aljas tette kiderült, halálra ítélték és megfojtották.
A trónon a megölt uralkodó 9 éves fia, Gyurmed Namgyal (1707-33) következett.
A fiatalon elhunyt uralkodónak nem maradt utóda, de halála után hamarosan jelentkezett
egy szerzetesnő, aki azt állította, hogy az elhunyt királytól van másállapotban.
A helyi kormányzó nem volt hajlandó elismerni a kisfiú királyi származását,
hanem önmagát kiáltotta ki rádzsának, és ő lett az ország vezetője, de a tibeti
hatalmi körök később mégis elismerték II. Phuntsog Namgyal (1734-80) trónigényét
(a rádzsát száműzték), és így ő lett az ország 5. chogyalja. Az ő uralkodása
alatt történt, hogy Bhután és Nepál jelentős területet szakított ki Szikkimből.
Fia és utóda, Tenzing Namgyal (1769-93) a nepáli invázió elől még trónra lépésének
évében Tibetbe kénytelen menekülni, ahol mindössze 24 évesen hunyt el.
Tsugphud Namgyal (1785-1863), a 7. uralkodó viszont elődeivel ellentétben igen
hosszú ideig uralkodott: több mint 69 évet tölthetett az uralkodói székben,
igaz, volt egy periódus, amikor ő is száműzetésbe kényszerült a nepáli agresszorok
elől. Tumlongba tette át a székhelyét. Halála előtt két évvel az angolok elismerték
Szikkim maharadzsájának és az Őfensége címet adományozták neki. Hatalmát és
személyének jelentőségét 15 hivatalos díszlövés jelezte a Brit Birodalom területén.
A 8. szikkimi uralkodót, I. Sidkeong Namgyalt (1819-74) egyben a Kapmapa szekta
lámája reinkarnációjának is tekintették. Utóda nem született, így halála után
a trónra féltestvére, Sir Thutob (Thobden) Namgyal (1860-1914) került. Ő volt
kénytelen 1889-ben aláírni a brit protektorátusi szerződést, de a Szikkimbe
kinevezett brit rezidenssel képtelen volt együttműködni, ezért 1892-ben önkéntes
száműzetésbe vonult: előbb Tibetbe, majd Brit Indiába. 1895-ben teljes uralkodói
jogkörrel térhetett vissza hazájába. Ő tette meg Gangtokot fővárosnak. Halála
után fia, II. Sidkeong (1879-1914) - aki oxfordi egyetemi diplomával is rendelkezett
-korai halála miatt mindössze 10 hónapot tölthetett a trónon.
Így 1914-ben a kicsiny országban három uralkodó is követte egymást. A 11. chogyal,
Sir Tashi Namgyal (1893-1963) a rövid életű uralkodó féltestvére lett. Ő volt
az, aki Indiával aláírta a védnökséget biztosító szerződést, majd 1955-ben alkotmányt
adományozott népének. 1963 decemberében egy idősek számára fenntartott otthonban
hunyt el Kalkuttában. A trónon második fia, Palden Thondup herceg követte, miután
első fia, a kijelölt trónörökös, aktív pilótaként a II. világháborúban egy bevetésben
életét vesztette.
Palden Thondup Namgyal (1923-1982) volt az ország utolsó uralkodója. Mindössze
14 évesen magas angol kitüntetést kapott, majd az Indiai Unió még ugyanebben
az évben tiszteletbeli ezredesi ranggal tüntette ki. Alig 17 éves, amikor feleségül
veszi a tibeti Samyo Kushoe Sangay Deki, aki egy korábbi dalai láma családjából
származott. Első felesége 7 év után, gyermekszülés közben hunyt el. Két fiuk
és egy lányuk született. A legidősebb fiú, a trónörökös Maharaj Kumar Tenzing
Kunzang Jiqui Namgyal herceg (1950-78) autóbaleset áldozata lett Gangtok közelében.
A 12. chogyal 1963-ban másodszorra az amerikai, San Franciscó-i születésű, felső
társadalmi körökből származó Hope Cooke-ot (1940) vette feleségül, egy dardzsilingi
szállodában véletlenül találkoztak. Szerelem volt ez első látásra. Az uralkodó
szerelme sem a belső ellenzéknek, sem az országra már régóta a fogát fenő Indiának
nem volt ínyére, ugyanis a királyné által amerikai befolyástól tartottak. A
királyné 1973-ba visszatért New Yorkba, majd 1980-ban hivatalosan is elvált
a chogyaltól. Egy fiuk és egy lányuk született. Válása után a volt királyné
Michael Wallace amerikai író felesége lett. Maga is megjelentetetett díjazott
irodalmi műveket: "Time Change" (Az idők változnak 1980), "Seeing
New York" (New Yorkot látván, 1995).
Az utolsó chogyal 1974-ben szabad választásokat hirdetett, létrejött a szabadon
választott parlament, valamint az ország történelmében először kormányt nevezett
ki, de a nyíltan monarchiaellenes és India-barát Kazi Lhendup Dorji (1904) miniszterelnök,
az egykori száműzött szerzetes inkább csak siettette az ország Indai általi
annektálását (négy év múltán ő is elveszítette hatalmát). Indiának mindig is
fájt a foga erre a stratégiailag fontos területre, mely által Kína közvetlen
szomszédja lehetett. Indira Gandhi miniszterelnöknő felajánlotta az uralkodónak,
hogy önkéntes távozása esetén bármely indiai tagállam kormányzója vagy India
nagykövete lehet egy tetszőleges országban, ám a király ezt elutasította. 1975
áprilisában így az uralkodót előbb letartóztatták, majd másnap lemondatták,
hogy rá egy hónapra, 1975. május 16-án hivatalosan is kikiáltsák Szikkimnek
az Indiai Unióhoz történő csatlakozását. Palden Thondup király ezek után három
évig házi őrizetben maradt a Felhők Palotájában, majd New Yorkba távozott, ahol
megtört emberként, 1982-ben rákbetegség végzett vele (négy testvére még ma is
él).
Idősebb fia, Wangchuck Namgyal (1953), a királyi család jelenlegi feje az utolsó
király első házasságából származik. "Hivatalosan" a Tsuk-La-Khang
kolostor királyi kápolnájában iktatták be örökségébe, de ezt az indiai hatóságok
mindmáig nem ismerték el. Szerepköre jelenleg jobbára csak vallási alkalmakra
és rituálékra korlátozódik. Wangchuck herceg továbbra is fenntartja kártérítési
igényét az indiai kormánnyal szemben, ugyanis az indiai hatóságok 1975-ben az
uralkodócsaládot teljes vagyonától megfosztották. A hercegnek ez ideig még azt
sem sikerült elérnie, hogy legalább az immár 28 éve zárolt magánszámlájának
zárlatát feloldják. A chogyal előbb a Rice Egyetemen, az USA-ban szerzett egyetemi
képzettséget, majd Londonban és Harrow-ban folytatott üzleti tanulmányokat.
Mindmáig nőtlen. Öccse, Palden Gyurmed herceg (1964) New Yorkban bankárként
tevékenykedik, három gyermek édesapja. Húga (Sri Sri Sri Sri Sri Maharajkumari
= a király lányának titulusa), Yengchen Dolma Namgyal hercegnő (1957) 1979-ben
Gangtokban kötött házasságot egy New York-i hirdetési iroda tulajdonosával.
Hope Leezum Namgyal hercegnő (1970), a legfiatalabb testvér New Yorkban jogászdiplomát
szerzett, majd családját, biztos állását és barátait hátrahagyva tíz éve hazatért
ősei földjére. A hercegnő kijelentette, hogy nem szándékozik politikával foglalkozni,
helyette idegenvezetőként dolgozik, valamint szülőföldje humanitárius ügyeit
koordinálja. Rövid idő alatt is igen népszerű lett országában. Néhány éve egy
szikkimi nemeshez ment férjhez. Kisfiuk, Kalzang két éve született.
Dr. CELLER Tibor
