Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Trón nélküli királyok
A Himalája gyöngyszeme

A piciny Szikkim ma India tagállama

Szikkim a világ legtitokzatosabb és legmegközelíthetetlenebb országai közé tartozik. Hófödte hegycsúcsok, zöldellő mezők, türkizkék tavak és tiszta vizű patakok jellemzik ezt mindössze 7096 km2 területű országot (lakosainak száma alig éri el a 200 ezret).
Szikkim 1975-ig független fejedelemség volt a Himalája egekig törő hegycsúcsainak tövében (itt található a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsa, a 8597 m magas Kanchendzöna, amely nemcsak egy hegy a sok közül, hanem egyben Szikkim védőistensége is), majd hatalmas szomszédja, India annektálta, 22. tagállamává tette. A szikkimiek többsége azóta sem tudott beletörődni ebbe a függőségi helyzetbe, mind többet lehet hallani szabadságvágyukról, illetve függetlenségi törekvéseikről.
Szikkimet a termékeny völgyek és teraszos ültetvények jellemzik, ahol a papajától a kölesen át a kukoricáig sok minden megterem. A legfontosabb mezőgazdasági termék az itt kitűnően termő kardamon nevű fűszer. A változékony klímának köszönhetően Szikkimben nagyon kis területen hihetetlen gazdag állat- és növényvilág fejlődött ki. Kb. 4000 fajta igen ritka növényfajta él a hófödte csúcsok között. Több mint 600 fajta orchidea nő Szikkim erdeiben, és a rododendronerdők színpompája tavasszal egyenesen lélegzetelállító és felejthetetlen élményt tud nyújtani (India csak 1990 óta engedélyez ide turistautakat).
A piciny Szikkim (Deundsong) őslakosai a mongol eredetű lepcsák ("a természet gyermekei") és a bhotiák voltak, majd nagyszámú nepáli hindu vándorolt be erre a területre. A 16. század közepén a tibeti vörös lámák a buddhizmust honosították meg a szent szerzetes és tanító, Padmasambava (akit "Guru Rinpoche"-nak is hívnak) vezetésével. A guru Szikkimnek a "Bay-Yol-Dre-Ma-Jong" nevet adta, ami a kincsek, gyümölcsök és virágok rejtett országát jelölte. A bölcs ember állítólag megjövendölte, hogy ebben a kis országban a buddhizmus akkor is virágozni fog, amikor a hatalmas Tibetben a sötét hatalmak azt szétrombolják... (Szikkimben ma a legtöbb kolostor a helyi lakosság donációiból él, és a bhotia családokban még ma is fennmaradt az az ősi hagyomány, hogy a második fiúból szerzetes lesz).
A tibeti lámák 1642-ben Phuntshog Namgyalt, a mai dinasztia alapítóját tették meg uralkodónak, azaz "chogyalnak", aki egyszerre volt vallási és világi vezető, de a lámák hatalma továbbra is jelen volt a társadalom minden szegmentumában.
1835-ben a Brit Kelet-Indiai Társaság javára Szikkimnek le kellett mondania Dardzsilingről (itt az angolok hatalmas teaültetvényeket hoztak létre, valamint kedvelt üdülőközpontot).
A több évszázados tibeti függőséget 1890-ben a britek váltották fel, akik protektorátust kényszerítettek a maharadzsára. Alig vonultak ki az angolok ezekről a területekről, 1949-ben indiai csapatokat vetettek be egy népi megmozdulás leverésére, és az indiai csapatok azóta "ottfelejtették magukat". 1950-ben a hercegség előbb India "védnöksége" alá került (a külpolitikáról, a védelmi rendszerről, az útvonalak és a posta felügyeletéről India gondoskodott, s kormányzót nevezett ki a fővárosba, Gangtokba), majd negyed évszázad múltán hivatalosan is annektálta az országot.
A miniállam fővárosa Gangtok ("ködös domb"), amelyet a 9. chogyal emelt székvárosi rangra. A fővárost még ma is körbelengi a misztikum. Mindenhol imazászlók lengedeznek, pagodaszerű, festett tetejű épületek sorakoznak. Mindenen meglátszik a sajátságos és gazdag kulturális örökség nyoma.
Szikkim első királya I. Phuntshog Namgyal (1604-70) volt, aki eredetét Tashi Guruig vezette vissza, aki a 9. században a kelet-tibeti legendás Minwang Királyság megalapítójának számít. Az uralkodót a lámák Yoksunban iktatták be a dalai láma által küldött uralkodói jelvényekkel (selyemsál, pecsét, Rimpoche Guru mitrája és tőre stb.).
Unokáját, a harmadik chogyalt, Chakdor Namgyalt (1686-1717, ur. 1700-17) saját nővére, Pedi Wangmo hercegnő orvosa segítségével megölette, mert az idősebb testvér jogán maga szeretett volna trónra kerülni. A hercegnő terve nem sikerült. Miután aljas tette kiderült, halálra ítélték és megfojtották.
A trónon a megölt uralkodó 9 éves fia, Gyurmed Namgyal (1707-33) következett. A fiatalon elhunyt uralkodónak nem maradt utóda, de halála után hamarosan jelentkezett egy szerzetesnő, aki azt állította, hogy az elhunyt királytól van másállapotban. A helyi kormányzó nem volt hajlandó elismerni a kisfiú királyi származását, hanem önmagát kiáltotta ki rádzsának, és ő lett az ország vezetője, de a tibeti hatalmi körök később mégis elismerték II. Phuntsog Namgyal (1734-80) trónigényét (a rádzsát száműzték), és így ő lett az ország 5. chogyalja. Az ő uralkodása alatt történt, hogy Bhután és Nepál jelentős területet szakított ki Szikkimből.
Fia és utóda, Tenzing Namgyal (1769-93) a nepáli invázió elől még trónra lépésének évében Tibetbe kénytelen menekülni, ahol mindössze 24 évesen hunyt el.
Tsugphud Namgyal (1785-1863), a 7. uralkodó viszont elődeivel ellentétben igen hosszú ideig uralkodott: több mint 69 évet tölthetett az uralkodói székben, igaz, volt egy periódus, amikor ő is száműzetésbe kényszerült a nepáli agresszorok elől. Tumlongba tette át a székhelyét. Halála előtt két évvel az angolok elismerték Szikkim maharadzsájának és az Őfensége címet adományozták neki. Hatalmát és személyének jelentőségét 15 hivatalos díszlövés jelezte a Brit Birodalom területén.
A 8. szikkimi uralkodót, I. Sidkeong Namgyalt (1819-74) egyben a Kapmapa szekta lámája reinkarnációjának is tekintették. Utóda nem született, így halála után a trónra féltestvére, Sir Thutob (Thobden) Namgyal (1860-1914) került. Ő volt kénytelen 1889-ben aláírni a brit protektorátusi szerződést, de a Szikkimbe kinevezett brit rezidenssel képtelen volt együttműködni, ezért 1892-ben önkéntes száműzetésbe vonult: előbb Tibetbe, majd Brit Indiába. 1895-ben teljes uralkodói jogkörrel térhetett vissza hazájába. Ő tette meg Gangtokot fővárosnak. Halála után fia, II. Sidkeong (1879-1914) - aki oxfordi egyetemi diplomával is rendelkezett -korai halála miatt mindössze 10 hónapot tölthetett a trónon.
Így 1914-ben a kicsiny országban három uralkodó is követte egymást. A 11. chogyal, Sir Tashi Namgyal (1893-1963) a rövid életű uralkodó féltestvére lett. Ő volt az, aki Indiával aláírta a védnökséget biztosító szerződést, majd 1955-ben alkotmányt adományozott népének. 1963 decemberében egy idősek számára fenntartott otthonban hunyt el Kalkuttában. A trónon második fia, Palden Thondup herceg követte, miután első fia, a kijelölt trónörökös, aktív pilótaként a II. világháborúban egy bevetésben életét vesztette.
Palden Thondup Namgyal (1923-1982) volt az ország utolsó uralkodója. Mindössze 14 évesen magas angol kitüntetést kapott, majd az Indiai Unió még ugyanebben az évben tiszteletbeli ezredesi ranggal tüntette ki. Alig 17 éves, amikor feleségül veszi a tibeti Samyo Kushoe Sangay Deki, aki egy korábbi dalai láma családjából származott. Első felesége 7 év után, gyermekszülés közben hunyt el. Két fiuk és egy lányuk született. A legidősebb fiú, a trónörökös Maharaj Kumar Tenzing Kunzang Jiqui Namgyal herceg (1950-78) autóbaleset áldozata lett Gangtok közelében.
A 12. chogyal 1963-ban másodszorra az amerikai, San Franciscó-i születésű, felső társadalmi körökből származó Hope Cooke-ot (1940) vette feleségül, egy dardzsilingi szállodában véletlenül találkoztak. Szerelem volt ez első látásra. Az uralkodó szerelme sem a belső ellenzéknek, sem az országra már régóta a fogát fenő Indiának nem volt ínyére, ugyanis a királyné által amerikai befolyástól tartottak. A királyné 1973-ba visszatért New Yorkba, majd 1980-ban hivatalosan is elvált a chogyaltól. Egy fiuk és egy lányuk született. Válása után a volt királyné Michael Wallace amerikai író felesége lett. Maga is megjelentetetett díjazott irodalmi műveket: "Time Change" (Az idők változnak 1980), "Seeing New York" (New Yorkot látván, 1995).
Az utolsó chogyal 1974-ben szabad választásokat hirdetett, létrejött a szabadon választott parlament, valamint az ország történelmében először kormányt nevezett ki, de a nyíltan monarchiaellenes és India-barát Kazi Lhendup Dorji (1904) miniszterelnök, az egykori száműzött szerzetes inkább csak siettette az ország Indai általi annektálását (négy év múltán ő is elveszítette hatalmát). Indiának mindig is fájt a foga erre a stratégiailag fontos területre, mely által Kína közvetlen szomszédja lehetett. Indira Gandhi miniszterelnöknő felajánlotta az uralkodónak, hogy önkéntes távozása esetén bármely indiai tagállam kormányzója vagy India nagykövete lehet egy tetszőleges országban, ám a király ezt elutasította. 1975 áprilisában így az uralkodót előbb letartóztatták, majd másnap lemondatták, hogy rá egy hónapra, 1975. május 16-án hivatalosan is kikiáltsák Szikkimnek az Indiai Unióhoz történő csatlakozását. Palden Thondup király ezek után három évig házi őrizetben maradt a Felhők Palotájában, majd New Yorkba távozott, ahol megtört emberként, 1982-ben rákbetegség végzett vele (négy testvére még ma is él).
Idősebb fia, Wangchuck Namgyal (1953), a királyi család jelenlegi feje az utolsó király első házasságából származik. "Hivatalosan" a Tsuk-La-Khang kolostor királyi kápolnájában iktatták be örökségébe, de ezt az indiai hatóságok mindmáig nem ismerték el. Szerepköre jelenleg jobbára csak vallási alkalmakra és rituálékra korlátozódik. Wangchuck herceg továbbra is fenntartja kártérítési igényét az indiai kormánnyal szemben, ugyanis az indiai hatóságok 1975-ben az uralkodócsaládot teljes vagyonától megfosztották. A hercegnek ez ideig még azt sem sikerült elérnie, hogy legalább az immár 28 éve zárolt magánszámlájának zárlatát feloldják. A chogyal előbb a Rice Egyetemen, az USA-ban szerzett egyetemi képzettséget, majd Londonban és Harrow-ban folytatott üzleti tanulmányokat. Mindmáig nőtlen. Öccse, Palden Gyurmed herceg (1964) New Yorkban bankárként tevékenykedik, három gyermek édesapja. Húga (Sri Sri Sri Sri Sri Maharajkumari = a király lányának titulusa), Yengchen Dolma Namgyal hercegnő (1957) 1979-ben Gangtokban kötött házasságot egy New York-i hirdetési iroda tulajdonosával. Hope Leezum Namgyal hercegnő (1970), a legfiatalabb testvér New Yorkban jogászdiplomát szerzett, majd családját, biztos állását és barátait hátrahagyva tíz éve hazatért ősei földjére. A hercegnő kijelentette, hogy nem szándékozik politikával foglalkozni, helyette idegenvezetőként dolgozik, valamint szülőföldje humanitárius ügyeit koordinálja. Rövid idő alatt is igen népszerű lett országában. Néhány éve egy szikkimi nemeshez ment férjhez. Kisfiuk, Kalzang két éve született.

Dr. CELLER Tibor