Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

szerencse-sütemény

Ha kínai étterembe megyünk, az étkezés végén apró hold alakú tésztát kapunk, melyet feltörve egy papírkát találunk rövid üzenettel. A süteményt mi választjuk, az üzenet sokszor egyértelmű, másszor titokzatos.

A szerencse-sütemény még a 13-14. századból ered, amikor Kína a mongolok fennhatósága alá tartozott.

Ebben az időben hagyományos lótuszmagpasztából készítettek hold alakú sütiket, melyekbe rejtve továbbították a megszállók elleni szervezkedés titkos üzeneteit.

A hold alakú süteményt, mint titkos üzenetek vivőjét, a lelkes hazafi és forradalmár Csu Jüan-csang (Zhu Yuanzhang) terjesztette el (taoista papnak álcázva járta a városokat), aki tudta azt, hogy a mongolok nem kedvelik a lótuszpaszta ízét. A titkos üzenetek segítségével szervezett felkelés sikeres volt, és a híres Ming-dinasztia kora is ezután kezdődött.

De hogy került a szerencse-sütemény Amerikába? Az aranyláz, majd a vasútépítési láz idején igen sok külföldi ment Amerikába. A Sierra Nevadát Kaliforniával összekötő vasútvonalat kínai munkások is építették, akik a holdünnep idején jókívánságokat rejtettek a kekszekbe, majd azokat cserélték be tortára. Hát így kezdődött a szerencse-süti amerikai pályafutása.

A szerencse-süteményeket kézzel készítették egészen 1964-ig, amikor is az első sütigyárat megnyitották San Francisco kínai negyedében.