Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

szemöldök
(kínaiul: mei)

A szemöldök a szépség egyik nagyon fontos ismérve. Már a legkorábbi időkben azt tartották szépnek, ha a szemöldököt teljesen levágták és utólag festették fel. Ezzel manapság is találkozhatunk (nemcsak Kínában). A szép ívű szemöldököt egyenként a legvékonyabb holdsarlóhoz hasonlították, a kettőt együtt pillangóhoz. A Tang-dinasztia idején a szemöldöknek tíz típusát különböztették meg, amelyeknek külön elnevezésük is volt. Költeményekben gyakorta távolban látszó hegyekhez hasonlítják. A kurtizánokat vigyázó istent, a bordélyházak őrét fehér szemöldökkel ábrázolták. Az egyik hagyomány szerint az első tea Bodhidharma dühében kitépett szemöldökéből fakadt. A szerzetesek, a világtól elvonulni vágyok gyakorta tépték ki, vagy borotválták le szemöldöküket, hogy ezzel is elejét vegyék annak, hogy emberek közé vágyjanak.

Lásd még! szem